Az emlő jóindulatú elváltozásai
Fibrocisztás
masztopátia - Fibroadenoma - Zsírelhalás - Tályog - Emlőfájdalom - Ciszta - Váladékozás - Tejcsorgás - Fejlődési
rendellenességek
Bár minden nő nyomban a legrosszabbra gondol, ha mellében valamiféle
elváltozást észlel, szerencsére legtöbbször mégsem szenved úgynevezett
rosszindulatú betegségben. Nagyon helyesen teszi azonban, ha rögtön orvoshoz
fordul, mert így egyrészt hamarabb megtudhatja, hogy túlzott aggodalomra nincs
oka, másrészt elkezdhető az esetleg szükséges kezelés is.
Fibrocisztás
masztopátia
A
női mellben leggyakrabban előforduló, jóindulatúnak mondható megbetegedés a
fibrocisztás masztopátia, amelyet krónikus cisztás emlőgyulladásnak is szoktak
nevezni. Ez a jelenség tünetmentes is lehet.
Ilyenkor véletlenül vagy tudatos önvizsgálat kapcsán fedezik fel, kis,
tapintható csomó formájában, legtöbbször azonban nyomásérzékenység vagy spontán
is észlelt fájdalom hívja fel rá a figyelmet.
A betegség lényege az emlőhám jóindulatú
elváltozása, szemölcsszerű burjánzása, a kötőszövet felszaporodása, az
emlőcsatornácskák falán lévő hám megvastagodása.
Különösen jellemző a kisebb-nagyobb ciszták
előfordulása, és időnként az emlőbimbók is váladékoznak.
A folyamat általában a 30-50 év közötti, még menopauza előtt álló nőkön
jelentkezik. Gyakran mindkét emlőben észlelni lehet a tapintható csomókat.
Menstruáció előtt általában fokozódik a fájdalomérzet, sőt ilyenkor a ciszták
is növekedhetnek.
Maga
a megbetegedés nem rosszindulatú, de hámburjánzással járó típusai
hajlamosítanak a rákképződésre. Ezért a krónikus cisztás
emlőgyulladás fokozott
onkológiai ellenőrzést igényel.
Ha a fibrocisztás emlőben kifejezetten tömött
tapintású duzzanatot érzékelnek, azt mindaddig rákos állapotnak tartják, míg
sebészi mintavétel után elvégzett szövettani vizsgálat az ellenkezőjét nem
bizonyítja. A vizsgálat egyszerű helyi érzéstelenítés
után elvégezhető; a cisztának tűnő képletből tartalmának leszívása után
sejtvizsgálatot is végeznek. Rendszeres ellenőrzéseken túlmenően ez az
elváltozás legtöbbször semmilyen kezelést nem igényel.
A
fájdalmak elkerülésére, megelőzésére tanácsos a melleket óvni a sérülésektől,
ezért tanácsolják a viszonylagos védelmet nyújtó melltartó állandó viselését. Igen elvétve fordulnak elő olyan súlyos panaszok, amelyek miatt
gyógyszeres kezelést kellene alkalmazni. Egyes vélemények szerint a koffeinnek
provokáló hatása van ebben a kórképben. Annak
ellenére, hogy ez még koránt sincs bebizonyítva, a nők egy része javulásról
számolt be koffeintartalmú ételek (kávé, tea, csokoládé) elhagyása után.
Fibroadenoma
Tapintható
csomóként észlelhető az emlő leggyakoribb jóindulatú daganata, a fibroadenoma
(rostos elemeket is tartalmazó, mirigyhámból kiinduló jóindulatú daganat) is. Legtöbbször véletlenül fedezik fel. Ez kemény tapintatú, általában 1-5 cm
nagyságú elváltozás, környezetétől jól elkülönül, attól elmozdítható.
Rendszerint
a fiatal nők betegsége, már a pubertás után, a tizenéves korban kialakul. Néha több csomó tapintható, akár egyszerre mindkét emlőben is észlelhető.
Kezelését és egyben végleges megoldását az ambulánsán, helyi érzéstelenítésben
végzett műtét jelenti. Természetesen elengedhetetlen a szövettani vizsgálat is.
Zsírelhalás
Lényegesen
ritkább az előzőnél a zsírelhalás, amely leginkább az emlő sérülése után alakul
ki. A bőr és az emlőbimbó behúzottságát
okozhatja, és bizonytalan szövettömörülésként tapintható. Az emlőráktól való biztos elkülönítésére szükséges a károsodott
szövetrész eltávolítása és gondos szövettani vizsgálata.
Tályog
Szoptatáskor
gyakran észlelhető gyulladt, fájdalmas terület az emlőkben, amely később
tályoggá alakulhat. Kezdetben a betegség jól
megválasztott antibiotikumokkal még visszafordítható. Ha azonban a tályog már
kialakult, a szoptatás abbahagyására és a tályog sebészi feltárására van
szükség. Feltétlenül szükséges a gyulladt terület kimetszése és alapos
szövettani vizsgálata amennyiben az emlőtályog nem szoptató nőnél jelentkezik,
mert előfordulhat, hogy a panaszokért gyulladásos tüneteket provokáló emlőrák a
felelős.
Emlőfájdalom
Érdemes
külön is foglalkozni egy egyszerű tünettel, az emlőfájdalommal. Valójában ez a 30-50 éves kor közötti nők leggyakoribb, legáltalánosabb
panasza. Statisztikai adatok szerint a nők több mint 50%-a jelzi ezt a
problémát. Az emlőfájdalom legtöbbször
csak jóindulatú tünet, amit az is mutat, hogy a fájdalom arányosan csökken az
orvos ráfordított idejének nagyságával.
Majdnem
minden nő panaszkodik emlőfájdalomról a menstruáció előtti napokban. Általában akkor fordulnak orvoshoz, ha a panasz nem a menstruációs ciklus
megszokott idejében jelentkezik, vagy a ciklustól függetlenül is tartósan
fennáll. A fájdalmas emlő és a menstruációs ciklus kapcsolatából hormonális
okokra lehet következtetni. Menopauza
után nagyon óvatosan kell értékelni az emlőpanaszokat, mert lehet, hogy azok
nem is az emlővel, hanem esetleg a mellkasfalat alkotó izomzattal, bordákkal
vagy nemritkán szívbetegséggel függenek össze.
Előfordul, hogy sérülés, zúzódás a fájdalom
oka, de ennek legtöbbször szemmel látható jele is van. A nem magyarázható,
különösen a menopauza után jelentkező emlőfájdalom esetén sokszor szövettani
vizsgálat is szükséges rosszindulatú voltának kizárására.
Ciszta
Az
érzékeny emlőt tapintva gyakran ciszta észlelhető, amelynek leszívása után a fájdalom
megszűnik. Ha a leszívott folyadék véres, vagy a
ciszta hamar újratelítődik, a ciszta falából kiinduló rosszindulatú daganatra
is kell gondolni.
Váladékozás
Általában
jóindulatú jelenség az emlőbimbó váladékozása. A
rosszindulatú emlődaganatoknak csak kevesebb mint 10%-a származik
emlőbimbókból. Különös odafigyelést a sávos, véres váladék jelentkezése
igényel. Ezt rendszerint a tejcsatornákból kiinduló, kicsi, jóindulatú daganat
okozza, de ugyanilyen váladékozás észlelhető emlőrákok esetén is. Ilyenkor onkológiai
vizsgálatra van szükség; különösen fontos ez
menopauza körüli nők esetén.
Tejcsorgás
Elég
gyakori tünet, hogy nem szoptató nőknél is tejcsorgás jelentkezik. Ez vagy
közvetlenül észlelhető, vagy pedig csak az emlőbimbó összepréselésekor tapasztalható. A tejcsorgás lehet fiziológiás is, például a mellbimbó ismételt érintése,
ingerlése, szexuális stimulusa is kiválthatja. Számos gyógyszer, mint például
fogamzásgátlók, bizonyos nyugtatók vagy depresszióellenes szerek szintén
provokálhatják a tejfolyást.
Észlelésekor
minden esetben fontos specialistához, nőgyógyászhoz vagy hormonális
megbetegedésekkel foglalkozó endokrinológushoz fordulni, mivel az indokolatlan
tejelválasztásért számos esetben az agyalapi mirigy működési zavara, esetleg
daganatos megbetegedése lehet a felelős.
Fejlődési rendellenességek
Veleszületett
jóindulatú anomáliák, fejlődési rendellenességek is panaszokat okozhatnak. Ezek a panaszok inkább kozmetikai, esztétikai jellegűek, azonban komoly
pszichés problémákat is eredményezhetnek. Ilyen lehet, ha valakinek rendkívül
fejletlenek a mellei, vagy ha azok jelentékenyen megnagyobbodtak. Hasonló
problémát okoz, ha a
mellek aszimmetrikusak, vagyis a kétoldali emlők
egymáshoz képest mind formájukban, mind nagyságukban lényeges eltérést mutatnak. Nem ritka, hogy a hónaljtól kiindulva szám feletti emlőbimbók
tapasztalhatók. Mindezek szerencsére kisebb-nagyobb
plasztikai műtéttel orvosolhatók.
Bár
a korábbiakban felsorolt elváltozások általában jóindulatúak, észlelésükkor
mindenképpen tanácsos orvoshoz fordulni, mert rosszindulatú jellegüket csak
gondos orvosi ellenőrzéssel, nemritkán szövettani vizsgálattal lehet kizárni.
Mielőbbi felismerésüket elősegíti az emlő havonkénti önvizsgálata és a
rendszeres orvosi szűrővizsgálat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése