-ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A BETEGSÉGEKRŐL

Általános tudnivalók a betegségekről

A legtöbb betegség általános tünetegyüttessel kezdődik, melyet prodrómális szakasznak nevezünk és tünetei lehetnek a levertség, fáradékonyság, étvágytalanság, gyengeség, gyakran a láz is.

-Ilyenkor el kell különíteni ezt azt állapotot más, esetleg lelki eredetű hasonló tünetekkel járó állapotoktól.. Fontos a tünetek enyhítése így segítve a gyermek mielőbbi gyógyulását, s ha szükséges, forduljunk orvoshoz.
Csecsemőknél, kisgyermekeknél a betegség egyetlen jele sokszor a sírás, látszólag ok nélkül.
Csecsemőknél a fülfájás jellegzetes tünete a láz, sírás, étvágytalanság, és az, hogy a füléhez kapkod. Előfordulhat az is, hogy épp a sírás hiánya jelzi, valami nincs rendben.
Vannak típusos tünetek is, melyek az adott betegségre jellemzőek.

- Ilyen lehet a torokfájás, mely leggyakrabban egyszerű torokgyulladás, állhat azonban mandulagyulladás, esetleg valamilyen seb a fájdalom hátterében. Gyakoriak a megfázásos tünetek, az orrfolyás a tüsszögés, mely igen sok betegség tünete. Sok megbetegedésnek van jellemző bőrtünete, ilyen például a bárányhimlő.
Előfordulhat, hogy egy tünetet, jelenséget a gyerek nem vesz észre, vagy nem ismeri fel annak jelentőségét. Ezért fontos, hogy mindig figyeljünk a gyermek viselkedésére, szokásai megváltozására, mert előforudlhat, hogy valamilyen kóros folyamat van a háttérben.
Ilyen lehet például, ha a gyerek ferde fejtartással nézi a televíziót, ez utalhat arra, hogy egyik szemével rosszabbul lát. Előfordulhat, hogy fejfájásra panaszkodik, ez is lehet a látásromlás jele.

- A székelési, vizelési szokások megváltozása is árulkodó.

- Bizonyos ételektől való erős undor jelezhet allergiát, például a tejjel szembeni averzió lehet tejcukorérzékenység jele.

- Időnként a gyermek észre sem veszi a sport közben jelentkező nehézlégzést, mely lehet enyhébb asthma tünete.
Előfordulhat az is, hogy egy sérülést a gyerek valamiért nem mond el. Ilyenkor észre kell vennünk, hogy a gyermek az egyik végtagját kíméli, rejtegeti, esetleg egyáltalán nem használja, például egyik lábára sántít. A sérülés ellátásán kívül nagyon fontos, hogy tisztázzuk azt is, miért nem fordult hozzánk segítségért.

A betegség kialakulásáért felelős kórokot elsődleges kóroknak nevezzük. A kórfolyamatok kialakulásához vezető külső kórokokat két nagy csoportra osztjuk:

1. Élettelen kórokok közé tartoznak a mechanikai, elektromos, kémiai, légköri és a sugárzási ártalmak.
a) Mechanikai ártalmak
Az emberi testet érő erőbehatást sérülésnek nevezzük. A behatás módja szerint lehet rázkódás, zúzódás, összenyomás, törés, rándulás, ficam, seb. Ebbe a csoportba tartoznak a mozgási betegségek is.

•     Rázkódás (commotio): a test bizonyos részét érő ütődés. Pl. agyrázkódás (commotio cerebri), amikor a központi idegrendszer működési zavara jön létre.

Tünetei: hányinger, hányás, szédülés, fejfájás, súlyosabb esetben eszméletvesztés, gyér pulzus, ritkuló légzés, és végül beáll a halál.
•    Zúzódás (contusio): nagyobb erőbehatásra a szövetek között megszakadhatnak az erek és szövetközti vérzés (haematoma) jöhet létre.
•    Összenyomás (compressio): során a nyomás hosszabb ideig tart. Pl. szoros harisnya a combon vagy lábszáron az alsó lábszár vérkeringési zavarát okozhatja.

• Törés (fractura): akkor jön létre, ha a csont folytonossága valamilyen erőbehatásra megszakad.
• Rándulás (dystorsio): az izületeket érő behatás következtében alakul ki.
• Ficam (luxatio): akkor keletkezik, ha az ízületi felszínek eltávolodnak egymástól, és rendellenes helyzetben rögzülnek.

•    Sebek (vulnus): valamilyen sérülés hatására keletkeznek. Ilyenkor a bőr folytonossága megszakad. A sérülés lehet szúrás, vágás, lövés, harapás, zúzódás következtében.
•    Mozgási betegségekről akkor beszélünk, amikor a szervezet egyensúlyi helyzetét kényszermozgások zavarják meg. Ide tartozik a hintázás, forgás, hullámzás. Ilyen pl. a tengeri- és légi-betegség.

b) Elektromos ártalmak
Elektromos ártalmat a villámcsapás és a hálózati váltóáram okozhat. Mivel az emberi test jól vezeti az elektromosságot, így az áram a bőrön égési sérülést okoz, hatására szívmegállás jöhet létre.
c) Kémiai ártalmak
Minden kémiai anyag a szervezetbe jutva mérgezést okozhat, ha nem megfelelő adagban és nem megfelelő módon alkalmazzák. Pl. gyomirtók, vegyszerek, tartósító szerek, gyógyszerek.
d) Légköri ártalmak
Az ember szervezete egy bizonyos légköri viszonyhoz szokott, amelynek megváltozásakor bizonyos tünetek jelentkeznek. Pl. a front átvonulás fejfájást okozhat, magas levegőn oxigén hiány alakul ki. Hosszabb ideig nagy nyomású légtérben való tartózkodás után, ha hirtelen történik a nyomás csökkenés, akkor légembóliát okozhat.
e) Sugárzási ártalmak
A sugárzó energia közül ártalmat okozhat a röntgen, a rádium, a hő- és fényhatás.
•    A röntgensugarakat ionizáló sugárzásnak nevezzük. Ez minden sejtre káros, de különösen veszélyes a csontvelő sejtekre, az ivarsejtekre, méhben lévő magzatra, fejlődésben lévő gyerekekre.
•    Hőhatás: bizonyos hőfoknál magasabb vagy alacsonyabb hőmérséklet kórokozó tényező lehet. A meleg okozta helyi károsodást, égésnek nevezzük. Okozhatja forró víz, gőz, izzó tárgy, láng. Hideg hatására kihűlés, fagyás jöhet létre.
•    Fényártalmak: ha a nap intenzitása meghaladja a szokásos mértéket a bőrön, leégés keletkezik. Ha az erős napsugárzás hosszú ideig éri a fedetlen fejtetőt, napszúrás alakul ki. A víz- és hó-felület a napfényt erősebben veri vissza. Intenzív napfény, elektromos ívfények károsítják a szem érző elemeit és kialakul az ún. hóvakság.

2. Élő kórokok közé tartoznak a vírusok, baktériumok, gombák, férgek, protozoonok, ízeltlábúak stb.
Ezen kórokozók számos kórfolyamat kialakulásában játszanak szerepet. Ennek ismertetése a járványtan körébe tartozik.
A baktériumok egy részét normálflórának tekintjük, ezek jelen vannak a bélben, bőrünkön, testnyílásainkban.


Betegségek tünettana:

1. A betegségek időtartamuk és lefolyásuk alapján két stádiumra oszthatók:
•    Heveny (akut) megbetegedés általában rövid ideig tart: 1-2 naptól 2-4 hétig. Heves tünetekkel jár. Ilyen pl. az acut fertőző betegség. Ilyenkor az alábbi tünetek jelentkezhetnek: láz, hányás, hasmenés, bágyadtság, hirtelen fellépő torokfájás, nyelési nehezítettség, végtag fájdalom, stb.
•    Idült (krónikus) az a betegség, amely hat hétnél tovább elhúzódik és határozatlan ideig tart (hónapok, évek, évtizedek).Ilyen pl. az ulcus (gyomorfekély), tbc, colitis ulcerosa (vastagbél nyálkahártya gyulladása) stb.

2. A betegségek lefolyása négy szakaszra osztható:

• Lappangási idő: a betegség eredetétől a panaszok megjelenéséig tart. A betegnek még nincs panasza.

•    Bevezető szakasz: általános tünetek jelentkeznek, mint pl. gyengeség, hőemelkedés, fejfájás stb. A tünetek nem jellemzőek a betegségre, a kórismeret (diagnózis) nem állapítható meg.

• Kifejlődési szakasz: Kibontakoznak a betegségre jellemző tünetek. Felállítható a diagnózis és meghatározható a betegség lefolyása.
• Kimeneteli időszak:

o     teljes gyógyulás,
o     gyógyulás maradandó károsodással,
o     halál.

3. A betegségeket tünetek jelzik. A tüneteknek csak kis része nyilvánul meg panaszokban.

• Az objektív panaszokat a betegen kívül más személy is észleli, pl. kiütés, sárgaság, hányás, láz stb.
• A szubjektív panaszt csak a beteg érzi, pl. közérzetromlás, fájdalom, viszketés, hányinger stb.

#1 Dr.BauerBela

---