Mikortól és milyen cipőt hordjon a gyermek?
Nem kell megijedni,
ha a gyermek a felállás, járás megindulásakor kissé csámpás. Minden egészséges gyermek úgy áll fel, hogy
sarka kissé befelé dől és a boka belső része még lejjebb van. Ilyenkor sok szülő hiszi azt, hogy gyermeke lúdtalpas, pedig nem erről van
szó. Ez a fejlődés egyik fázisa, melyben nincs szükség kezelésre. Legtöbbször
ez egy teljesen természetes folyamat, hiszen a terhelés megindulásával kezd el
kialakulni az egyensúly megtartásához szükséges izomzat.
A felállást követő
oldalazó lépegetésekkor megfigyelhetjük,
hogy a kicsi lábujjait behúzva (bekarmolva) szinte
belekapaszkodik a talajba. Ilyenkor jobb, hogyha
nem adunk még rá cipőt, mert így mezítláb nagyon intenzíven fejlődik a lába.
Ebben az időszakban csúszásgátlós zoknit vagy bőrdarabokból varrott kis cipőt
szoktam ajánlani a szülőknek.
Az önálló járás
elindulásakor (11-18 hónapos kor) nagyon fontos a sok mozgás mellett, hogy a
kicsi jó cipőt hordjon. A jó cipő alatt nem a
piacon lévő legdrágább cipőt kell érteni, hanem azt, ami az alábbi
kritériumoknak megfelel:
·
A cipő kérge legyen erős, mely megtámasztja a
sarkat minden oldalról!
·
Anyaga legyen bőr, melybe nem izzad bele a
kicsi lába!
·
A szandál ne legyen hátul (a saroknál) nyitott!
·
A talp ne legyen merev! Próbáljuk meg vásárlás
előtt félbehajtani a lábbelit.
·
A cipőt belülről is meg kell figyelni. Ne legyen benne betét, mely megemeli
a boltozatot! Ez indokolatlan és káros ebben a fejlődési
szakaszban, hiszen alátámasztva kikapcsolja az izmok mozgását, erősödését.
Abban az esetben, ha
egy gyermeknek az izomtónusa hypoton (túl laza) vagy alkatilag gyengébb,
esetleg túlsúlyos , indokolt lehet betétes cipő felírása, vagy szupinált
(kifelé döntött )cipő hordása, de a döntéshez mindenképp szakember tanácsát
kérjük. Ezekben az esetekben a megfelelő cipő
kiválasztása mellett nagyon fontos a lábtorna és szakember (konduktor,
gyógytornász) vezette mozgásfejlesztő foglalkozás javasolt.
Beszéljünk még
néhány szót arról, hogy miként segíthetjük mi gyermekünk lábizomzatának
megfelelő fejlődését.
Otthonunkban, ahol sima talajon járunk,
jobb, hogyha cipőt adunk a kicsire, mert ezek a sima felületek „kivasalják” a
talpat, nem adnak megfelelő ingereket a mozgáshoz.
Kint a természetben azonban bátran hagyjuk gyermekünket mezítláb járni a kertben, füvön, nagy kerek kavicsokon, homokban….
A lakásban is játszhatunk a lábacskáinkkal! Néhány példa
a fejlesztésre:
·
Befesthetjük ecsettel a talpat és csinálhatunk
láblenyomatot
·
Gyurmázhatunk is lábbal (kígyót hengerelni,
lenyomatot készíteni)
·
Felemelhetünk a lábunkkal a talajról zsebkendőt,
könnyű anyagot
·
Pakolhatunk kisebb gyöngyöket, golyókat egyik
tálból a másikba
·
Építhetünk mezítlábas akadálypályát,
egyenetlen felületeket párnákból, szőnyeg alá dugott puha játékokból, hullámos
anyagokból
·
Ülve görgethetünk a talajon lábunkkal üres műanyag flakonokat. Ezeket két láb közé fogva fel lehet emelni, el lehet dobni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése