Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

Loading

2012. június 10., vasárnap

-PIGMENT RENDELLENESSÉGEK


Pigment-rendellenességek és kezelésük


Festékképzési rendellenességről akkor beszélünk, ha a melaninképzés biokémiai folyamatában zavar áll be.
Pigment-rendellenességek kialakulására ható tényezők:

Külső tényezők
Belső tényezők
Öröklött tényezők
Ø     Mechanikai hatások
§        horzsolás
§        szúrás
Ø     Vegyi anyagok
§        Paraffinok
§        Festékek
§        Illóolajok
Ø     Gyógyszerek
§        fogamzásgátlók
Ø     UV sugarak
Ø     Gyümölcslevek
Ø     Placenta, orbáncfű
Ø     Anyagcserezavarok
§        máj  betegségek
§        epe betegségek
§        A és B-vitamin túladagolás, hiány
Ø     Idegrendszeri zavar
Ø     Acne
Ø     Petefészek gyulladás
Ø     Hormonzavar
§        hipofízis
§        mellékvesekéreg
Ø     Fertőzések
Ø     Recesszív öröklődés
Ø     Alkati hajlam
§        világos bőr
§        vörösesszőke haj

A pigmentációs zavarok minden esetben kisebb-nagyobb foltok formájában jelennek meg.

A foltok olyan elemi elváltozások, amelyek a környező bőrfelülettől színükben különböznek.
Lehetnek sötétebbek vagy világosabbak, közös tulajdonságuk, hogy sohasem emelkednek ki a bőrfelszínéből.
A foltok nagysága is különböző lehet.
Nagyságuk és színük fontos szerepet játszik az egyes pigment-rendellenességek elkülönítő diagnózisában.

A pigment-rendellenességeket eredetük szerint két nagy csoportba soroljuk:
Ø     Természetes eredetű pigment-rendellenességek
Ø     Mesterséges eredetű pigment-rendellenességek

     I.            Természetes eredetű pigment-rendellenességek

A természetes eredetű festék-rendellenességeket, attól függően, hogy az általuk létrejövő foltok az egészséges bőrfelülettől sötétebb vagy világosabb színűek, két nagy csoportba sorolhatjuk:

Ø     Hiperpigmentáció (fokozott festékezettséggel járó pigment-zavarok)

Ø     Hipopigmentáció (csökkentett festékezettséggel járó pigment-zavarok)

Hiperpigmentáció
Fajtái:
1.     Ephelis (szeplő)

a.     Fiatalkoris szeplő (ephelides juvenilis) – világos hajú és bőrű egyéneken kialakuló, gombostűfejnyitől a lencsényi átmérőig terjedő, főleg a fénynek kitett helyeken (arc, hát, mell, váll, kar) jelentkező, szimmetrikusan elhelyezkedő, nyáron a napozás hatására szaporodó, illetve sötétedő, körülírt pigmentszaporulat, melynek oka a bazális sejtek megnövekedett melaningranulum tartalma.
Kezelés: nyáron 15-ös faktor feletti UVA -ra és UVB -re is kiterjedő fényvédők használata.

Kihalványítására különböző nehézfémtartalmú kenőcsök megkísérelhetők, de allergizáló hatásukra gondolni kell. Helyileg hidrokinon kezelés és fenoléteres ecsetelés használatos.



Öregkori szeplő (ephelides senile)
klimax lezajlása után vagy annak környékén jelenik meg, ami a szervezet disszimilációs anyagcsere-folyamatainak túlsúlyba jutásával magyarázható.

 A sötétebb foltok felett a hám sorvadása (atrophia) figyelhető meg.

Az öregkori szeplő a kézháton, alkaron, illetve az arcon jelenik meg.
Kezelés: az öregkori szeplőket kendőzzük.



2.     Májfolt - különböző okokra visszavezethető, szimmetrikusan az arcon jelentkező összefolyásra hajlamos barnás foltok, melyek nyáron a fokozott UV sugárzás miatt sötétednek.
          A betegség oka a melanociták fokozott pigment-termelése.


Eredetük szerint lehetnek:

a.      Terhességi májfolt – a száj körül, az orcákon és a homlokon alakul ki, ritkán jelenik meg a test egyéb részein.

          Kialakulásában a terhesség folyamán a progeszteron túlsúlyba jutása, valamint egyes fogamzásgátlók játszanak szerepet.



b.     Méh és petefészek zavaraiból származó májfoltok– az állkapcson vagy a fültőnél megjelenő sötétebb foltok. Hosszú ideig tartó gyulladásos folyamatok és daganatos megbetegedések játszanak szerepet kialakulásában.

c.     Máj és epezavarokból származó májfoltok kialakulásában az anyagcsere-folyamatok zavarai játszanak szerepet. A hiperpigmentació elsősorban a periorbitális területeket érinti, a folyamat előrehaladtával piszkos, illetve sötétbarna színűvé válik.

d.     Külső hatásokra létrejövő májfoltok – a pigment-felhalmozódás azokon a területeken figyelhető meg a bőrön, amelyeket izgató ingerek érték.
Ø     Tartós mechanikai hatás - pl. sérvkötő, művégtag, mankó a hónalj alatt, krónikus vakarás
Ø     Hőhatás – pl. fűtőtest, gesztenyesütő kályha, krónikus fájdalmakra rendszeresen használt melegítő hőpárna vagy palack, stb.
Ø     Sugárzások - UV-fény

5.     Belbetegségek során kialakuló pigment-zavarok

a.      Sárgaság (icterus) – nem valódi pigmentrendellenesség, a máj és epezavarok következtében jelenik meg. Ekkor az epe zöldes színét adó festékanyag, a bilirubin a véráramba jut és a hám felső rétegében a szarurétegben kötődik meg. A festék a szem szaruhártyáját is elszínezi.

b.     Addison-kór (bronzkór) – a mellékvesekéreg csökkent működését követő bőrelváltozások vezető tünete a fokozatosan kialakuló palaszürke pigmentáció.

          A pigmentáció a nyomásnak kitett területeken kezdődik, innen terjed a hajlatokra és a csontélekre, az ajkakra és a száj nyálkahártyára. A tenyerek barázdáiban lineáris pigmentáció alakul ki, a műtéti hegek palaszürkén pigmentálódnak.
c.     Karotinémia a β- karotin túladagolás következtében jelentkező pigmentzavar, a bőr narancssárga elszíneződése.
A pigmentzavar akkor alakul ki, ha az A-vitamin képződéséhez szükséges enzimaktivitás jelentős mértékben csökken, vagy ha a keratintartalmú tápanyagból többet fogyasztunk, mint amennyit a szervezetünk feldolgozni képes.

d.     Pellagra (pelle agra = durva bőr) – nikotinsavhiány következtében, a fénynek kitett helyen lévő, az arc, nyak, alkarok és a kézfejek bőrét érintő, piszkosbarna színű diffúz hiperpigmentáció, amely az akut tünetek (erythema, bulla) lezajlása után alakul ki.

Hipopigmentáció
Okozhatja a melanociták hiánya vagy működésük zavara.

1.     Veleszületett diffúz leukoderma

Ø     Albinizmus – a tirozináz enzim hiányán vagy működési zavarán alapuló, autoszomális recesszív módon öröklődő melaninképzési zavar.
A bőrön kívül kiterjed a hajszálakra és a szem pigmentanyagára is.
A melanociták normális számban vannak jelen, de melanint nem termelnek, a bőr, szőrszálak és a hajszálak fehérek, az írisz a vérerek miatt vörös színű.
Az ilyen egyének a védő pigmentanyag hiánya miatt kifejezetten fényérzékenyek, a bőr korán öregszik.


2.     Szerzett, körülírt leukodermák

Ø     Vitiligo – ismeretlen eredetű, körülírt, térképszerű, szerzett bőrfestékhiány, melynek szövettani alapját a melanociták teljes hiánya adja. Gyakran indul már fiatal gyermekkorban és nőkön gyakrabban.

Ø     Lokalizált vitiligo – az esetek legnagyobb részében a fehér, depigmentált foltok csak egyes régiókban jelentkeznek, például kézen, arcon, genitáliákon.
Ø     Generalizált vitiligo – a foltok egyenletes eloszlásban helyezkednek el az egész test bőrén.
Ø     Univerzális vitiligo – ritkábban jelentkezik, a fehér foltok összefolyóan borítják az egész testet, szinte normál bőr nem is látható.

A vitiligo oka ismeretlen, valószínűleg komplex hatások következtében alakul ki:

Ø     Immunbetegség, autoimmun eltérések
Ø     Neurális eredetű hatások
Ø     Melaninszintézis valamelyik anyagcseretermékének feed-back gátlása



Sutton-naevus (Halo-naevus) – 0,5-1 cm átmérőjű, éles szélű depigmentált terület egy kiemelkedő naevus pigmentosus körül.
A már kialakult depigmentált foltokból a melanociták eltűntek, a meglévők melanoszómáiban nincs tirozinázaktivitás.


Ø     Szekunder (következményes) leukodermák – többféle mechanizmus alapján keletkezhetnek:

Gyors hámsejt-proliferáció miatt a melaninszemcsék keratinocitákba kerülése nem megfelelő (psoriasisos, ekzemás betegeknél).
Melaninképzést gátló redukálószerek, gumitárgyak nagyobb területet is kifehérítenek.
Fenol és fenolszármazékok elpusztítják a melanocitákat.
Dezinficiensként használt szerek (paralutil, amilfenol).
A megvastagodott szaruréteg és a korpázó hámlás az UV sugarakat szétszórja, napozás után így keletkezhet leukoderma a pityriasis (pityriasis alba) helyén.



Mesterséges eredetű pigment-rendellenességek



Nem pigmentzavar okozta színváltozások, lehet
Ø     Generalizált - ha az anyag belső eredetű vagy külső eredetű ugyan, de a keringésből kerül a bőrbe
Ø     Lokalizált – ha a festék kívülről kerül a hámba

Chrysocyanosis – aranyinjekció adása palaszürke, diffúz elszíneződéshez vezethet.

Tatu
Ø     Mesterséges, dekoratív tatuáláshoz tust, higanysókat, kármint, stb. alkalmaznak.
Ø     A véletlen tatuálás rendszerint robbanás után jön létre, miközben lőpor, szén vagy más idegen anyag kerül a bőrbe.

A tatu eltávolítása történhet lézerrel, szénsavhóval, savmarratással vagy kimetszéssel, illetve nagy fordulatszámú motorra szerelt bőrcsiszoló, dermabráziós készülékkel.

Pigmentrendellenességek kezelése

A festékképzés folyamatában a melanin kialakulását, megelőző beavatkozásokat prevenciónak, a már kialakult melanin átalakítását, eltávolítását utókezelésnek nevezzük.

PREVENCIÓ lehet:
Ø     Fizikai
Ø     Kémiai
§        Fényvédő szerekkel
q    Fizikai (púderalapanyagok és púderszínező anyagok)
q    Kémiai – fényvédő anyagok, melyek kiszűrik, vagy megváltoztatják a káros hullámhossz-tartományt (eszkulin, eszkuletin, metil-umbelliferon).
§        Inhibitorok – a vegyi folyamatot gátolják
q    Oxidációgátlók (hidrokinon-monometiléter, arbutin)
q    Enzimgátlók (Cu2+-ionokat Bi-sókra cserélik)

UTÓKEZELÉS
1.     Koptatással (hámlasztással)
Ø     Csiszolás (mikrodermabrázió)
Ø     AHA-s hámlasztás

2.     Oxidációval
Ø     Hidrogén-peroxiddal
Ø     Peroxidokkal
Ø     persókkal

#1 Dr.BauerBela

1 megjegyzés:

  1. Valamivel ki lehet fehéríteni aböröm?? Ha igen legyen szives.im értesiteni edilolakati@citromail.hu

    VálaszTörlés