A
szabad iskolaválasztás jogával élve, bizonyos korlátok között, a szülők
dönthetik el, hova íratják a gyereküket. Minden szülő a legjobbat akarja nekik,
a kérdés: mi alapján ítélhetik meg egy iskoláról, hogy
az jó lesz-e a nebulónak vagy sem.
Mindenekelőtt azt kell persze eldönteniük, hogy egyáltalán menjen-e a gyerek iskolába. A tankötelezettség alsó határa elég rugalmas. A törvény szerint, amennyiben iskolaérett valaki, már hatodik születésnapja előtt (ha az adott év végéig betölti 6. évét) mehet iskolába, ugyanakkor arra is lehetőség van, hogy valaki csak nyolcévesen. Indokolt esetben igen nagy szüksége van a kisgyermeknek arra, hogy időt nyerjen fejletlen részképességeinek kiteljesítéséhez, tehát egy évvel később kezdje meg iskolai tanulmányait.
Mindenekelőtt azt kell persze eldönteniük, hogy egyáltalán menjen-e a gyerek iskolába. A tankötelezettség alsó határa elég rugalmas. A törvény szerint, amennyiben iskolaérett valaki, már hatodik születésnapja előtt (ha az adott év végéig betölti 6. évét) mehet iskolába, ugyanakkor arra is lehetőség van, hogy valaki csak nyolcévesen. Indokolt esetben igen nagy szüksége van a kisgyermeknek arra, hogy időt nyerjen fejletlen részképességeinek kiteljesítéséhez, tehát egy évvel később kezdje meg iskolai tanulmányait.
Az
indokolatlan visszatartás azonban kifejezetten káros lehet,
mert csökkenti az iskolára érett gyerek optimális fejlődésének lehetőségeit,
unatkozik az óvodában, már nem partnerek számára a játszótársak, érdektelenek a
felkínált foglalkozások.
A lényeg: a tanító
Ha a „menjen vagy maradjon” kérdés az előbbi javára dőlt el, következik a második kérdés: melyik iskolát válasszuk. Ranschburg Jenő pszichológus a fn.hu kérdésére korábban elmondta, hogy ő arra szokta felhívni a szülők figyelmét, hogy elsősorban ne iskolát, hanem pedagógust, tanítót válasszunk. Ha a szülők ismerik a saját gyereküket, akkor tudják azt is, milyen típusú tanító néni tud hatni rá. Van gyerek, akinek szigor, következetesség és ellentmondást nem tűrő hang kell. A másiknak pedig pont az ellenkőzője: lágyság, engedékenység, anyáskodás.
A pszichológus arra is felhívta a figyelmet, káros az a trend, amely azt mutatja, hogy bizonyos körökben státusszimbólummá vált a gyerekek sokféle különórára járatása. A túl sok – és a gyerek érdeklődését és teherbírását figyelmen kívül hagyó – különóra ugyanis a kisdiák szabad játékidejéből vesz el, és hajszolttá teszi a napirendjét, fokozza az iskolába lépéssel amúgy is együtt járó fizikai és pszichés megterhelést – magyarázta Ranschburg Jenő.
A jó iskolában fontos a művészeti nevelés
A szakemberek többsége is a pedagógiai felfogását emelte ki legfontosabb szempontként a döntéshez. Mint mondják, a legjobb iskolában is lehetnek egészen különböző felfogású, személyiségű tanítók..
A gyermekpszichológusok ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy azokban az iskolákban, ahova szeretnek járni a gyerekek, az eredményeik is jobbak lesznek.
A lényeg: a tanító
Ha a „menjen vagy maradjon” kérdés az előbbi javára dőlt el, következik a második kérdés: melyik iskolát válasszuk. Ranschburg Jenő pszichológus a fn.hu kérdésére korábban elmondta, hogy ő arra szokta felhívni a szülők figyelmét, hogy elsősorban ne iskolát, hanem pedagógust, tanítót válasszunk. Ha a szülők ismerik a saját gyereküket, akkor tudják azt is, milyen típusú tanító néni tud hatni rá. Van gyerek, akinek szigor, következetesség és ellentmondást nem tűrő hang kell. A másiknak pedig pont az ellenkőzője: lágyság, engedékenység, anyáskodás.
A pszichológus arra is felhívta a figyelmet, káros az a trend, amely azt mutatja, hogy bizonyos körökben státusszimbólummá vált a gyerekek sokféle különórára járatása. A túl sok – és a gyerek érdeklődését és teherbírását figyelmen kívül hagyó – különóra ugyanis a kisdiák szabad játékidejéből vesz el, és hajszolttá teszi a napirendjét, fokozza az iskolába lépéssel amúgy is együtt járó fizikai és pszichés megterhelést – magyarázta Ranschburg Jenő.
A jó iskolában fontos a művészeti nevelés
A szakemberek többsége is a pedagógiai felfogását emelte ki legfontosabb szempontként a döntéshez. Mint mondják, a legjobb iskolában is lehetnek egészen különböző felfogású, személyiségű tanítók..
A gyermekpszichológusok ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy azokban az iskolákban, ahova szeretnek járni a gyerekek, az eredményeik is jobbak lesznek.
- Az agyfiziológiai
vizsgálatok kimutatták, hogy
a pozitív érzelmi hangoltság valamely területen nélkülözhetetlen az
előrehaladáshoz, másképp fogalmazva, öröm
nélkül nincs tanulás, nincs fejlődés. Márai Sándort
idézték ezzel kapcsolatban, aki szerint csak a nyárspolgár hiszi azt, hogy a
művészet művelődési anyag. A többé-kevésbé normális ember tudja, hogy élmény,
ami felveri az életörömöt. Az iskola is adhatna olyan élményeket,
amivel a gyermek ember- és világismerethez jut.
Ezért egy jó iskolában nagy hangsúlyt helyeznek a művészeti nevelésre –
Nem
kell karácsonyra írni
Azt tanácsoljuk a szülőknek, hogy legelőször is menjenek el az iskolába és kérdezzék meg, ki lesz a tanító.
Ha a tanító azzal büszkélkedik, hogy az ő elsősei már karácsonyra írnak, akkor semmiképp ne adjuk oda a gyereket. Meg lehet ezt tanítani a gyerekek egy részének, de nagyon nagy ára lesz később az értelmetlen hajszának. Finnországban 7 évesen mennek iskolába a gyerekek, és a 3. évfolyam végére (9 éves korra) kell tudniuk írni-olvasni.
Azt tanácsoljuk a szülőknek, hogy legelőször is menjenek el az iskolába és kérdezzék meg, ki lesz a tanító.
Ha a tanító azzal büszkélkedik, hogy az ő elsősei már karácsonyra írnak, akkor semmiképp ne adjuk oda a gyereket. Meg lehet ezt tanítani a gyerekek egy részének, de nagyon nagy ára lesz később az értelmetlen hajszának. Finnországban 7 évesen mennek iskolába a gyerekek, és a 3. évfolyam végére (9 éves korra) kell tudniuk írni-olvasni.
Ne iskolát, tanítót
válasszunk
A topmenedzserképzést nem az óvodában kell kezdeni
.
Téves az a felfogás, hogy „teljesítményelvű világban élünk, ezért topmenedzserképzés kell már az óvodában is”. Az lesz a jó topmenedzser, aki teljes értékű, szabadon játszó, minden nap mesét hallgató óvodás lehetett, megélhette sajátos, érzelmi-mozgásos-utánzásos, nagy biztonsági szükségletű kisgyerekkorát, aztán lehetett lusta, merengő kamasz, egyszóval mindig megélhette a maga életkorát, annak testi és lelki törvényei szerint
A világ változásait az iskolának is kell követnie
A jó iskolának alkalmazkodnia kell a változásokhoz, tehát – minden ellenkező híresztelés ellenére - nem lehet olyan, mint 20 vagy 50 évvel ezelőtt.
A jó iskolának alkalmazkodnia kell a változásokhoz, tehát – minden ellenkező híresztelés ellenére - nem lehet olyan, mint 20 vagy 50 évvel ezelőtt.
- Márpedig nagyon sok változáson ment keresztül az utóbbi időben a világ.
Rengeteg új információ bombáz például bennünket és a gyerekeket is. Ezek kezelését, a fontos és kevésbé fontos információk szűrését, rendezését
meg kell tanulni.
-Mára az iskolában nem az emlékezeten és a figyelmen van a legnagyobb
hangsúly, hanem az olyan ismeretek megszerzésén, ami később a tanultak
alkalmazását is elő fogja segíteni –
A másik gyökeres változás a demokratizálódás. A rendszerváltás után az országnak aktív állampolgárokra, a társadalmi, gazdasági folyamatokban részt vevő emberekre lenne szüksége, akiknek véleményük van, és alakítani akarják és tudják a folyamatokat. Ehhez viszont más iskolára, más osztálylégkörre van szükség, mint amit megszoktunk korábban. A gyerekek személyiségének olyan oldalát kell erősíteni, amit korábban nem kellett.
Egy
diktatórikus társadalomban követő, alkalmazkodó magatartásra kell nevelni a
gyerekeket, ott az a cél, hogy mindenki azt csinálja –
persze egyszerre -, amit megmondanak neki. Egy demokráciában egész más
készségekre van szükség –
A harmadik nagy változás a globalizáció.
A harmadik nagy változás a globalizáció.
-Néhány évtizede még állandóan ugyanazokkal a
szomszédokkal találkoztunk, ugyanabban a boltban vásároltunk, az egyetlen
tévéadón ugyanazt a programot néztük, mint mindenki, ugyanazokat a könyveket
olvastuk, és így tovább.
A világ mára kitágult,
rengeteg, a miénktől eltérő kultúrával, információval találkozunk nap mint nap,
amelyekhez szintén alkalmazkodnunk kell. És ezt az alkalmazkodást az iskolában
is gyakorolni kell.
A gyerekek háromnegyede nem a fejlettségi fokának megfelelő évfolyamra jár
A közvélemény korábban sem foglalkozott túl sokat az iskolák minőségével, de az utóbbi időben – talán a gazdasági válságból eredő problémák miatt - még inkább a margóra szorult a közbeszédben és a médiában az a kérdés, hogy milyen a jó iskola Mostanában csak akkor beszélünk az iskoláról, ha valamilyen agresszió történik egy-egy intézményben, pedig több évtizede mondják a szakemberek, hogy az iskola reformja nélkül elképzelhetetlen a társadalmi megújulás.
#1 Dr.BauerBela
A gyerekek háromnegyede nem a fejlettségi fokának megfelelő évfolyamra jár
A közvélemény korábban sem foglalkozott túl sokat az iskolák minőségével, de az utóbbi időben – talán a gazdasági válságból eredő problémák miatt - még inkább a margóra szorult a közbeszédben és a médiában az a kérdés, hogy milyen a jó iskola Mostanában csak akkor beszélünk az iskoláról, ha valamilyen agresszió történik egy-egy intézményben, pedig több évtizede mondják a szakemberek, hogy az iskola reformja nélkül elképzelhetetlen a társadalmi megújulás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése