Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

Loading

2012. június 11., hétfő

-A SEBEK JELLEGZETESSÉGEIRŐL ÉS GYÓGYULÁSÁROL


 ÁRAMÜTÉS ÁLTAL OKOZOTT RONCSOLT SEB

A sebek jellegzetességei és gyógyulása

A szerves szövetek folytonosságának mekanikus módon létrejött megszakítása, ha a kültakaró megszakításával együtt jár.
 Ha a külső mekanikus erő hatása alatt a kültakaró szövetek folytonosságukban meg nem szakadtak, akkor zúzódásról szólunk.
-A mekanikus erők különfélesége szerint megkülönböztetünk: metszett, szúrt, lőtt, szakított, harapott, zúzott sebet.
-Beosztjuk azután a sebeket a testtájékok szerint, mint fej-, arc-, mell-, has-, végtagsebeket stb. vagy a szerv szerint: agy-, tüdő-, máj-, vese-, bél- stb., továbbá bőr-, izom-, csont-, ideg-, vérerek sebe stb.
-Mindezen körülmény befolyással van a seb jelentőségére, amennyiben például a zúzott, harapott seb rosszabb jelentőségü, mint a metszett seb, vagy a szervek fontossága szerint a seb jelentősége is változó.
-A seb nagysága és kiterjedése a seb jelentőségére kevés befoylással van, p. nagy bőrseb kisebb baj lehet, mint egy kis, de mélyre ható (tehát mélyebb szöveteket is sértő) szúrt seb.
- Megkülönböztetünk azután tiszta és mérgezett sebeket (az utóbbiak például kigyómarások, mérges rovarok stb. által okoztatnak).
- A sebek jelentőségére végre befolyással van a sérült egyén kora, tápláltsága és egészségi állapota is; igen fiatal vagy igen magas koru egyéneknél, elcsigázott, vézna egyéneknél, súlyos bajokban szenvedőknél (hová tuberkulozis, szifilis is tartozik) a seb sokkal rosszabban gyógyul, mint fiatal, az életerő teljes birtokában levő és teljesen egészséges egyéneknél.
Minden seben a következő tulajdonságokat különböztethetjük meg:
1. vérzést, mely a megszakadt vérerekből ered s annál nagyobb, minél nagyobb a vérér. A vérzés csillapítása sokféle módon történhetik s esetleg külön sebészeti beavatkozást tesz szükségessé (l. Vérzés).
 2. A sebszélek tátongását, mi a szöveteknek rugalmassága által van feltételezve s annál nagyobb, minél inkább érvényesülhet ezen rugalmasság.
- Izmok, vérerek, inak, idegek sebe annál inkább tátongó, minél inkább eltér ezen szerves hosszirányától.
- A tátongást a seb egyesítése által szüntetjük meg, mit sebészeti varratokkal lehet eszközölni vagy ragasztó tapaszok által
3. Fájdalom, mit az átmetszett idegvégeknek ingerülete okoz.
-A fájdalom a seb minősége szerint változó, pl. metszett sebnél kevesebb mint a zúzott vagy szakított sebnél.
-Változó a fájdalom a szövetek ideggazdagsága szerint is;
 pl. a bőr sebe legfájdalmasabb, kevésbbé az izomé, csonté, az agy szürke állománya fájdalmasabb, mint a fehér agyvelő állománya stb.
-Végre változó a fájdalom az egyén érzékenysége vagy pillanatnyi állapota szerint is; p. erős felindulás alatt a seb alig okoz fájdalmat, alkoholos állapotban a seb kevésbbé fáj, mint józan állapotban; egyes egyéneknek nagyobb sebeket is eltűrnek fájdalom nyilvánítása nélkül, másoknál a legcsekélyebb seb nagy fájdalmat okoz.
- A sebfájdalom csillapítása végett a sebészet alkalmazza az érzéstelenítő eljárásokat (műtéteknél) kloroform-, éterbelélekzések vagy morfiumsók bőr alá fecskendezése vagy klorálhidrát, morfium s más bódító szerek belső adagolása alakjában, vagy pedig kisebb és rövid ideig tartó operációknál kokainbefecskendezés, éter, éterklorür stb. elpárologtatása által (l. Anesztezia).
-Olyan seb, mely anyaghiányt nem okozott, gyorsan képes gyógyulni a sebszélek pontos összeillesztése után s ezt nevezik első érintkezés útján való gyógyulásnak (reunio per primam intentionem).
-Ennek elérésére szükséges a vérzés tökéletes elállítása, a sebszélek lehetőleg pontos egyesítése s a sebnek több napig tartó teljes nyugalma, tehát megfelelő fedő, illetve nyomó kötés.
-Másodnapra a sebszélek már összetapadtak s egy hét mulva rendesen már oly szilárd összenövés van közöttük, hogy gyógyultnak mondható a seb.
- A sebvonalat ekkor egy élénk piros csík jelöli (a hegvonal), mely eleintén piros, rövid idő mulva halványulni kezd, s 3-5 hét mulva a bőrnél fehérebb szint öltve, megmarad mint nyoma a sebnek.
Ettől eltérőleg olyan seb, mely anyaghiánnyal jár vagy amelynek sebszélei nem egyesíttettek, vagy nem egyesültek a per primam útján, csak lassan gyógyulnak, az elveszett szövetrészeknek tökéletlen pótlása, illetve a tátongó sebüregnek fokozatos kitelése által.
-Ezen módját a seb gyógyulásának nevezik sarjadzás útján való gyógyulásnak (reunio per granulationem vagy r. per secundam intentionem).
A seb felszine ilyenkor 24 óra mulva szürkés-fehér, szürkés-sárgás lesz, mert a legfelszinesebb szövetréteg elhal és lelőködik; harmadik napra a seb felszinét apró gombostűfejnyi szétszórt piros göböcskék lepik el, melyek rövid idő mulva az egész seb-felszint befonják s a seb mélyebb rétegeiből nőnek elő; ezek a sarjadzások (granulatio), melyek a sebnek a negyedik napon túl azon jellemző egyenletes, élénk piros bársonyszerü kinézést adják, mit ilyenkor láttatnak.
- A sarjadzás folytonosan szaporodik a mélyből a felszinre, felszinesebb rétegei lelökődnek folytonosan s a sebes szövetek nedvéhez keveredve adják azon tejfelszerü, sűrübb, átlátszatlan folyadékot, mely ilyen seb felszinét mindig bevonja és sebváladéknak neveztetik. A sarjadzás, ha a sebüreg kitelődött, alsóbb rétegeiben kötőszövetté alakul át, ezzel mindinkább szárazabb lesz és az anyaghiányos terület szélén a hámsejtek szaporodásnak indulva, ráhúzódnak központi irányban a sarjadzó felszinre, mig végre az egész sarjadzó tömeg erős rostos kötőszövetté alakult át és felszinén hámréteggel van borítva. Ezen rostos új szövet a heg, mely a seb gyógyulását befejezi. -Ha azonban a seb nem tiszta, hanem keletkezése pillanatában, akár később kivülről odajutott és gyuladást okozó anyagokkal jött érintkezésbe, akkor a seb gyógyulása is módosul, a seb lobos lesz s mivel ezen gyuladást okozó anyagok legtöbbnyire egyszersmind genyedést okozók is, a seb genyedése áll elő (sebfertőzés).
-A genyedést sajátságos mikroorganizmusok okozzák (piogén bakterikumok) s igy a sebek sima és zavartalan gyógyulása azt kivánja, hogy ezek távol tartassanak a seből (aszepszis) vagy ha már odajutottak, ártalmatlanná tétessenek (antiszepszis). Ez a sebkezelés feladata.
A sebkezelés a mai gyakorlat szerint ezen feladatát a Lister tanain alapuló elvek szerint igen tökéletesen képes megoldani.
- Ha azonban kudarcot vall, ott a seb fertőzése érvényesül s a sarjadzásos tömegnek újból elfolyósodása áll elő, bő sebváladék kiséretében, melyet genynek neveznek (l. o.); ezzel együtt jár a sebszélek duzzadása, fájdalmassága, élénk pirossága és tömöttsége, szóval gyuladásos állapota.
-Ha a seb fertőzése nagyobb foku s a fertőző anyag a szövetek közé vagy a véráram útjába felvétetik, akkor súlyosabb gyuladások csatlakozhatnak a sebhez és ezeket nevezzük sebbetegségeknek.
-A sebbetegségek lehetnek:
-1. helybeliek, azaz a sebre és közvetlen környékére korlátoltak, minő az orbánc, kötőszöveti gyuladás, nyirokerek gyuladása, nyirokmirigyek gyuladása, vivőérgyuladás és üszkösödés;
- 2. lehetnek az egész szervezetre kihatók, minő a genyvérüség (pyaemia), evvérüség (septichaemia) és a tetanus. Mindezen sebbetegségek lázzal járnak, mely borzongással, rázó hideggel szokott kezdődni, magas fokot ér (39-41 °C) és bő izzadás kiséretében folyt le. A sebbetegségek súlyos szövődményei a sebnek, annak gyógyulását tetemesen kinyujthatják és valamennyi az egyénre nézve veszélyt hozó lehet.
Forrás: Pallas Nagylexikon

#1 Dr.BauerBela

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése