-ÜTIK,VERIK A TEHENET MERT NEM ADJA LA A TEJET

ÜTIK,VERIK A TEHENET,MERT NEM ADJA LE A TEJET

                   -SZÓLT A NÓTA GYERMEKKOROMBAN-

A Riska előszava

Nem bizony,még Szatárhegyen a szomszédom Riskája sem hajlandó, pedig egy fegyelmezett fajtehén,mégpedig holland legelőkröl.

-Miért is adnák le, hisz széltében-hosszában nem hallsz mást mint a –tehéntej allergia-tejcukor érzékenység,meg hogy egy éves kor alatt tilos a tehéntej fogyasztása,hogy aki a mi tejünket fogyasztja cukorbeteg lesz, meg mindenféle emberi nyavalya a nyakunkba lett varva.

Hát akkor bennünket miért teremtett az Úr.Miért cipelt bennünket Nóé a bárkájában.Évszázadokon,sőt évezredeken etették tejünkkel a sok kis okost akiknek sarjai most a legnagyobb ellenségeink.

Vagy talán ökröknek tartanak bennünket és bevesszük mindazt amit a –melaninos-tejporgyártók olyan ügyesen reklámoznak-egy gyönyörü pucér celeb-a szája körül fehér karima,vagy egy –muszklis-olimpiai bajnok-természetesen akiknek  az ő általuk gyártott tejporkészitménytől domborodtak a  nemes testrészeik.

Bezzeg manapság a világválság idején amikor a szegény emberen szorul a hurok megint elkezdtek ajnározni bennünket azok akik hálátlanul bemocskoltak.Megint sok a vitamin a tejünkbe,kiváló tápértéke van,a nem beteg gyermekeknek kiváló élelem stb.

Mi meg aztán mit tehetünk,harapdálunk,rágunk és kérődzünk.

Szerencséjük van hogy nagyon szeretem a gazdámat és éppen annyi tejet leadok amennyi a gyerekeknek meg az öregeknek szükséges.

Az én előszavam.

Elöljáróban gondolkozzunk el  a Riska panaszain-Érdemes.

Jómagam megéltem az antibiotikum előtti és utáni érát.De ugyanigy tanuja voltam a gyermektáplálás forradalmának is a tehéntejjel történő táplálástól kezdve a kiváló minőségü tejporkészitmények használatának, amik hatalmas segitségére vannak minden gyakorló orvosnak.

Tiszta szivvel állithatom hogy a mi generációnk a –kannás tejen-nevelkedett és egész életem folyamán ezen éltem.

Az orvosi ténykedésem nagy része is a tehéntejes táplálás  időszakára esett.                                                                  

Annak idején a csecsemőtőplálásnagyjainak/Rominger,Feer,Kleinschmidt,Heubner/tanait sajátitottam el. -Ugyanigy meg kellet feleljek a modern kor táplálási reguláinak is amiket az anglo-saxon és francia szakirodalon tárt elém./Einhorn,Debre,Barnett,Nelson/

Mindezek a könyvek ma is a könyvespolcaimon vannak.

A gerjesztett vita a tehéntej körül  nem azért igazságtalan mert bárki  megpróbálná a tejporkészitmények értékét vitatani,hanem az áltudományos vetületek,a pénz hatalma,a megbizott reklámügynökök,a média,,a gyártási balsikerek eltitkolása amiknek nem egyszer gyermekek voltak az áldozatai.

Minden vesszőnek két vége van-de van egy közepe is-Talán ezt kellene megtalálnunk

TÖRTÉNALMI HÁTTÉR-HÉTEZER ÉVE ISZUNK TEJET
Már hétezer évvel ezelőtt is tartottak tejelő marhákat és fogyasztottak feldolgozott tejet a mai Szahara területének prehisztorikus lakói.
- Egy nemzetközi kutatócsapat több ezer éves agyagedényekben megtalált zsírmaradványok alapján jutott erre a következtetésre.
- A kutatás során kiderült, hogy a tej már nagyon korán a táplálkozás fontos részévé vált – írják a szakértők a Nature című szaklapban megjelent tanulmányukban.
Julie Dunne, a brit Bristoli Egyetem munkatársa és kollégái a hátramaradt zsírmaradványokat vizsgálta 81 agyagedényben, amelyeket a Szahara líbiai területén találtak. Az edények az időszámításunk előtti 8100 és 2600 közötti időből származnak. A szakértők elemezték a különböző zsírok izotópjait, így állapították meg, hogy állati zsírokról van szó.
Az Észak-Afrikában élő prehisztorikus emberek juhokat, kecskéket és marhákat tartottak már jóval azelőtt, hogy növénytermesztésbe fogtak volna.
- A Közel-Keleten és Eurázsiában a fejlődés másképp zajlott le: az úgynevezett neolitikus forradalom ideje alatt az ember folyamatosan telepedett le, mezőgazdasági tevékenységbe fogott, majd állattartásba kezdett.
A Szahara-régió prehisztorikus állattartásának fontosságát jelzik a sziklarajzok és a különböző metszetek, amelyek telt tőgyű teheneket, sőt fejést végző embereket is ábrázolnak. Ezeknek az alkotásoknak a korát azonban egyelőre nehéz meghatározni, így a kutatók eddig keveset tudtak arról, mikor is kezdett el az ember tejelő marhákat tartani és tejet feldolgozni.
A tej feldolgozása különösen fontos volt, hiszen a prehisztorikus ember szervezete egyáltalán nem birkózott meg a tejjel. Szervezetéből ugyanis még hiányzott a laktáz nevű enzim, amely a tejcukor, a laktóz lebontásához szükséges. Minél jobban feldolgozott viszont a tej, annál kevesebb laktózt tartalmaz és annál könnyebben emészthető.

-I-MAI ELLENTMONDÁSOK A TEHÉNTEJRŐL

Nem minden gyermeknek adatott meg az a lehetőség hogy anyatejjel legyen táplálva.Az anytejes táplálás a jól ismert előnyein kivül egy – örömélmény a babának, egy olyan kapcsolat kezdete az anya és gyermeke között ami mindkettőjűket egész életükön át végigkiséri. Azt mondta szeretett tanitómesterem Prof.Dr.Szentkirályi István hogy a természetesen táplált csecsemő életének első 3-4 hónapjában már megnyerte életének első nagy csatáját.

Soha nem tudtam megérteni és elfogadni azon anyukáknak azt a döntését hogy lemondjanak a szoptatásról-kissé kegyetlennek igazságtalannak tartottam a saját gyermekével szemben. Olyan érzésem van hogy ilyenkor, valaki kiállt az élet egyik legszebb felelősségét viselők sorából.

Pályám kezdetén nagy volt a száma a szoptató anyukáknak. Ha valakinek nem adatott meg ez a lehetőség,főként falusi környezetben az sem keseredett el,mert ott volt a jó minőségü,egészséges állattól származó tehéntej ami megfelelően higítva és gazdagitva ugyanolyan jól megállta a helyét a csecsemőtáplálásban,az erős szép gyermekek fejlődését illetően.A mi generációnk tehéntejen nevelkedett,anyáink nem is láttak tejport.

A köztudatban első helyen állt az anyatej másodikon pedig a tehéntej. Ez igy volt megírva minden gyermekgyógyászati szakkönyvben.

A világ megváltozott,más életritmusok,erkölcsi értékek,családi harmóniák vagy disharmóniák,az urbanizáció az összes átkával, az anyák munkahelyekre kényszerültek-a tudományos életben újabb és ujjabb betegségeket közöltek a szaklapokban/amik vagy reálisak vagy tulzottak voltak. Ehhez társultak az egyes anyukák kényelmi szempontjai is. Lassan kimutatható lett százalék arány számottevő csökkenése a természetesen táplált csecsemőknél.

A tejporkészitmények amiket kiváló minőségü tehéntejből készitettek,szinte forradalmositották a csecsemőtáplálást. Majdnem kivétel nélkül minden gyermekgyógyászt megörvendeztetett 3-4 évtízeden át megbizható tápszer volt úgy a készitmények adaptációs formáit tekintve a különböző megbetegedések, valamint a normális fejlődésü gyermek igényeinek megfelelően.

Az új mindig ellenlábasa a réginek.-jelszóval szinte kampányszerüen elmarasztaltuk a tehéntejet annak társadalmi szükségszerüségét és reális ártákeit.A vádlottak padjára ültettük mindamellett hogy az alapanyaga a tejpornak ez még ma is-Habár már műtejet is kinálgatnak.

A tehéntej allergia valamint a tejcukorra való érzékenység már régen ismert jól körülhatárolt betegségek voltak,amik aránylag ritkán fordultak elő, és a tehéntej időleges vagy véleges kizárásával a gyermek problémája megoldódott.

A manapság a legnagyobb megdöbbenésemre sokan teljsen indokolatlanul megtiltják a tehéntej használatát a csecsemő táplálásban. Az orvosi rendelőben ahol dolgozok egyre több anyuka gyanakodva és furcsán néz rám amikor a kényszer a mesterséges táplálásra kötelez, egy jó minőségü,egészséges állattól származó tehéntejjel főként azoknál akiknál az anyagi lét meghatározó szempont..Kérdésemre hogy miért ez a visszafogottság a válasz az volt hogy egyes kollégáim akik ezt az orvosnemzedéket oktatták, eltiltották a gyermektől a tehéntej mindennemü használatát.Ennek hallatára gondoltam magamban-fitalság, bolondság. De a történet úgy folytatódott, hogy egy vasárnap délelőtt arra lettem figyelmes hogy az egyik T.V.főműsorában egy neves klinikai szakember profeszora szintén azt nyilatkozta, hogy az 1 éven aluli gyermek táplálásából ki kell tiltani a tehéntej használalatát. Ennek hallatára aztán már rángatózni kezdtem - és mindent végiggondoltam és feltettem magamban a kérdést – amióta létezik az orvostudomány senki nem ellenezte a tehéntejes táplálást csak nagyon jól körülhatárolt betegségeknél. A vezérelv az volt és ezt mondhatom nyugodt lelkiismerettel hogy egy éves korig a gyermek alaptápláléka a tej-/vagy egy minőségileg szigoruan ellenörzött tejporkészitmény vagy egy gondozott, egészséges állattól,származó tehéntej./Meg aztán gondoljunk csak arra hogy a teremtés koronája akkor milyen indokkal teremtette a tehenet.-Vajjon a –jól jövedelmező tejporiparnak??-Hány és hány technologiai visszaélést irtak le az utóbbi időben a tejporgyártás kapcsán-.A véleményem az hogy a –rizikó faktor-magas lehet a tejpor esetében is.  Felteszem a kérdést vajjon az utóbbi időben pánikkeltő MELANINON kívül, nem kerülhet-e más káros anyag is a tejporba.

Milyen okok húzódnak meg a tehéntej ilyen mértékü céltudatos elmarasztalása mögött./pl- a kiméletlen piaci versenyben az illetékes résztvevők gondolnak-e az esetleges gyártási hibákra.??

II_A PÉNZ ÉS REKLÁM HATALMA

Különös konfliktus volt. Az ellenfelek kétfelé váltak és gyakran más-más irányba

igyekeztek tért nyerni.

 Az egyik oldalon a kutató orvosok közösségének tagjai, a másikon a nagy

amerikai üzleti élet, mint igen fontos játékos.

- Mi is történt pontosan?

A tudós társaság tagjai tudományos publikációikban kifogásolták az Amerikai Tejipari Társaság erőfeszítéseit. Egészségügyi kutatótevékenységük eredménye szemben állt a Társaság"Mindenkinek szüksége van tejre" jelmondatával. Amikor a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság betekintett az anyagba, meglepő következtetésre jutott: maradéktalanul egyetértett a kutatókkal, és kibocsátott egy "keresetlevél-tervezetet", ami azt tartalmazta,hogy a "Mindenkinek szüksége van tejre" szlogen hamis és félrevezet.

A Szövetségi Kereskedelmi Társaságnak ez az ítélete 1974-ben felhívta a figyelmet a

tejipar következetes stratégiájára: találjunk ki marketingszlogeneket és megközelítési módokat, melyek azt a benyomást keltik, hogy a tejtermékek egészségesek és kívánatosak.

Érthető hogy a reklámok megpróbálnak vágyat ébreszteni egy szolgáltatás vagy

termék iránt-végül is ez a legtöbb hirdetés alapja-nap mint nap ezekkel árasztanak

el bennünket.Nyilvánvalóan a tejpor gyártók hadat üzentek a tehéntejnek.

-De tullépnek egy határon,amikor úgy állitanak be valamit,mint

egészséget elősegiti a terméket,mikor valójában ez nem fedi a teljes valóságot.

Miért ne hozhatnánk értelmes döntést a tej és a tejtermékek

személyes fogyasztására vonatkozóan?

Az derül ki ebből a fejezetből, amit az egészségügyi szakértők évtizedek óta tudnak a tejjel kapcsolatos egészség problémákról, ám ezek az aggodalmak nem kaptak jelentős publicitást.

 Látnunk kell, hogy igen nehéz a megelőző orvoslás hangját világosan

hallatni, amikor óriási kereskedelmi érdekeltségek dollármilliókkal támogatják a féligazságok hirdetését.

III-A TEJPORKÉSZITMÉNYEK SZÜKSÉGESSÉGÉRŐL

Természetesen az utóbbi évtizedek hatékony, a szoptatást joggal támogató világméretű egészségügyi programjai ellenére is a csecsemők egy része különböző okokból az élet első félévében nem anyatejet, hanem mesterséges táplálást, csecsemőtápszert kap.

- E készítmények többsége ma már nagymértékben megközelíti az anyatej összetételét, nem azonos értékű azonban vele.

- Bár a tápszerek alapanyaga általában tehéntej, anyatej hiányában mégsem maga a tehéntej, hanem az életkornak megfelelő anyatej-helyettesítő, az ún. ,,első tápszer" jelenti a választandó táplálási megoldást –

- A hat hónapos kor után az addig szoptatott csecsemő, illetve az első hetektől kezdve mindjárt tápszerrel etetett csecsemő esetében is választás elé kerül a szülő: melyik a legmegfelelőbb tejpor? SZEMÉLYES VÉLEMÉNYEM AZ HOGY A MAI GYERMEKGYÓGYÁSZATI IRODALOM ELRETTENTŐ MAGATARTÁSA A TEHÉNTEJTŐL IGAZSÁGTALAN-HISZEM MI ÉS ELŐDEINK NAGYON SOKAN EZEN NEVELKEDTÜNK

.Évezredes történelmi háttere van a tehéntejjel való táplálásnak.Rigid és tudománytalan lenne az álláspontom ha nem vetnék számot a teheéntej allergia és a tejcukor intoleracia irányába.De 54 év szakmai tapasztalatom alapján állithatom hogy ezek meglehetősen ritka kórképek.Kiváló tápszereink majdnem olyan biztonságot nyujtanak a szülőknek mint az anyatej.Ellenben azt is tudomásul kell venni hogy a –borsos-áru tőpszerek a mi keleti világunkban és a világ más részein nem mindenkinek válnak hozzáférhetővé-Mi lesz a sorsuk ezeknek a gyermekeknek

-GONDOLKOZZUNK EL RAJTA HOGY NEM-E VÁLUNK RÉSZESEIVÉ EGY OLYAN TUDATOS PROPAGANDÁNAK AMIT A TEJPORIPAR AD A GYERMEKGYÓGYÁSZOK SZÁJÁBA,MÁR CSAK AZÉRT IS MERT A KÜLÖNBÖZŐ TEJIPARI KÉSZITMÉNYEK IS OKOZHATNAK HALÁLOS KIMENETELÜ MÉRGEZÉSEKET-LÁSD A TÖMEGES MELANIN MÉRGEZÉSEKET.

Az élet első hat hónapjában feltétlenül szükséges és javasolt az anyatejes táplálás, hiszen ez a megelőzés egyik leghatásosabb módja. Amennyiben a szoptatás nem megoldható, az anyatejet helyettesítő vagy azt kiegészítő tápszert kell az étrendbe bevezetni,de ne utasitsuk teljesen a tehéntejet sem mert az egész emberiség ezen nevelkedett fel az anyatej hiányában.Jó tudomásom szerint a jóminőségü tehéntej történelmi idők óta a gyermekek alaptápláléka volt..

Tehéntej-érzékenységre utaló tünetek esetén csak akkor beszélhetünk bizonyossággal allergiáról, ha a tehéntej megvonása után megszűnnek a panaszok, illetve ismételt tej adására a tünetek újból megjelennek.

Ha adott esetben megjelennek a tehéntejallergia vagy tejcukor intolerancia tünetei akkor azt az orvosnak értékelni és kezelni kell

-.De semmikép ne tiltsuk el az emberiség történelmének egy fontos biológiai kellékét,csupán a szakmai modernizmus sokszor kétes értékü elméleteire támaszkodva.

KEDVES ANYUKÁK! Gondolják át jól az ilyen jellegű tanácsokat és a döntés előtt kérjék még ki a tapasztalt nagymamák esetleg dédnagymamák tanácsát is, és kérdezzék meg őket hogy mi éltette őket 2-3 éves korukig,de mindenek előtt egy kompetens szakmai élményanyaggal rendelkező gyermekorvos véleményét is.

#1 Dr.BauerBela

---