Félénk, önbizalom
hiányos a gyermeke?
Hogyan oldható a
gátlásosság és növelhető az önbizalom?
A gátlásos, félénk, önbizalom
hiánnyal küzdő gyermek élete során, ha nem küzdi le ezt az akadályt, sokszor
kerül számára nehéz, kihívásokkal teli helyzetekbe. Ezek a helyzetek még inkább
megnehezítik a változás lehetőségét, a gyermek még visszahúzódóbbá válik. Pedig
ebből van kiút!
Félénk, gátlásos
gyermek
Kezdjük rögtön azzal, hogy mint
mindennek, a félénkségnek is vannak előnyei. A természeténél fogva visszahúzódó
gyermek, bár nem aktív irányítója a mindennapoknak, mégis nagyon jó
megfigyelője. Már kamasz korára sok tapasztalattal rendelkezik a mindennapok
forgatagában rohanó, extrovertált (a világ felé nyitott) társaihoz
képest. Ezekből a gyermekekből gyakran kiváló elemző szakemberek, írók,
művészek lesznek.
Az önbizalomhiánnyal küzdő gyermekeknek, akik most néznek szembe ezzel a
problémával, ez egyáltalán nem megnyugtató. Hiszen ők nap mint nap szembesülnek
félelmeikkel, gátlásaikkal.
Az önbizalom fogalma
Az önbizalom a saját magunkba
vetett hit mértéke.
Amit gondolunk, és hiszünk a világról, magunkról, és a világban elfoglalt
szerepünkről, arról, hogy mi mire vagyunk képesek.
Örökölhető-e az
önbizalomhiány?
Az öröklés nagyon kétértelmű
fogalom.
Jelentése: valamely jelleg, tulajdonság átadása az utódok számára.
Vajon minden csak az öröklésen múlik? Amennyiben a szülők is
önbizalomhiánnyal küzdenek, akkor a gyermek is biztosan beleesik ebbe a
csapdába?
Érdemes olyan lehetőségeket is számításba venni, hogy az a kisgyermek, akit
önbizalomhiánnyal küzdő szülők nevelnek, a gyermek alkalmazkodásának révén
(hasonulás a környezetéhez, mely számára a biztonságot adja), szintén
gátlásossá, félénké válhat.
Azt állítani,
hogy: „Ezt örököltem!”, nagy felelősség, mivel így már félig-meddig
kizártuk magunkat a változás lehetőségéből.
Miért olyan nehéz a gyermeknek
megszabadulni az önbizalomhiánytól?
Mert ez adja számára a biztonságot. A folyamat hasonló a szorongáshoz,
mivel az önbizalomhiány a szorongás egy tünete is egyben. A gyermekek
szorongásáról itt olvashat.
A gátlásos gyermek számára az új
helyzetek mindig komoly kihívást jelentenek. A kihívások viszont csökkentik
a gyermek biztonságérzetét, ezért visszahúzódik, vár. Csak akkor lép, ha már
tudja, hogy a lépése biztosan kockázatmentes.
Mint szülő, többféle módon
bíztathatjuk gyermekünket. Célunk az lehet, hogy gyermekünk elengedje gátlásait,
és merje vállalni önmagát. A biztatásnak sokféle módja van, melyek közül az
alábbiakat biztosan érdemes kerülni:
„Ne vacakolj már annyit!” „Szedd
már össze magad!” „Na, ne légy már ilyen félénk!” Ez a mód ahelyett, hogy
előre vinné gyermekünk önbizalmát, csak ingerültséget és dühöt vált ki belőle.
Sőt további „megerősítéseket eredményez”: „Azért sem!”
Milyen hátrányt
szenved az a gyermek, akinek nincs elég önbizalma?
Társas kapcsolatok beszűkülése.
A világról alkotott kép
egyoldalúsága.
Önmagába vetett hit csökkenése.
Kritika, visszajelzés nem
elviselhető a számára.
Belső feszültségek, elfojtások,
félelmek növekedése.
Önérvényesítő képesség csökkenése
(nem tud nemet mondani).
Másoknak való megfelelni vágyás
növekedése.
Önbizalomhiány okai
A családból fakadó önbizalomhiány
okai
A közhiedelemmel ellentétben nem csak ott jelentkezik az önbizalomhiány, ha
a szülők túlságosan tekintélyelvűek, és elnyomóak a gyermekkel szemben.
A túlságosan megengedő helyzetek
szintén eredményezhetnek gátlásosságot, mivel a gyermek nem volt korlátok
elé állítva, és nem tudta megtapasztalni lehetőségei határait.
A túlságosan elfoglalt szülők esetében a
gyermek szintén jelez (nem tudatosan) valamilyen problémával, melynek egyik
tünete lehet az önbizalomhiány. Ennek „segítségével” szeretné megkapni
elfoglalt (és esetleg túlzottan is magabiztos) szülei figyelmét.
A fel nem dolgozott, elfojtott
családi események szintén eredményezhetnek önbizalomhiányt.
Válás, haláleset, baleset, trauma, testvér születése, stb. Természetesen
ettől még elvált szülők gyermeke is lehet önbizalommal teli. Nem az esemény
megtörténte a mérvadó, hanem az, hogy az események a szülők és a gyermek
életében is fel legyen dolgozva.
A gyermek társas
kapcsolataiból, szocializációjából származó önbizalomhiány okai
A család biztonságából az új
közösségbe kerülés megterhelő lehet a gyermeknek. Bölcsőde, óvoda, iskola.
Általános tapasztalat, hogy ha a szülőnek nehéz elengedni a gyermekét, akkor az
kihat a gyermekre is, ő is nehezen veszi ezeket az akadályokat.
A társak, pedagógusok is hatással
vannak a gyermek önbizalmára. 10-11 éves korig a felnőttek szerepe jóval
meghatározóbb a gyermek életében, mint a társaké. Bár a társak szerepe az életkor
előre haladtával fokozatosan növekszik. Ebben az időszakban pozitív
visszajelzésekkel egy pedagógus csodákat tehet, amihez hozzájárul a támogatói
légkör is a csoporton, osztályon belül.
Amire igazán szüksége
van a gyermeknek, hogy önbizalma legyen
Támogató szeretet.
Megértés, elfogadás
A gyermeknek is lehet igaza
Korlátok, melyek nem érnek az
égig, mégis rögzítik a legfontosabb elvárásokat
Korlátok ismerete a gyermek
számára
Korlátok átlépésének a
következményei és azok betartása
Biztonság
Az önbizalom növelése
„házilag” a szülő által
Minősítés kerülése, ehelyett a gyermek
viselkedésére adjunk visszajelzést. Például:
„Milyen buta vagy!” helyett „Ez nem
volt a legokosabb viselkedés ebben a helyzetben!”
A negatív helyzetek kiemelése helyett érdemes a pozitív dolgokat
hangsúlyozni.
Például:
„Már megint elejtetted azt a
labdát!” helyett „Most leesett, de előtte számoltam, ötször el tudtad kapni!”
Legyen tisztában a saját változásával a gyermek:
„Azt vette észre a tanító néni, hogy az utóbbi két hétben egy kicsit
mosolygósabb lettél, már ő is látja rajtad azt, amit mi Apával!”
Hagyjuk a gyermeket a saját ütemében fejlődni. A túlzó elvárások csak még
jobban elbizonytalanítják őt.
Érdemes pozitív mesék, igaz
történetek beépítése a mindennapi életükbe. A népmese és mondák hősei
megküzdöttek elsősorban saját magukkal („belső” sárkány, ördög, stb.), ezután
válhattak igazi hőssé.
A mindennapi beszélgetések során
őket is hallgassuk meg. Néha a gyermek véleménye, más gondolkodásából fakadóan,
komolyan segíthet nekünk. Egy ilyen beszélgetés során már a gyermek
véleményének a meghallgatása, esetleg ötletének megfogadása nagyot lendíthet az
önbizalmán.
Olyan területek (közös)
felkutatása, ahol ő valamiben jó, és érdekli. Ha ezeken a területeken
fejlődik, az kiemelheti a mindennapi gátlásos helyzetből.
A számítógép, TV
mindennapunk része. Kezeljük óvatosan, mert hajlamosak lehetünk arra, hogy a másik helyett
csak ezekre figyeljünk. Ezek a média eszközök gyermekünk magába fordulására is „rásegíthetnek”. Érdemes
minél többször „megtalálni a STOP gombot” a készüléken.
A gyermek önbizalom hiányos, gátlásos viselkedésének az oldásában nem
mindig elegendőek a jól megfogalmazott ötletek, néha ennél többre van szükség.
A gyermek önbizalom
növelése EFT-vel
Az EFT (Érzelmi Felszabadítás
Technikája) egy olyan, gyors változást eredményező módszer, mely az önbizalom hiányos
viselkedés alapvető okait szünteti meg. Az önbizalom növelés, önismeret
témakörében a már ismert tanácsok helyett, egyszerű és elegáns. Az EFT
segítségével megszünteti a csökkent önbizalomhoz kapcsolódó negatív érzelmeket
(félelem, bizonytalanság, aggodalom, stb.)
Az önbizalom
növeléséhez hozzátartozik az is, hogy a félénkséget támogató, valójában
önkorlátozó hiedelmeket (Például: „Nem vagyok jó!” „Félős, gátlásos
vagyok!”)változtatja meg az EFT, és segít a gyermek saját életéből származó
pozitív példákon keresztül új, támogató hiedelmek beépítésében.
Ez egyben azt is jelenti, hogy az EFT-vel nemcsak az önbizalomhiányt okozó
negatív érzelmektől, de az azt támogató önkorlátozó hiedelmektől is képes
megszabadulni a gyermek, és ezek helyett pozitív, önmegerősítő, az önelfogadást
serkentő érzelmek és hiedelmek „tulajdonosa” lesz a foglalkozások alatt. Ebben
van az EFT igazi egyedisége, és ez teszi az EFT-t napjaink leghatékonyabb
segítő módszereinek egyikévé.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése