KIVÁNOM MINDEN
Fogadjátok
szeretettel egy gyermekkori karácsonyom érzésvilágát visszaidéző sorait,amiket
2012 karácsonyán jegyeztem létem emléktárába.
LÉGY ÜDVÖZÜLVE SZENT
KARÁCSONY.
Amikor az ember a szeretteiről ír,bármilyen játékmestere is legyen a szép
magyar szónak,nehezebben találja a megfelelőket a szeretet és emlékezés
szépségének a kifejezésére. Mindez azért mert a szeretetnek nincs ortográfiája,,stílusa,irodalmi
kelléktára,vagy hatásvadászatra ítélt hangzatos cicomája.
Az igazi szeretet
az csendes,mindent átölelő megfoghatatlan egyedi érzés ami még megmaradt a
gyermekkorunkból ebben a nyakatekert csillogó-villogó világban.
Ma a 2012 év karácsony
első napján emlékezni szeretnék a gyermekkori,diós,almás,szaloncukros karácsony
fára,a deszkából összeeszkábált hintalóra és a csillagszórók sziporkázó
fényére.
A karácsony esték
minden mozzanata kitörölhetetlen emlék marad minden ember életében A halmozott szeretet áradatra,ami ilyenkor
főként a népes családoknál kifejezettebben érzékelhető.
Ilyen volt a mi családunk is. Köztük és bennük éltem le az életem a
történelem a sors, laskanyújtójának sodrása és állandó szorítása között.
Jómagam karácsony
este a konyha ablakából, a csipkés szélű
hófehér kis függönyt elhúzva leselkedtem a hóborította fehér tájra de főként a
csillagos égre,figyelve hogy látok-e egy angyalt aki gyermekeknek viszi a
karácsonyfát.
Annak idején csikorgó hideg telek voltak. Szinte menetrendszerűen 5 és 6
óra között megjelent az ablak alatt a behavazott népes család apraja,nagyja- Keresztapám
Podolák György minden esetben a –Nagyszent József-Dávid sarjával kezdte a
kántálást. Vele és utána minden karácsonyi dalt elénekeltek. Leszállt az ég
dicső királya,Mennyből az angyal,A kis Jézus megszületett. Isten gyermek kit
irgalmad közénk lehozott
Újra átélve mindmáig a fülemben egy valóságos –örömódának tűnt amit
halottam.
Sokan voltak,elözönlötték az egész házat és a cipőtalpakra fagyott hó
elolvadva , szemléltető térképet hagyott maga után. A férfiak Erdődi fahéjas
forralt bort ittak az anyák és gyerekek a hagyományos karácsonyi –foszlós
kalácsot és –beiglit-fogyasztottak
Aztán mentek tovább hirdetve a hitet a szeretetben és békességben.
Na ! mondta
édesanyám kezdhetem elölről a takarítást , de az arcán a szeretet, békesség és
az öröm érzése honolt.
Legyen áldott az emléketek !
Béla
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése