Anya-gyermek kapcsolat
A természetes kölcsönös kapcsolat és
kötődés az édesanya és gyermeke között, ami annál szorosabb és erőteljesebb,
minél kisebb és kiszolgáltatottabb a gyermek.
- A legszorosabb a
gyermekvárás ideje alatt. A kapcsolat aztán
fokozatosan lazul, végül a gyermek felnő és másfajta kapcsolat alakul ki.
- A kapcsolatnak van öntudatlan, ösztönös,
illetve tudatos, szokásokon és a nevelésen alapuló eleme, a kettő
együtt szoros egymáshoz tartozás érzését hozza létre.
- A kapcsolat a csecsemő
számára nemcsak rendszeres táplálást és gondozást jelent, hanem
számos lelki és szellemi képesség fejlesztésének forrása, ilyenek a lelki
értékek, a nyelv, a társadalomba való beilleszkedés, a gyakorlati tapasztalatok
stb.
-Az édesanya és a gyermek közti kapcsolatot ésszerűen és célirányosan változó intenzitással működő jelzések és veleszületett magatartásformák szabályozzák.
-Az édesanya és a gyermek közti kapcsolatot ésszerűen és célirányosan változó intenzitással működő jelzések és veleszületett magatartásformák szabályozzák.
- Ez a szabályozás nagyrészt öntudatlanul valósul meg,
bizonyos fokig kikerülhetetlenül.
- Pl. gyermeke sírása az
anyában szinte leküzdhetetlen kényszert ébreszt, hogy a kicsihez siessen,
fölvegye, megvigasztalja, megnyugtassa.
-A babában pedig mindez
elégedettséget vált ki. A csecsemő sírása és fájdalmas kiáltozása a legerősebb
ingert jelentő jelzés.
Teljesen nyilvánvaló, hogy a fiatal csecsemő a legszakszerűbb ápolás és táplálás mellett is hiányt szenved lelki és szellemi fejlődése terén, ha hiányzik az egészséges anya-gyermek kapcsolat; általában nagyon fontos, hogy a gyermek az első éveket saját környezetében, gyermekszobájában töltse el és lehetőleg mindig ugyanaz a valaki vigyázzon rá, táplálja, gondozza és nevelje.
Teljesen nyilvánvaló, hogy a fiatal csecsemő a legszakszerűbb ápolás és táplálás mellett is hiányt szenved lelki és szellemi fejlődése terén, ha hiányzik az egészséges anya-gyermek kapcsolat; általában nagyon fontos, hogy a gyermek az első éveket saját környezetében, gyermekszobájában töltse el és lehetőleg mindig ugyanaz a valaki vigyázzon rá, táplálja, gondozza és nevelje.
-Talán itt látni a legvilágosabban az
embertárs kedvező hatását a nevelhetőség kifejlődésére. Ez a
képesség a későbbi felnőtt életében boldogságnak és
megelégedettségének záloga.
-Hiba csúszhat a kapcsolatba, ha az anya nem fordít kellő figyelmet és szeretetet a gyermekre, vagy ha éppen ellenkezőleg a túlzott féltés pusztító magatartását tanúsítja.
-Hiba csúszhat a kapcsolatba, ha az anya nem fordít kellő figyelmet és szeretetet a gyermekre, vagy ha éppen ellenkezőleg a túlzott féltés pusztító magatartását tanúsítja.
Anyai érzés
A gyermek szeretetteljes gondozására
irányuló anyai ösztön kétségtelenül veleszületett és hasznos hajtóerő. -Az anyaság
legfontosabb tényezője, de különböző nőkben nagyon változó mértékben érvényesül.
A gyakorlatból tudjuk, hogy az anyai érzés túlhajtása és megcsappanása egyaránt súlyos zavarokat okoz a gyermek magatartásában és nevelésében.
A gyakorlatból tudjuk, hogy az anyai érzés túlhajtása és megcsappanása egyaránt súlyos zavarokat okoz a gyermek magatartásában és nevelésében.
- A túlzásba vitt aggodalmaskodásban megnyilvánuló anyai érzés megakadályozhatja
az ésszerű, a gyermek számára bizonyos fokig kellemetlen eljárások elvégzését:
az ilyen anya nem oltatja be a gyerekét, nem edzi meg, nem fegyelmezi.
- A lágyszívűség abban is megnyilvánulhat, hogy éjjel
a legkisebb nyikkanásra odarohan.
Mint a nevelés területén mindenhol, itt is az arany középút meglelése a legnehezebb. A jó nevelés szeretet, következetesség, szigor és engedékenység helyes keveréke.
#1 Dr.BauerBela
Mint a nevelés területén mindenhol, itt is az arany középút meglelése a legnehezebb. A jó nevelés szeretet, következetesség, szigor és engedékenység helyes keveréke.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése