Milyen a jó apa?
Hat dolog, ami a jó apákat
jellemzi. Hogy legyen valami támpont, ha
már gyerek mellé nem adnak használati utasítást.
Hogy milyen a jó anya, arról
többé-kevésbé egységes kép él az emberekben, de arra a kérdésre, hogy milyen a
jó apa, a válaszok már nagy szórást mutatnak. Ráadásul minden apa-gyermek
viszony abszolút egyedi, ami még jobban összekuszálja a szálakat. Az amerikai
Askmen.com magazin újságírója mégis arra vállalkozott, hogy hat pontban
összefoglalja azokat a jellegzetességeket, melyek a jók apákat jellemzik.
Következetes
Látszólag a gyerekek
otthon érzik magukat a rendetlenségben és a káoszban, a valóságban azonban legjobban a biztonságos környezetet
szeretik, amelyben lehet tanulni, és ahol könnyű felnőni.
A következetesség
egy apa számára két alapvető területen jelentkezik. Először is mindig tartsa
magát ahhoz, amit mond. Ha megígéri, hogy hétvégén együtt fociznak, hogy iskola
után elmennek fagyizni, akkor az úgyis legyen, és később ne keressen
kifogásokat. Ha a gyerek feltétlenül elhiszi, amit az apa mond, a további
bizalom magától jön. A következetesség másik oldala a fegyelmezés, melyet az
apának be kell vállalnia. Egyik gyerek sem tökéletes, szükségük van tanulásra,
iránymutatásra, a szabályok elsajátítására. Minél korábban tanulják meg a
szabályokat, annál könnyebb dolguk lesz az életben.
Megszervezi a
családi együttléteket
A gyerekek számára
kulcsfontosságú az együtt eltöltött idő. Amely általában nem jön magától. Hét közben a napi munka és az esti fáradtság miatt, hétvégén az egyéb, nem
tervezett, de mégis bekövetkező események – bevásárlás, rokonlátogatás, ház
körüli munkák – miatt úszik el a családi együttlét. Az apa feladata, hogy előre
megszervezze azokat a programokat – kirándulás, mozi, sportesemény -, ahol
együtt tud lenni a család.
Nem adja ki otthon a
feszültséget
Ez nem egyszerű,
mert nem mindig elhatározás kérdése, de nem árt, ha nagyon odafigyelünk rá. Nem
használ a gyerekeknek, ha munkahelyi vagy pénzügyi gondjaink rajtuk csapódnak
le, nekik amúgy is elég feszültséggel kell megbirkózniuk a tanulás és a
világhoz való alkalmazkodás terén. Egy zűrös munkahelyi
nap után, mielőtt hazamennénk, egy kávézóban újságot lapozgatva adjuk mi
magunkból a gőzt, vagy mozogjunk valahol egy kicsit. Azt se felejtsük el, hogy
maguk a gyerekek is segítenek visszanyerni nyugalmunkat. Nem kell bonyolult dolgokra
gondolni, elég, ha társaságukban közösen megnézünk egy vígjátékot, és együtt
nevetünk a poénokon.
Foglalkozik a
gyerekekkel
Elvinni a leányzót
táncórára, a megnézni a srácot iskolameccs közben, meghallhatni mi történt
velük aznap, kik a barátai, beszélgetni mindarról, ami érdekli őket. Egyszóval foglalkozni a gyerekkel. Magától érthető feladat egy szülőnek,
mégis olyan könnyű elfeledkezni róla. Pedig a tudjuk, hogy mi történik a
gyerekkel, csak akkor tudjuk nevelni, távol tartani a lehetséges bajoktól. A
gyermekkor egy szülő számára nagyon gyorsan elszáll, de a gyerek egy életen
keresztül erre emlékezik.
Tanít
Olajat cserélni az
autóban, megmetszeni az udvari gyümölcsfát, tüzet rakni az udvaron, sakkozni,
keresztrejtvényt fejteni, alkudni a piacon. Minden apa tud sok olyan dolgot,
melyet meg lehet tanítani a gyereknek, aki
kincsként kezeli az így szerzett tudást. A tanulás növeli az önbizalmat a diákban, a hasznosság érzetével tölti el
a tanárt, és nagyon szoros kapcsolatot épít ki kettejük között.
Családi rituálékat
teremt
A gyerekek minden
szempontból könnyen befolyásolhatóak, így nagyon lényeges, hogy mi történik
otthon. A gyermeklélek számára spirituális töltése van
azoknak az ismétlődő családi rítusoknak: közös vacsora,
lefekvés előtti esti mese, társasjáték vagy akár egy közös tévénézés. Az apa
adja meg ezen rituálék savát-borsát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése