-FEJTETVESSÉG
A SERKE-
* Petéit (serkéit) a hajas fejbőrön, a
hajszálak tövében helyezi el, leggyakrabban a halánték- és tarkótájon. A
nőstény tetvek 2-4 hetes életük során 40-200, átlagosan 100 petét raknak.
* Amikor az
élősködő rovarok lerakják a petéiket, a serkéket, e fehér szemcsék odaragadnak a hajszálhoz,
amelyekből körülbelül 1 hét alatt kelnek ki a tetvek.
Az igen
ellenálló burokkal ellátott serkét a tetű a jellegzetes helyekre nehezen
eltávolítható, cementszerű anyaggal rögzíti.
A
serkékből a lárvák 5-8 nap alatt kelnek ki és 2-3 hét alatt válnak ivaréretté.
*
A fejbőrön, főleg fülek mögött és a nyak hátsó felszínén apró, tojás alakú,
szürkésfehér serkék láthatók, amelyek a hajszálak hossztengelyével hegyesszöget
alkotnak, és - a korpával ellentétben - nem húzhatók le könnyen a hajszálról,
kézzel nem lehet lesöpörni, csak úgy távolíthatók el, ha fésűvel lehúzzák a
hajszál végéről.
* Fejtetű
(Pediculosis capitis)
*
A tetű egy élősködő rovar, mely zárt közösségekben gyorsan terjed.
*
Emberen háromféle fordul elő:fej-, ruha- és lapostetű.
*
Fej –és ruhatetű: egy faj két változata, amely külsőleg és testfelépítésében
majdnem egyforma, csak előfordulási helyében, életmódjában tér el egymástól
* Külön fajt
csak a lapostetű alkot.
*
A ritkábban fordul elő. Ennek járványügyi jelentősége is van a kiütéses
tífusz és a visszatérő láz terjesztése miatt.
* A fejtetvek
vérszívás útján táplálkoznak, amellyel a gazdaszervezet bőrén
viszketést váltanak ki, és allergiás bőrreakciót okozhatnak.
* Amikor az
élősködő rovarok lerakják a petéiket, a serkéket, e fehér szemcsék odaragadnak a hajszálhoz,
amelyekből körülbelül 1 hét alatt kelnek ki a tetvek.
*
A tetvek repülni, ugrálni nem tudnak, de viszonylag gyorsan tudnak mászni
a fejbőrön.
*
Kerülik a fényt, ezért ritkán láthatók.
*
A fejtetvesség könnyen átterjed az egyik emberről a másikra a fejek szoros
érintkezése révén, széktámlák, fésűk, kefék, hajjal kapcsolatba kerülő tárgyak,
törülközők és kalapok közvetítésével.
*
Fertőző betegséget nem terjesztenek ugyan, de sok testi-lelki
kellemetlenséget okoznak, a viszketés miatt elvakart sebek pedig könnyen
felülfertőződhetnek.
Előfordulás:
* Egész világon
előfordulnak
*
A nemzetközi és hazai epidemiológiai tapasztalatok szerint a fejtetvesség
egy országon belül 20-25 éves periódusokban visszatérően növekszik..
Leggyakrabban a legrosszabb higiénés viszonyok között élőknél, elsősorban a
hajléktalanoknál tapasztalják az előfordulását.
- Járványszerűen pedig elsősorban gyermekközösségben léphet
fel, főleg óvodáskorban és az általános iskola alsó tagozatában.
*
A fejtetű 2,5 - 4,5 mm nagyságú, ovális alakú rovar. A színe általában szürke,
de ez a haj színétől függően változhat.
* Petéit (serkéit) a hajas fejbőrön, a
hajszálak tövében helyezi el, leggyakrabban a halánték- és tarkótájon. A
nőstény tetvek 2-4 hetes életük során 40-200, átlagosan 100 petét raknak.
*
Az igen ellenálló burokkal ellátott serkét a tetű a jellegzetes helyekre
nehezen eltávolítható, cementszerű anyaggal rögzíti.
* A serkékből a lárvák 5-8 nap alatt kelnek
ki és 2-3 hét alatt válnak ivaréretté.
*
A kifejlett nőstények 1-5 nap múlva kezdik el a peterakást.
* Az első hónap végére egyetlen nőstény
ivadékainak száma mintegy 150, a második hónap végén viszont akár több ezer is
lehet, így az eltetvesedés viszonylag gyorsan bekövetkezhet.
*
A tetveknek igen fejlett kapaszkodási ösztönük van, karmaik bicskaszerűen
csukhatók vissza a lábszárra, így a vérszívás idején nagyon erősen tudják
magukat rögzíteni.
*
A fejtetvek fertőző megbetegedést nem terjesztenek.
Tünetek
*
A fejbőrön, főleg fülek mögött és a nyak hátsó felszínén apró, tojás alakú,
szürkésfehér serkék láthatók, amelyek a hajszálak hossztengelyével hegyesszöget
alkotnak, és - a korpával ellentétben - nem húzhatók le könnyen a hajszálról,
kézzel nem lehet lesöpörni, csak úgy távolíthatók el, ha fésűvel lehúzzák a
hajszál végéről.
*
Erős viszketéssel jár, a fejbőrön vörös, kiütésszerű foltok láthatók.
* Az ártalom
elsősorban abból ered, hogy a
vérszívó rovarok nyálmirigyének véralvadás-gátló, értágító és viszketést
kiváltó anyagokat tartalmazó váladéka az emberi szervezetbe jutva bőrizgalmat,
duzzanatot és gyulladást okozhat.
*
A testidegen fehérjékkel szemben
az ember fokozatosan túlérzékennyé is válhat. Az allergia azonban csak egy-két
hét múlva, az ismételt csípések hatására fejlődik ki.
* A viszketés miatti
gyakori vakarózás felsebzi a bőrt, ezeken a sérüléseken keresztül másodlagos
fertőzés érheti a bőrt, gennyesedés, gyulladásos folyamat indulhat meg.
*
A vakarás helyein bakteriális felülfertőződés, gennyesedés alakulhat ki, melyet
a nyaki nyirokcsomók megnagyobbodása is kísérhet.
Nagyon rossz higiénés körülmények között élőkön a törzsön,
valamint a nemi szervek szőrzetén is előfordulhat tetvesség; ez utóbbi
szexuális érintkezéssel terjed.
Diagnózis
*
Tetvességre gyanús, aki eltetvesedett környezetben él, fejbőrén illetve a testén
jellegzetes vakarózási nyomok láthatók, haján vagy ruházatán üres serketokok
találhatók, illetve az is, akinek elhanyagolt külseje, hiányos tisztálkodása,
életmódja, egyéb körülményei valószínűsítik a fertőzöttséget. A vizsgálatokhoz
kézi nagyító használata ajánlatos.
* Fejtetvességre utaló gyanú alkalmával a
hajat lazán szét kell bontani, és elsősorban a fülek melletti, mögötti
területet valamint a tarkótájat kell átvizsgálni.
*
A serkék és a kifejlett tetvek a barna és fekete hajúakon szabad szemmel is
könnyen észrevehetők, a világosabb hajúaknál azonban fokozott figyelem
szükséges.
Terápia
* Erősen
eltetvesedett egyéneknél a tetvek a hajból sűrű fogazatú fésűvel kifésülhetők.
(Ilyen sűrűfésű a gyógyszertárakban kapható, de van olyan tetűirtó szer is,
amelyikhez mellékelik.)
* Lehetőleg a serkéket kell keresni, mivel
ezekből több is található, és a fénykerülő, gyorsan menekülő tetveknél
könnyebben fellelhetők.
*
Minden esetben
meg kell győződni a talált serkék életképességéről.
*
"körömpróbával" bizonyítható: az életképes serke két köröm között összenyomva pattanó hangot ad.
*
a haj
kezelése a legfontosabb, mivel a fejtetű gyakran a jellegzetes használati
tárgyak (fésű, hajkefe,
sapka, fejkendő stb.) közvetítésével is terjedhet, ezért ezek hatásos
fertőtlenítését is el kell végezni.
* A hajszesz a
fejtetvesség azonnali megszüntetésére és megelőzésére egyaránt alkalmas.
-Vény
nélkül kapható Nittyfor, Pedex, NIX, a hajas fejbőrt és a hajat gondosan át
kell itatni, majd azt a fejbőrbe kell dörzsölni. Ezután meg kell várni, amíg a
hajszesz rászárad a hajra (5-15 perc). A hajszesz száradási ideje elegendő
arra, hogy a készítmény kifejtse hatását, a tetveket és a serkéket elpusztítsa.
*
Szemvédelem: vattával lefedve ügyelni kell arra, hogy a hajszesz a szembe ne
jusson.
* Az elhalt
serkéket a cementszerű anyag erősen rögzíti a hajszálakhoz, ezért ezek a
hajszálakról csak ecetes vízbe mártott, sűrű fogazatú fésűvel,
illetve egyenkénti lehúzással - esetleg a haj levágásával - távolíthatók el.
* A hajjal érintkező használati tárgyakat,
például hajkefét, fésűt forró vízzel vagy a tetűirtó hajszeszbe mártva lehet
fertőtleníteni.
*
Tetűirtó szerek alkalmazásakor kicsi a rezisztencia kialakulásának veszélye.
*
Ennek - az azonos kémiai
szerkezetű vegyületek használata ellenére - az az oka, hogy e szereket nem
rendszeresen alkalmazzák, a kezelés csak rövid ideig tart, és a
populációnak csak viszonylag kisszámú és elszigetelt egyedét érinti.
*
A mindennapos gyakorlatban a
kezelések hatástalanságának okát mégis sokszor az alkalmazott készítmény
hatóanyagával szemben kialakult rezisztenciának tulajdonítják még akkor is,
amikor ezek hátterében kivitelezési hibák állnak.
*
A hatás
alapvető feltétele, hogy a serke és a tetű a készítménnyel legalább 5 percen
keresztül érintkezzen.
*
Amennyiben a bedörzsölés nem alapos, és nem terjed ki a fejbőr és a haj teljes
területére, úgy az érintőméreg nem tudja kifejteni hatását.
*
Gyakori hiba az is, hogy a hajszeszt hajmosással túl korán, még aznap
eltávolítják, így a családban akár az azonnali újrafertőződés veszélye is
fennáll.
Megelőzés
*
Az eredményes védekezés alapja a veszélyeztetett közösségekben (például
gyermekintézményekben, hajléktalanszállókon) végzett rendszeres, gondos
szűrővizsgálat.
* A
fertőzött személyek kezelésén kívül
*
"ping-pong effektusra„: ha a környezetében élők kezeletlenül
maradnak, akkor a kezelt személy visszakaphatja a tetűt attól is, akitől
eredetileg ő kapta, de attól is, akinek továbbadta.
*
a vizsgálatot és a tetvetlenítést a megelőzés érdekében ki kell terjeszteni a
tetvesnek talált személy egész környezetére, a vele rendszeresen érintkezőkre
is, például a családtagokra, munka- illetve iskolatársakra. Ebben a
családorvos, az iskolaorvos vagy a védőnő segíthet.
* A tetűirtó hajszesz nemcsak kezelésre,
hanem megelőzésre is alkalmas. Akkor célszerű alkalmazni, ha fennáll az
újrafertőződés veszélye.
*
A készítmény a tetűirtó hatását a
következő hajmosásig is megőrzi, és a fejre kerülő tetveket még a peték
lerakása előtt elpusztítja.
*
Amíg a visszafertőződés veszélye fennáll, célszerű a hajszeszes kezelést minden hajmosás után
megismételni.
* A kezelés során a megelőzést szolgálja a
fésűk, kefék, hajjal kapcsolatos tárgyak fertőtlenítése, a fertőzött személy
által használt törülközők, ruhák, ágyneműk, fejtámlát fedő huzatok forró vizes
mosása, a kalapok, sapkák és kabátok vegytisztítása is.
*
Ajánlatos kerülni a fésűk, kefék, hajjal kapcsolatos tárgyak és kalapok közös
használatát.
Hasznos tudnivalók
*
Tévedés: csak a szegénységben, elhanyagolt higiénés környezetben élő embereknek
lehet fejtetűje.
- A
fejtetű a piszkos és tiszta hajat egyaránt eláraszthatja, bárkinél
előfordulhat.A környezet felelőssége a mielőbbi felismerésben és kezelésben
áll, hogy a továbbterjedést meg lehessen állítani. Tehát nem restellni kellene,
ha tetves lesz valaki, hanem mielőbb gondosan kezelni.
* A hosszabb hajzatúak jobban ki vannak téve
a fertőződésnek a tetvek kapaszkodási ösztöne miatt.
*
Mivel a vérszívási nyomokat a hajzat eltakarja, sokszor egyedül a viszketés hívja
fel a figyelmet a fertőzésre.
A viszketés mértéke az egyén
toleranciájától, a tetvek számától és a bőr allergizálódásának fokától függ.
*
Ismételt fertőződéskor korábban kezdődhet a viszketés.
* A megtermékenyített nősténytetű
átkerülésétől a következő generáció megjelenéséig egy hét telik el.
*
Mivel a haj havonta kb. 1-1,5 cm-t nő, azért a serkék fejbőrtől való
távolságából lehet következtetni a fertőzés kezdetének időpontjára.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése