Miért sárga a baba?
A gyermekem megszületésekor még
egyáltalán nem volt sárga. Mikor kibújt, inkább kék, lila, a feje meg
szürkés-fehér a magzatmáztól. Másnapra már szép rózsaszínűvé vált, mint egy
kismalac. De most, négynaposan, amikor készülődünk haza a kórházból, egészen
sárgás lett a bőre, sőt, a szeme fehérje is. A gyerekorvos nyugtatgat, hogy
nincs baj, előfordul az ilyesmi. Ám vért azért vettek tőle, és betették egy
kékfényes lámpa alá is. Aggódom: miért sárga a gyerekem?”
A vérében van
Az egészséges újszülöttek úgynevezett
„élettani” sárgasága természetes jelenség, a méhen kívüli élethez való
alkalmazkodás egyik fiziológiás állomása. Oka a vér egyik bomlásterméke, a bilirubin.
Nézzük ennek rövid élettani magyarázatát. Odabenn, a méhben a magzatnak
fejlődéséhez sok vörösvértestre van szüksége, jóval többre, mint „kint”. Ezek a
magzati vörösvértestek más szerkezetűek, mint a később termelődőek, és a
megszületés után fokozatosan elbomlanak, hogy átadják a helyüket új,
„korszerűbb” társaiknak. A vörösvértestek legfontosabb alkotórésze a vörös
színű vérfesték, az úgynevezett hemoglobin. Ahhoz, hogy a hemoglobin lebomlása
során ki tudjon ürülni a szervezetből, előbb a májba kerül. Ott a májenzimek
segítségével sárga színű epefestékké alakul át (ez a bilirubin), amely aztán az
epével a belekbe kerül, és a széklettel kiürül.
Ez egy állandó
folyamat, mely a későbbiekben zökkenőmentesen folyik: egyrészt a régi
vörösvértestek elbomlanak és a máj segítségével a felszabaduló bilirubin a
székletbe jut, másrészt a csontvelő újratermeli a vér alkotóelemeit. Ám az
újszülöttek mája eleinte még éretlen erre a feladatra, nem tud elegendő
epefestéket átalakító enzimet termelni. Ezért a bilirubin időlegesen
felszaporodik a vérben, és sárgára festi a baba bőrét. És nem csak a máj
éretlensége miatt több a bilirubin az újszülöttben. Ilyenkor bomlik a
leggyorsabban és a legtöbb vörösvérsejt. Később ez az építés-bomlás egyensúlya
beáll, és egy egyenletes, állandó lesz a kicserélődés, a régi sejtek elhalása,
és az új születése.
Meddig tart ez a
sárgaság?
Az élettani sárgaság a második-harmadik
napon válik láthatóvá. Tehát semmiképp sem az elsőn. Ezt azért fontos tudni,
mert az a baba, aki pár órával a születése után már besárgul, többnyire valóban
beteg. Elsősorban Rh-faktorral kapcsolatos problémája van – de erről majd
később. A sárgaság a negyedik napon éri el a csúcspontját, majd csökkenni kezd.
Persze ez ránézésre nem mindig nyilvánvaló, mert a véráramból a bőrbe ivódó
bilirubin lebomlása némi késéssel, pár nap különbséggel követi vérszintjének
csökkenését. Úgyhogy ne aggódjunk, ha az orvos által egészségesnek mondott
gyerekünk még kéthetesen is sárga egy kicsit. Érdekes megfigyelés: a bőrbe szívódott bilirubin
módon szinte mindig úgy oldódik fel, hogy a kifehéredés alulról felfelé
kezdődik: magyarán a baba lábán indul el, és a fején tűnik el utoljára.
Ha két hétnél is
tovább tart?
Feltétlenül mutassuk meg az
orvosunknak! Szerencsére
többnyire akkor sincs baj, mert egy jól szopó, jól fejlődő csecsemő elhúzódó
sárgasága mögött ritkán van igazi betegség: többnyire az amúgy ártalmatlan
úgynevezett anyatej okozta sárgaságról van szó.
Az anyatej sárgaságot
okoz?
Ha nem is túl
gyakran, de azért előfordul, hogy az anyatejes táplálás miatt az egyébként
élettani sárgaság nem múlik el egy-két hetes korban, hanem elhúzódik, akár két
hónapig is. Ugyanis körülbelül minden kétszázadik anya teje egy olyan
alkotórészt tartalmaz, amely gátolja az epefesték lebontását végző májenzim
működését. Ha ilyemkor két-három napos szoptatási szünetet tartunk, és tápszert
adunk a babának, a sárgaság gyorsan elmúlik. Ám ha tovább szoptatunk, akkor
sincs baj, legfeljebb egy-két héttel tovább marad sárga a gyerek. Az anyatejes
sárgaság ugyanis teljesen ártalmatlan, a bilirubinszint sosem nő olyan magasra,
hogy ez veszélyeztesse a baba egészségét.
A sárgaság veszélyes?
Ha a
bilirubinszint egy bizonyos szintnél nagyobb, átjuthat az úgynevezett „vér-agy
gáton”, és lerakódhat az agyban. Magikterusznak
nevezik azt a tünetegyüttest, amikor a
párnapos baba súlyos légzési nehézséggel, eszméletzavarokkal, keringési
elégtelenséggel járó betegség tüneteit mutatja. Oka a központi idegrendszert
károsító túl sok epefesték. Az újszülöttek jelentős százaléka belehal a
betegségbe, a megmaradtaknál pedig súlyos maradványtünetek, bénulások,
rángógörcs, szellemi visszamaradottság, süketség, vakság maradhat vissza.
Ez a félelmetes betegség főleg az éretlen, koraszülött babákat fenyegeti,
valamint az Rh-összeférhetetlenség következtében megbetegedett csecsemőket. Szerencsére
ma már, az időben elvégzett kezeléseknek köszönhetően, szinte alig fordul elő.
Mit jelent az
Rh-összeférhetetlenség?
Ha az anya vércsoportja Rh-negatív, a
gyereké pedig Rh-pozitív, az gondot okozhat. Születéskor ugyanis a magzatból
egy pár milliliter vér bejuthat az anya vérkeringésébe. Ez kicsit hasonlít
ahhoz, amikor az anya hibás vérátömlesztést kap: a baba „idegen”
vörösvértestjei ellen az anya szervezetében ellenanyag-termelés indul be. Ám
ehhez a folyamathoz, az ellenanyag-termeléshez idő kell. Ezért az első gyerek
születésekor még nincs baj (kivéve, ha előtte már volt az anyának egy-két
„szülészeti eseménye”, mondjuk spontán vagy művi abortusz).
A következő terhességeknél, ha az újabb
magzat pechjére szintén Rh-pozitív, az anya immunrendszere úgymond „emlékszik”
a feladatra, és már a szülés előtt beindulhat az ellenanyag-termelés. A
következménye: a baba megtámadott vörös vértestjei szétesnek, elpusztulnak. Az
ilyen babák gyakran már megszületéskor sárgák és vérszegények. Ha a
bilirubinszint a kritikus szint fölé emelkedik, csak a gyors orvosi beavatkozás
akadályozza meg a magikteruszt, és a maradandó károsodást.
Hogyan gyógyítják az
Rh-babákat?
Ha a sárgaság mértéke meghaladja a
kritikus szintet, vércserét végeznek nála. Ez azt jelenti, hogy a baba
köldökvénájába egy kis csövet vezetnek be, s azon át leeresztik a saját vérét,
és beadnak helyette Rh-negatív vért. Persze csak apránként: felváltva, tíz-húsz
milliliterenként csapolják le a gyerek saját, és befecskendezik az idegen vért.
Ilyen cseretranszfúziót csak jól felszerelt intenzív ellátást végző
centrumokban végeznek, ahova speciális mentőautókkal szállítják a babákat. Persze a legjobb az, ha az anya már
eleve olyan klinikán szül, ahol van újszülött intenzív osztály. Újabban már a
méhen belül is meg lehet kezdeni a gyógyítást. Az Rh-babáknak köldökzsinórjukon
át vörösvértest-transzfúziót adnak, így sokkal jobb állapotban lesznek, mire a
világra jönnek.
Meg kell előzni
Mindaz, amit erről az Rh-betegségről
elmondtunk, lassan csak történelem. Az Rh-összeférhetetlenségnek ma már nem
szabad a baba betegségéhez vezetnie, a bajt meg lehet előzni. A dolog nagyon egyszerű: minden
Rh-negatív anyának kapnia kell egy bizonyos injekciót, amely Rh-ellenanyagot
tartalmaz. Méghozzá az első terhessége befejeződése után azonnal, mielőtt a
saját szervezete elkezdené termelni az ellenanyagokat. Figyelem, terhességről,
és nem szülésről van szó! Tehát az abortusz után is, legyen az spontán vagy
művi, beadják az úgynevezett anti D-globulint, amely megakadályozza, hogy az
anya szervezete Rh-ellenes antitesteket termeljen.
Természetesen
minden további szülészeti esemény után szükség van anti-D injekcióra. Ma már
ezt minden szülészeti osztályon kötelező beadni, így lassacskán tényleg kezd
eltűnni a rettegett Rh-betegség. S hogy azért még mindig nem teljesen
orvostörténeti érdekesség, annak „köszönhető”, hogy nem mindenki jár
terhesgondozásra.
Ha beteg a máj
Az újszülöttek sárgaságát májbetegségek
is okozhatják. Lehet ez egy méhen belüli fertőzés következtében fellépett
májgyulladás, de génhiba is. Néha olyan fejlődési rendellenesség következménye,
amelyben az epeutak nem alakultak ki. A gyógyítás gyógyszeres, vagy műtéti, manapság akár májátültetés is lehet.
Azért kell hát minden babát rendszeresen megmutatni az orvosnak, hogy időben
kiderüljön, van-e valamilyen betegség az elhúzódó sárgaság hátterében.
Mire jó a kék fény?
A fényterápia régi módszer az újszülöttkori
sárgaság kezelésében. A bőrben lerakódott bilirubin kioldódását segíti elő. A babákat meztelenül kékfényű lámpa alá
teszik „napozni”. A szemüket letakarják, hogy védjék a túlzott fényhatástól. A
kékfény nem csodaszer, inkább csak kiegészítő terápia. Arra viszont jó, hogy a
magától elmúló fiziológiás sárgaság oldódását elősegítse.
És az infúzió?
Ha a sárgaság fokozódik, és elér egy
bizonyos szintet (diagrammok segítik az orvosokat annak megítélésében, hogy az
adott életnapon hol tart az emelkedés a normálishoz képest), a kék fényen kívül
folyadékpótlásra is szükség lesz. Ez is segít úgymond „kimosni” a bilirubint a
szervezetből. Hatásos az is, ha a tejtermelés megindul, és a baba szopással
veszi magához a megfelelő folyadékot, ám addig szükség lehet az infúzióra.
Segíthetünk mi is?
Ha a babánkat sárgán hoztuk haza a
kórházból, és az orvos azt állítja, hogy amúgy egészséges – nincs okunk
aggodalomra. A gyermekorvos majd rendszeresen ellenőrzi, és ha úgy ítéli meg,
hogy valamilyen kiegészítő vizsgálatra van szükség, majd szól. Viszont számítsunk arra, hogy amíg a
sárgaság tart, a babánk sokat alszik majd, és esetenként lehet, hogy etetéskor
ébresztgetni, noszogatni kell. A bilirubinnak ugyanis van egy nyugtató, altató
hatása is.
Viszont a folyadékra szüksége van, mert a
kiszáradás elhúzódóbbá teszi a sárgaságot. Próbáljuk hát szoptatni, amikor csak lehet, az
első napokban akár kétóránként. Anyatejen kívül folyadékot, forralt vizet,
teát, csak akkor adjunk, ha az orvossal, vagy a védőnővel megbeszéltük.
Az alapelv ugyanis az, hogy minden más
innivaló hátráltatja a szoptatást. Kivételes esetben viszont szükség lehet
folyadékpótlásra.
Ha fél-egy évesen is
sárga
Akkor természetesen irány az orvos!
De ne essünk pánikba. Ha a gyermekünknek láthatóan
kutya baja, nyilvánvalóan az orvos azzal fog megnyugtatni, hogy a baba csak
karotinémiás. Ez azt jelenti, hogy a sárga karotint tartalmazó főzelékfélék
festették meg a bőrét. (Ilyenkor a szeme fehérje nem sárga, ellentétben az
igazi betegeknél.) Elsősorban a sütőtök és a répa a „bűnös”, mert ezeket a
gyerekek különösen szeretik, édes ízük miatt. A karotinémia teljesen
ártalmatlan, de azért a szülők számíthatnak arra, hogy az orvos azt fogja
tanácsolni, ne vigyék túlzásba a sárga főzelékek adását.A karotinémia igen
gyakori oka a csecsemőkori hasmenés kezrlések kapcsán alkalmazott hosszas murok
diéta. Egyen az a gyerek változatosabban.
NÉHÁNY KAROTINÉMIÁS CSECSEMŐ BEMUTATÁSA
1-
2-
3-
4-
5-
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése