Az emlőgyulladás tünetei és kezelése
Tünetek
- Fájdalom, gyulladás, emlőduzzanat, rendszerint a mellbimbó közelében, és gennyes váladék szivárgása a mellbimbóból.
- Kemény csomó keletkezik, amely érintésre meleg.
- Láz, fáradtság és általános rossz közérzet.
Veszélyeztetett
csoportok
Az
emlőgyulladás és az emlőtályog leggyakrabban szoptatós nőknél fordul elő,
különösen a szülés utáni első néhány hétben. A tej ki nem fejese és a helytelen
szoptatási technika növeli a betegség kialakulásának kockázatát. Ritkábban az
is előfordul, hogy a fertőzést sérülés vagy nyitott tályog okozza.
Kialakulása
Mastitis –
emlőgyulladás – akkor fordul elő, ha az emlőben baktériumok szaporodnak el. A
szoptatás első heteiben a mellbimbó gyakran fájdalmas, berepedt. Ez az az
időszak, amikor a legtöbb mastitis előfordul. Az anya bőrén egyébként
normálisan is jelen lévő staphylococcus baktériumok bejutnak az egyik
tejcsatornába vagy tejmirigybe, ahol ideális környezetet találnak gyors
szaporodásukhoz. Előfordul, hogy az emlőgyulladást eleinte összekeverik a tej
pangása miatti emlőduzzanattal, amely gyakran előfordul a szoptatás első néhány
hetében, amikor nő a tejtermelés.
A láz és a
gennyes váladék szivárgása azonban egyértelműen az emlőgyulladás jele. Az emlő
szerkezetének köszönhetően a gyulladás általában körülírt, nem terjed szét az
emlőben és a test más részeiben. A fehérvérsejtek és az immunrendszer egyéb
sejtjei tályogot képezve elszigetelik a baktériumokat. Ebben az állapotban az
emlő nagyon érzékeny, duzzadt és érintésre meleg. A legtöbb beteg belázasodik.
Emellett izomfájdalom és influenza-szerű tünetek is jelentkeznek.
Mit tegyünk?
Az enyhe
emlőgyulladás magától meggyógyul. Orvoshoz kell azonban menni, ha a tünetek három-négy
napnál tovább tartanak, vagy ha a láz 39 °C vagy magasabb, ha tályog képződik,
vagy bőséges sárga, zöldes genny szivárog a mellbimbóból. A fertőzött emlőből a
szoptatást le kell állítani. A fájdalmas pangás megelőzésére azonban a tejet
naponta néhányszor ki kell fejni. Tegyünk az emlőre meleg borogatást néhány
óránként és szoptatás előtt tíz-tizenöt percig, hogy enyhítsük a kellemetlen
érzést, és megkönnyítsük a tej folyását. Ugyanilyen hatású lehet az emlő finom
masszírozása forró tus alatt.
Ha még nincs
genny, a szoptatást
a fájdalmas emlővel kezdjük, hogy az a lehető legjobban kiürüljön. Bár a
fertőzés nem befolyásolja a tej tápértékét, a benne lévő baktériumok
megbetegíthetik a babát, ezért ha gennyes váladék jelenik meg, erről a mellről
ne szoptassunk.
A fájdalom és a
láz csillapítására vegyünk be paracetamolt. Pihenjünk, amennyit csak lehet, és megelőzésként
gyógyítsuk meg a fájdalmas, repedt mellbimbót.
Kezelés
- Gyógyszerelés: Ha az emlőgyulladás súlyosbodik vagy néhány napnál tovább fennáll, az orvos antibiotikumot ír fel. Kis mennyiségű gyógyszer átjuthat az anyatejbe, ez azonban nem káros a baba számára. Ha az emlőgyulladás állandósul vagy rosszabbodik, tenyészetet készítenek a baktérium azonosítására. Egyre nagyobb számú staphylococcus baktérium mutat antibiotikum-rezisztenciát, különösen azok, amelyeket kórházban szerezhetünk. Ezek életveszélyes fertőzést okozhatnak, ha nem kezelik őket speciális antibiotikumokkal.
Műtéti kezelés
A tályogot
általában tűvel leszívják; a beavatkozás ambulánsán végezhető.
Megelőzés
A megelőzés a
helyes szoptatási technika elsajátítását jelenti. Fontos, hogy elkerüljük a
mellbimbó berepedését. Gondoskodjunk róla, hogy a csecsemő helyesen „kapjon rá”
a mellbimbóra, annak teljes egésze a szájában legyen. Az emlőt minden egyes
szoptatás előtt és után mossuk le meleg vízzel, és gondosan szárítsuk meg. A
berepedés megelőzését szolgálja még a mellbimbó kakaóvajjal vagy az orvosunk
által ajánlott krémmel történő gyengéd masszírozása. Hagyjuk szabadon a mellet,
hogy szellőzzön, amennyit csak lehet. Ne használjunk szoros melltartót. Ha az
emlőt szoptatás után tíz percig infralámpával melegítjük (100 wattos
villanykörte is elég erre a célra), szintén elősegítjük a gyógyulást. A mellet
szoptatás után rendszeresen fejjük ki.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése