Az újszülött még nem lát élesen, két
szemét még nem használja együtt. Ezt is, mint a járást vagy a beszédet, meg kell
tanulnia. A látásélesség a szemgolyó növekedésével sokat javul az első életév
folyamán, a térlátás képessége azonban csak kb. 5-7 éves korra alakul ki.
Kezdetben a két szem
mozgásai még nem összehangoltak, esetleg kancsalít a
kisbaba. Sok szülő, nagyszülő ilyenkor
csak legyint, „nem baj, majd kinövi" – mondják. Azonban a
legkisebbeknél is komolyan kell venni ezt a tünetet. Sajnos ebben az életkorban
is állhat komoly szembetegség a kancsalság hátterében (pl. veleszületett
szürkehályog, ideghártya-gyulladás, retinoblastoma stb.).
Érdemes tehát minél
hamarabb szemészeti vizsgálatra – lehetőleg gyermekszemészetre – vinni a
piciket.
A
koraszülötteknél ez adott, a rendszeres szemészeti szűrővizsgálatoknak
köszönhetően. Az érett újszülöttek esetében, ha a családban előfordult
veleszületett szembetegség, már a születéskor ajánlott a szemészeti vizsgálat
elvégzése. Később, ha a szülő, a védőnő vagy a gyermekorvos kancsalítani látja
a csecsemőt, legkésőbb 6 hónapos koráig célszerű szemészeti vizsgálatra elvinni.
Szerencsés esetben minden gyermeknek 1 éves (de legkésőbb 2 éves) koráig el
kellene jutnia szemészetre.
Tompalátás
A kancsalság gyakorlatilag a kétszemes
együttlátás hiányát jelenti.
A látás során a fixált tárgyról mindkét szem
ideghártyáján keletkezik kép. A két képet azonban csak akkor látjuk egynek, ha
azok a két szem ideghártyáján egymásnak megfelelő pontokra esnek.
A kancsalító gyermek a két szem ideghártyáján
keletkező képet nem tudja egy képpé egyesíteni, ezért a kancsal szem képét
elnyomja. Ennek súlyos következménye – megfelelő kezelés hiányában – a
tompalátás (amblyopia) kialakulása. Sajnos a tompalátás kialakulása
szempontjából nem számít a kancsalság mértéke! Alig észrevehető, kisfokú
kancsalság vagy az ún. rejtett kancsalság is
épp olyan súlyos amblyopiát okozhat, mint a nagyfokú kancsalság. Sőt! A
manifeszt kancsalság jobban zavarja a szülőket, hamarabb szemorvoshoz viszik
gyermeküket, idejében elkezdődhet a kezelés. A kisfokú, periodikus, nem állandó
kancsalság esetén hajlamosabbak halogatni a problémát. Sajnos még
manapság is találkozunk olyan esettel, amikor csak az iskolai szűrővizsgálaton
derül ki, hogy a gyermek nem lát az egyik szemével. Az ilyenkor (6-7 éves
korban) elkezdett kezelés rendszerint már nem olyan eredményes, hiszen a
látásfejlődés szempontjából legértékesebb éveket már elvesztettük.
Kísérő kancsalság
A gyermekkorban észlelt kancsalság legtöbbször ún. kísérő kancsalság (strabismus concomitans).
A gyermekkorban észlelt kancsalság legtöbbször ún. kísérő kancsalság (strabismus concomitans).
-Ennek jellemzője
, hogy mindkét szem – a kancsalító szem is – minden irányban jól mozog, a
kancsalság szöge minden tekintési irányban közel állandó.
-Kialakulásában
sok tényező játszhat szerepet – pl. az öröklött hajlam, fénytörési hiba
(leggyakrabban hypermetropia, anisometropia), az izomműködés zavara stb.
-A kancsalság
lehet egyoldali (monocularis) vagy kétoldali (alternáló).
-A kancsalság
iránya szerint leggyakoribb az összetérő (convergens) és a széttérő
(divergens) strabismus. Előfordul, hogy a két szem között magassági eltérés
van, mely lehet felfelé térő vagy lefelé térő kancsalság.
Kettőslátás
A
kancsalság kezdetekor a tünetek rendszerint nem állandóak. Mit vehet észre a
szülő?
-Sokszor, a kancsalság kompenzálása céljából, szokatlan fejtartást vesz fel
a gyermek, vagy az állát emeli, esetleg az egyik szemével gyakran
hunyorog stb.
-Ritka, de nagyobb
gyermekek esetében előfordul, hogy az ilyenkor esetleg kialakuló kettőslátásról
panaszkodnak.
Fontos
tehát hangsúlyoznunk, hogy a gyermekkori
kancsalság nem nőhető ki, de az időben elkezdett kezeléssel jól gyógyítható. A
kezelés célja, hogy mindkét szemen a lehetséges legjobb látásélességet érjük el
és ezzel együtt a kancsalságot is megszüntessük.
Az első lépés a fénytörés meghatározása, amit,
ha szükséges, a megfelelő szemüveg felírása követ.
A
kancsalság kezelésének alapvető része a „szemtakarás", melyet sajnos nem
lehet „megúszni". A
kancsalság kezelése egy hosszú hónapokon, éveken át tartó folyamat. Jó eredmény
csak akkor várható, ha az orvos , a szülő, a gyermek egyaránt megfelelő
erőfeszítést tesz a siker érdekében.
Operáció
Műtétre
akkor kerül sor, ha a szemüveg viselése és a szemtakarás ellenére is kancsalít
a gyermek.
A műtét során a „túlműködő" izmot meggyengítjük, rendszerint
az izom tapadási helyének áthelyezésével. Az „alulműködő" izmot pedig megerősítjük,
mintegy az izmot feszesebbre húzzuk. A műtéttel azonban a kezelés nem ér véget,
a szemüveg viselésére továbbra is szükség van, és általában még néhány évig
részleges szemtakarás is javasolt.
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése