BOLHÁK-BOLHACSIPÉSEK KÉPEKBEN

BOLHÁK-BOLHACSIPÉSEK KÉPEKBEN

Csípnek, marnak…
Nyáron nagyon gyakori, hogy vért szívó, vagy védekezés közben szúró-harapó rovarok áldozataivá válunk. 
Közép-európai viszonyok között leggyakoribb a szúnyogok és a bolhák csípése, valamint a darazsak, méhek marása.
Ezeknek a rovaroknak fajonként különböző összetételű a nyála. Így például a bolhák nyála értágító hatású anyagot tartalmaz, a darazsaké és a méheké hangyasavat és idegmérget. A nyál alkotóelemei általában erős allergén hatásúak, tehát a „sérült”érzékennyé válhat velük szemben. 

Kutyán és macskán a kifejlett bolha telepszik meg. Nem elég, hogy csípik az állatokat, de a nyálukban található allergén révén allergiás bőrgyulladást is kiválthatnak. A fertőzött állatok allergiássá válhatnak a sorozatos bolhacsípések révén. Az allergiás bőrgyulladás a kutyák és a macskák leggyakoribb bőrbetegsége. Általában hosszú és költséges kezelést igényel. Kutyáknál első jelei a bőrön megjelenő pörkök és a viszketés. A dörzsölés, nyalogatás és harapdálás a szőr megritkulásához vezet és a bőrön nedvedző ekcéma alakul ki. Macskáknál pörkkel fedett csomók alakulnak ki és az állatok megállíthatatlanul vakaróznak.

Kedvenceink bőrbetegségeinek több mint 90%-át a bolhák okozzák. Ezen felül a bolhák a kutya galandférgének a köztigazdái, ami humán-egészségügyi jelentőséggel is bír.

Az állatokon látható kifejlett bolhák csak a bolha-populáció 5%-át teszik ki. A fennmaradó 95% pete, lárva és nimfa alak, amelyek az állatok lakókörnyezetében találhatóak meg, illetve mindenhol, ahol az állatok megfordulnak. Ezért mondhatjuk, hogy minden egyes észrevett bolha mögött nagyszámú fejlődési alak áll. A bolhák a kutya és a macska állandó élősködői és egész évben előfordulnak.

A bolha-peték ragadósak. A kifejlett nőstények az állat szőrére rakják le a petéiket. A lerakás után néhány órával leesnek az állatról és méretüknél fogva észrevétlenül bújnak meg az állatok környezetében, a padló repedéseiben, szőnyegekben, bútorokon és az állatok fekhelyén. A lárvák általában 2-5 nap alatt kelnek ki.

Az apró, halvány, ovális alakú lárvák naponta akár 50 cm-t is képesek megtenni. Fényre érzékenyek, ezért elbújnak a repedésekben. Szerves törmelékkel, a kifejlett bolhák ürülékével, az állatokról lehulló hámpikkelyekkel vagy akár galandféreg petékkel táplálkoznak. 1-2 hét elteltével bebábozódnak.

A fejlődési ciklus következő stádiuma a báb. A bábok rendkívül ellenállóak a hővel, a kiszáradással és a nedvességgel szemben. A rájuk tapadó por még egyes rovarirtó szerekkel szemben is védelmet nyújt. A bábok olyan bolha-rezervoárt alkotnak, amelyet rendkívül nehéz kiirtani. Akár 140 napig is ilyen "alvó" állapotban maradhatnak, majd hirtelen kifejlett élősködővé alakulnak. Ezt a lépést általában a hőmérséklet vagy a szén-dioxid szint lokális emelkedése, esetleg a környezetből eredő mechanikai nyomás vagy rezgés váltja ki. Azaz a gazdaállat szükséges feltétele a bábok kifejlett bolhává való átalakulásának.

A fiatal, kifejlett bolha rendkívül érzékeny. Azonnal találniuk kell egy gazdát – egy kutyát vagy egy macskát. A gazda szőrzetére ugorva rögtön megkezdik a vérszívást és az első vérszívást követően már akár 24-48 óra elteltével párzanak. A fiatal nőstények folyamatosan rakják a petéket, általában napi 50 petét, 100 napon keresztül. Kedvező körülmények között a teljes fejlődési ciklus 21-28 nap alatt lezajlik, és a rengeteg kikelő petének köszönhetően a bolhák száma drámai gyorsasággal emelkedik.

IKONOGRÁFIA

1-

2-

3-

4-

5-

6-

7-

#1 Dr.BauerBela

---