-ÁLLATI HARAPÁSOK ÁLTAL OKOZOTT FERTŐZÉSEK

Állati harapások által okozott fertőzések; rabies = veszettség.

A betegség meghatározása

Az állati harapás által okozott fertőzések lehet magától gyógyuló felületes gyulladás, de ritkán súlyos, életet veszélyeztető szisztémás reakció is bekövetkezhet, ami a harapás módjától, a sebzés mélységétől, a seb lokalizációjától, a sérült immunológiai statusától és az állat egészségügyi állapotától is függ.

Etiológia

A harapott sebekben számos baktérium képes elszaporodni és fertőzést okozni.

- A kutya és macska harapások okozta sebekből a következő kórokozókat lehet izolálni: Pasteurella multocida, Capnocytophaga canimorsus, Staphylococcus aureus, Coagulase negatív staphylococcus, Eikenella corrodens, Corynebacterium, Actinobacillus, Fusobacterium spp., Prevotella spp., Porphyromonas spp., Moraxella spp. -Az állatok által ejtett harapott sebfertőzéseket általában több kórokozó váltja ki (Gram-pozitív, Gram-negatív és anaerob baktérium törzsek).

- Egy felmérés adatai szerint ebben a kevert flórában az esetek több, mint 70%-ában anaerob flórát izoláltak.

-Az állatharapások révén az embert a rabies (veszettség) vírusával is fertőzhetik.

Osztályozás, típusok

Korai fertőzések (24 órán belül), kései fertőzések (24 órán túl).

Kórtan

-Azok a sérültek, akik az állati harapást követően 8 órán belül jelentkeznek első orvosi ellátásra, tekintettel a sérülés nagyságára és súlyosságára többnyire aerob és anaerob törzsekkel contaminált sebbel (sebekkel) rendelkeznek.

-A sérültekben elsősorban helyi cellulitis fejlődik ki, környéki nyirokcsomó- és nyirokúti gyulladással. A szúrt sebek gyakrabban fertőződnek, mint a szakított sebek. --Ezért veszélyesebbek is a macska által okozott harapások, hiszen élesebbek a fogai, mint a kutyáé.

A fejet, arcot, nyakat ért harapások gyakrabban fertőződnek el, mint a végtagokon, törzsön lévő sebek.

- A szúrt sebek esetében gyakoribb a tályogképződés, feltehetően azért, mert kevésbé jól tisztítják ki a sebeket, mint a szakított sebek esetében.

- A csontokat vagy izületeket ért harapások esetében szintén gyakoribb a fertőződéses szövődmény, feltehetően azért, mert azok szerkezeti elemeit is penetráló sérülés éri.

-Osteomyelitis, szeptikus arthritis, tenosynovitis és lokális tályog fejlődhet ki.

-Súlyos klinikai helyzetben, alapbetegség meglétekor (pl.: asplenia immunológiailg károsodott személyekben) sepsis, infectiv endocarditis, meningitis vagy agytályog léphet fel szövődményként. Ritkán szeptikus shock észlelhető.      

Diagnosztika

Panaszok, anamnézis

A korai fertőzésekre a gyors kezdet jellemző, 24 órán belül hidegrázás, láz, a harapás helyén gyulladásos jelek (fájdalom, duzzanat, pír, funkcionális károsodás) lép fel.

-Hasonló panaszokat okoz a 24 órán túl jelentkező helyi gyulladás, de nem annyira hevesek a panaszok. Súlyos esetben gyengeség, szédülés, étvágytalanság, hányinger, hányás, elesettség, izzadás, sápadtság, fejfájás jelentkezhet.

Tünetek

Enyhe esetekben lokális gyulladás tünetei észlelhetőek, cellulitis formájában. Lymphangitis, lymphadenitis, lokális abscessus alakulhat ki.

-Súlyos esetben sepsis, septikus shock, septikus szórás (pl.: meningitis, endocarditis) többszervi elégtelenség fejlődhet ki.

Általános vizsgálatok

Vérkép, We, CRP, ionok, szérum KN, kreatinin, szérum procalcitonin, transaminase értékek. Mellkas rtg. többnyire negatív, de lehet ARDS. Csonttörés(ek) gyanújakor rtg. vizsgálat elvégzése szükséges.

Célzott vizsgálatok

-Hemokultúra, sebváladék bakteriológiai vizsgálata elengedhetetlen. Szövődmények esetében a célszerv vizsgálata (liquor, szívultrahang, csontizotóp, UH, CT, MRI) indokolt.    

#1 Dr.BauerBela

---