Mit kell
tudni a coeliakiáról?
a-kezeletlen eset 1 éves korban
b-recidiváló eset 3 éves korban
c-gluténmentes diétát betartó gyermek 3 hónap után
A
coeliakia terápiája
A
betegség ma ismert kizárólagos kezelése az élethosszig tartó gluténmentes
diéta.
A végső és pontos
diagnózis előtt azonban a gluténmentes diétát megkezdeni nem szabad! Mai
ismereteink szerint a coeliakia az egyetlen olyan autoimmun betegség, amelynek
kiváltó faktorát ismerjük – ez a glutén. A gluténmentes táplálkozás hatására a
szervezetet károsító folyamatok megszűnnek, a betegség tünetei enyhülnek, majd
hosszabb-rövidebb idő után teljesen meg is szűnhetnek (ez lehet néhány hét, de
több év is). A boholyatrófia csökken, a
vékonybél-nyálkahártya felülete regenerálódik, a táplálék felszívódás zavarai
és a hiánybetegségek fokozatosan rendeződnek. A
regenerálódási idő egyénenként változik, és több tényezőtől függ:
o
a
tünetek jelentkezése és a diagnózis között eltelt idő, az autoimmun folyamat
fennállásának hosszúsága
o
a
társult betegségek következtében kialakult kóros elváltozások jellege,
súlyossága, az egészségkárosodás regenerálódási lehetősége (a gluténfogyasztás
megszüntetését követően)
o
a
kialakult szövődmények és társult betegségek jellege és súlyossága
o
a
szigorú gluténmentes diéta sikeressége
A diétát a diagnózis
felállítása előtt azért nem szabad megkezdeni,
mert azt követően az ellenanyagszintek annyira lecsökkenhetnek, hogy hamisan
negatív eredményt adnak – és hosszú távon ez veszélyezteti igazán a betegek
egészségét, életesélyét.
A diagnózis elfogadása és
a diéta megtartása valamennyi életkorban nehézségeket okoz, bár
ezek gyermek-, felnőtt és idős korban lényeges eltéréseket mutatnak.
Gyermek – és serdülőkorban az
iskolai-óvodai közétkeztetésben való részvétel és a kortársi csoportokba
történő beilleszkedés okozza a legnagyobb problémát. Felnőttkorban a munkavállalás és a család ellátása
mellett kell a gluténmentes diétát is betartani – mindkét esetben jellemzően a
családok valamennyi tagja a szigorú diéta szabályai szerint étkezik. Az időskorban diagnosztizált
betegek számára az évtizedek alatt megszokottól lényegesen eltérő étkezési
szokások elfogadása és megtanulása a legnagyobb gond.
Mindegyik életkorban
jellemző a nem megfelelő minőségű táplálkozás – a gluténmentes élelmiszerek magasabb szénhidrát és
alacsonyabb rosttartalma miatt –, az életszínvonal csökkenése, és a szabadidős
programok (házon kívüli étkezések, utazások, üdülések stb.) során észlelhető
korlátozások. Emellett rendkívül nehézkes a gluténmentes diétás élelmiszerek
beszerzése, korlátozott azoknak az üzlethálózatoknak az elérhetősége, amelyek
megfelelő színvonalon és a lakóhelyhez közel biztosítani tudják a gluténmentes
diétázó betegek ellátását.
Társult betegségek, szövődmények
A coeliakia felismerése
azért is nehéz, mert bármely életkorban, változatos
tünetekkel, sokszor más, jól ismert krónikus vagy más autoimmun betegségek
tünetei mögé elrejtőzve is jelentkezhet.
Rendkívül gyakori, hogy
egyáltalán nem okoz emésztőrendszeri tüneteket
(hasmenés, fogyás), ezért a betegek csak hosszabb idő után jutnak el
gasztroenterológiai szakrendelésre.
A jellemző tünetek: a fáradékonyság, a hajhullás, a vashiány, a vérszegénység,
a különböző hiánybetegségek, a menstruációs zavarok, a spontán vetélések, a
pajzsmirigy betegségek, a fogzománc hiány- és károsodások, a hirtelen
fogromlás, a gyakori csonttörések, a csontritkulás, az ismétlődő, viszkető
bőrkiütések – amivel a legkülönbözőbb szakorvosokat (endokrinológus,
nőgyógyász, bőrgyógyász, fogorvos, stb.) keresik fel. Gyermekek esetében
sokszor az egyetlen tünet a hossz- és súlynövekedési görbék lelapulása, vagy
idősebb gyermekeknél az alacsony testmagasság.
A
lisztérzékenység esetében ezek mögött a változatos tünetek mögött – még akkor
is, ha azok az emésztőrendszerrel látszólag semmilyen kapcsolatban nincsenek –
a kezeletlen betegség áll. Ezért nagyon fontos, hogy minél szélesebb körben ismertek
legyenek a gondozatlan betegség ismérvei, tünetei, és különösen
azokban a családokban gondoljanak erre a betegségre, ahol a coeliakia már
előfordult.
A leggyakoribb társult betegségek és szövődmények:
o
dermatitis
herpetiformis- amelyet a „a bőr coeliakiájának” is neveznek
o
vérszegénység,
vashiány (aneaemia)
o
1.
típusú diabetes mellitus (cukorbetegség)
o
Hashimoto
tyreoiditis
o
Szelektív
IgA-hiány
o
csontritkulás
(osteoporosis), csont sűrűség csökkenés, gyakori csonttörések
o
neurológiai
betegségek (pl. ataxia)
o
epilepszia
o
depresszió/bipoláris
betegség
o
emésztőrendszeri
betegségek, refrakter gyulladások
o
Hepatitis
C, autoimmun májbetegségek, primer biliaris chirrosis
o
Down-kór
o
Turner-kór
o
Autoimmun
myocarditis
o
lymphomák
és az emésztőrendszer más rosszindulatú elváltozásai
A betegek ellátása és gondozása
A diagnózis és a gluténmentes diéta megkezdése és szabályainak megtanulása
és betartása közös célja a betegnek és családjának, a kezelő orvosnak, a
tanácsokat adó dietetikusnak és a támogató betegszervezeteknek. A
coeliakiás betegek gondozása – hasonlóan a más krónikus betegségekben
szenvedőkhöz – fontos, ugyanakkor sikerrel végezhető feladat, a diéta hatására
a betegek szervezete regenerálódásra képes.
A diagnózist követően 3 –
6 hónapon belül van szükség ellenőrző vizsgálatokra, a későbbiekben erre évente
van szükség. A kontrollvizsgálat, ill. gondozás elsősorban a diéta
minőségére utaló szerológiai vizsgálatokból és a beteg fizikális vizsgálatából
áll. Ezen kívül egy ilyen rendszeres ellenőrzés keretében mód nyílik arra is,
hogy a szövődmények és társult betegségek irányában szűréseket is végezzenek.
Miért érezzük úgy, hogy a coeliakia gyakoribb betegség lett?
Napjainkban sokkal több lisztérzékeny
beteget diagnosztizálnak, elsősorban felnőtt– és időskorban, mint ezt megelőzően
bármikor, mert
o
a betegség
kialakulásának mechanizmusa egyre ismertebb lett a tudományos kutatásoknak
köszönhetően
o
jelentősen fejlődtek a
diagnosztikai eljárások, és azokat mind gyakrabban alkalmazzák is
o
jelentősen változott a
betegséget jellemző tünetek megítélése a szakorvosok körében
o
javult az
egészségügyben dolgozó szakemberek (szakorvosok, háziorvosok, védőnők stb.)
tájékozottsága a coeliakia tüneteivel és gyakoriságával kapcsolatban
Miért fontos a coeliakia felismerése, a betegek kezelése?
A diagnosztizálatlan
és kezeletlen coeliakiás beteg valóban beteg - életesélye és életminősége
sokkal rosszabb, mint az egészséges embereké. Hátrányos helyzetüket még a
hosszan tartó, kezelésekre egyáltalán nem, vagy csak nehezen reagáló társult
betegségek és a fel nem ismert alapbetegség következtében kialakuló súlyos
szövődmények csak fokozzák.
Ha az itt
felsorolt tünetek bármelyike alapján azt vélelmezi, hogy azok mögött fel nem
ismert coeliakia lehet, keresse fel háziorvosát vagy a házi gyermekorvost, és
kérjen tőle gasztroenterológiai szakrendelésre
beutalót.
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése