Némaság
Ember esetén a némaság (latin: mutitas, mutus néma) az érthető beszédre való tartós képtelenséget jelenti, állatok esetén a
hangadásra való képtelenséget.
Bár
egyértelműnek látszik, egyes esetekben nehéz eldönteni, hogy valaki ebbe
kategóriába tartozik-e. Ilyen lehet, ha valaki magától nem tud beszélni, de
mások szavát megismétli, vagy tud hangosan olvasni. Ezeket az állapotokat
például egy hosszabb ideig kezeletlenül maradt afázia okozhatja.
Különbséget
kell tenni továbbá a nem beszélés, a beszédképtelenség, és a némaság között. A nem beszélő lehet, hogy tud beszélni, csak valami miatt nem beszél,
például ,mutista, vagy beszéde nehezen érthető, esetleg
olyan kicsi az érthetően beszélt szókincse, hogy beszéde támogatásra,
kiegészítésre szorul. A
beszédképtelenség ideiglenes is lehet, és azt fejezi ki, hogy az adott
állapotot ideiglenesnek tekintik, tehát remélik, hogy az adott személy
előbb-utóbb beszélni is fog.
A siketek másként határozzák meg a némaságot: szerintük a hangadásra való képtelenséget jelenti. Ezen kívül még sok
halló is úgy hiszi, hogy aki nem tud beszélni, annak nincs hangja sem. Ez nem
feltétlenül van így, mert nemcsak a
hosszas afónia foszthatja meg az embert a beszéd képességétől. A némaságnak
több más oka is lehet.
Azok
a némák, akik hallanak, rossz néven veszik, ha siketnek nézik őket. Sokuk ezért nem akar jelnyelvet tanulni és jelelni, sőt még a mutogatástól is tartózkodik.
-Ugyanezért nem jó a kérdőíveken ugyanabban a pontban rákérdezni a két
fogyatékosságra. Intelligenciájukat
is gyakran alulbecslik, amit szintén nem vesznek jó néven.
A differenciáldiagnosztika azonban
nehéz feladat, hiszen beszéd hiányában kevesebb jel alapján kell megállapítani,
hogy mi a helyzet. Gyakran még a szakértők is tévednek.
Etimológia
A néma szó szláv eredetű. A nyelvészek valószínűsítik, hogy hangutánzással keletkezett, és hogy
rajta maradt a nőnemű végződés.
Kommunikáció
A
némaság nem jelent kommunikációképtelenséget. A beszédet többféleképpen helyettesítik:
·
testbeszéd, arcjáték, kézjelek, mutogatás
·
jelrendszer, mint amilyen az amerind, a
Paget-Gorman jelrendszer[2] vagy
a német eredetű Nézd a kezem![3]
Ezek
a jelbeszédek a
mutogatás kiterjesztésének tekinthetők. Szemléletességre
törekszenek, hogy használójuk ne szoruljon tolmácsra, ez azonban korlátozza
kifejezőképességüket.
·
írás
·
hangadás
·
jelnyelv
·
kommunikációs segédeszközök, mint
például képeket, betűket, szavakat, Bliss-jelképeket tartalmazó táblák,
könyvek, kommunikátorok az előbbiek kiegészítéseként, vagy helyettesítéseként.[4]
A
némák szükségletei, képességei és problémái nagymértékben különböznek, ezért
sokféle segédeszközt dolgoztak ki számukra.
Ezek olyan bonyolultak is lehetnek, mint egy laptop, ami egyszerre teszi lehetővé, hogy a többszörösen
fogyatékos ember hozzáférjen az internethez, szöveget írjon, és
beszédszintézis segítségével telefonáljon. Léteznek olyan eszközök is, amikre
egy beszélőképes ember felmondhatja a szöveget, és az szükség esetén
felhasználható A kerekesszéket használók számára nagyobb eszközök készíthetők.
Akik nem ismerik az írást, azok képeket, grafikus szimbólumokat, vagy ezek tapintható megfelelőit
használhatják Ilyen a
képcsere rendszer vagy a Bliss nyelv.
-
Akik nem tudják használni a kezüket, azok alternatív mutatóeszközökre szorulnak.
- Hallók
esetén a beszéd minden alternatív kommunikációs formánál kedvezőbb, ezért a
gyógypedagógusok elvetik az oralizmust, és arra törekszenek, hogy halló, de
beszélni nem, vagy alig tudó tanítványuk minél többféle kommunikációs eszközt tudjon használni.
A
számítógépek és az internet elterjedése nagyban megkönnyítette
kommunikációjukat.
Okai és típusai
A
némaságnak többféle oka lehet, és nemcsak siketség, értelmi fogyatékosság vagy
autizmus okozhatja.
·
periférikus szervi rendellenességek
A
beszélőszervek egyes fejlődési rendellenességei lehetetlenné teszik a beszédet
Egyes
szervi sérülések az élet folyamán is létrejöhetnek, például az ajakmozgások
pontatlanok, hiányzik a nyelv, vagy a hangképző szalagok, a lélegzés nem
szabályozható akarattal. Periférikusnak nevezik a beszélőszerveket közvetlenül
irányító idegek sérüléseit is.
·
alália
Az alália régi neve hallónémaság. A beszédfejlődés súlyos
zavara, aminek következtében a gyerek csak néhány szót mond, vagy egyáltalán
nem tanul meg beszélni. Okozhatják a gyerek vagy a szülők betegségei, a
mozgásképesség zavara, félénkség, vagy vérfertőzés.
anartria
Az anartria beszédmozgások kivitelezésének zavara. Oka a beszédmozgásokat irányító agyi központok és idegpályák súlyos
sérülése. A beszéd teljesen érthetetlen; a zenei elemei is súlyosan sérültek,
és a lélegzés koordinációja, a nyelv és a szájmozgások is zavart
szenvednek. Előfordul, hogy az anartriás ember szájából csorog a nyál, vagy
akaratán kívül állandóan nyög.[9]
·
afázia
Az afázia a beszéd és a nyelv minden aspektusa érintheti; az
érintett személy akár teljesen képtelenné is válhat a nyelv bármilyen
használatára. A személyiségben is zavarokat okozhat. Oka
a központi idegrendszer, a beszédképzésben részt vevő agyi központok károsodása.[2] Az
afázia legsúlyosabb állapota az aszémia,[13] ami
lehetetlenné tesz bármiféle jel használatát, megfosztva a sérültet a tudatos
kommunikáció lehetőségétől.
·
afónia
Az afónia a hangadásra való képtelenség. Oka a gége elhúzódó betegsége, izombénulás, gyulladás,[ vagy
a gége súlyos fizikai sérülése. Az afóniás némák nemcsak a beszédre, hanem a
hangadásra is képtelenek; nem tudnak nyögni, hallhatóan sóhajtani, örömüket,
bánatukat sem jelezhetik hanggal.
·
hisztériás némaság
A
hisztériás némaság a hisztéria nevű idegrendszeri betegség egyik nagy tünete. A beszéd hiánya megfelel annak, amit az
érintett a némaságról tud. Például, ha úgy tudja, hogy azonos a
hangtalansággal, akkor elmegy a hangja. A tünetek hosszan fennállnak, de
pszichoterápiával elmulaszthatóksiketség
A siketen született vagy korán megsiketült
gyerekek nem tudnak hangnyelvet elsajátítani. Amennyiben
a hangképző szervek épek, a prelingvális
siket tanulókat meg lehet tanítani beszélni, amit sérült beszédszervek esetén
nem követelnek meg tőlük. Vannak olyanok is, akiknél az alkalmazott
módszerek nem vezetnek eredményre. Azok a siket gyerekek, akik kimaradnak az
oktatásból, semmilyen nyelvtudással sem rendelkeznek. A siketvakok különösen gyakran maradnak ki
mindenféle oktatásból. Susan
Schaller, jelnyelvi tolmács, szociális munkás és emberi jogi
aktivista a mindenféle nyelv elsajátításától elzárt emberek számát összesen
mintegy 100000-re teszi, és szenvedélyesen küzd értük. Ezek nem mind siketek;
néha halló gyerekeket is elszigetelnek minden emberi társaságtól, és előfordul,
hogy állatok nevelik fel őket. Belőlük lesznek a ferális gyerekek, vagy
farkasgyerekek. A
szülők felelősségre vonása a nyelvi kommunikációra való képesség megszerzésének
gátja lehet.
A siketek a néma szót egyrészt a csendes, hangtalan
szavak szinonimájának tekintik, másként a jelnyelv elnyomására emlékezteti
őket.[17][18]
·
autizmus
Az
autisták nagy része egyáltalán nem beszél. Az autizmussal foglalkozó
szakemberek is jobban szeretik a körülírást, mert nem biztos, hogy az autista
gyerek vagy felnőtt azért nem beszél, mert nem tud. Az autisták körében gyakori az értelmi fogyatékosság is.
·
értelmi fogyatékosság
A
legtöbb értelmi fogyatékos megtanul beszélni. A Williams-szindrómások nyelvi képességei jók, annak ellenére,
hogy átlagos IQ-juk 50.[16][20]
A súlyos értelmi fogyatékosok (intelligencia 20-25 IQ pont alatt) nem tanulnak meg beszélni,
legfeljebb csak néhány szót mondanak. Ők az önálló életre is képtelenek.[12]
Kezelése
A
beszédképtelenség kezelése attól függ, hogy mi okozza. Az afónián mesterséges gége segíthet,
ami zümmögő hangot ad ki, ezzel lehetővé teszi a hangadást. A gégekiirtott betegek megtanulhatnak a
nyelőcsövükön felböfögött levegővel beszélni. Léteznek gépek, amik kimondják a begépelt szöveget.
- A gyerekeket gyógypedagógusok tanítják beszélni,
akik tanítványukat beszédképtelennek nevezik, kivéve, ha az siket. Ezzel okot
adnak arra, hogy a siketek elvessék a néma szót. Fejlődési rendellenesség esetén
a beszédtanulás előtt műtétek sorozatára is szükség van.
Következmények
A
némák gyors és nagy kifejezőerejű kommunikációs eszköz híján elszigetelődnek és
frusztrálódnak. Komoly gondjaik vannak a
kapcsolatteremtésben, az ismeretek átadásában, szándékaik kifejezésében. Nem
tanulnak meg maguktól kérni, kérdezni, beszélgetést kezdeményezni, vagy
elfelejtik ezeket a képességeiket. Az ismeretszerzés folyamata is érintett
lehet, különösen a gyerekek esetén, mert nem tudnak visszakérdezni. Érdekeiket
nem tudják megfelelően érvényesíteni. Értelmüket sokszor alulbecsülik.
-Egyes
súlyosan mozgássérült némák még inkább ki vannak szolgáltatva a kérdezőnek,
mert nem képesek árnyalt válaszadásra. Aki rosszul kérdez, az nagyon félreviheti a
kommunikációt, ha csak az igen és a nem válaszok állnak rendelkezésre. Az
efféle kérdezgetésre éppúgy fel kell készíteni az embereket, mint a jelbeszéd
megértésére. Egyes eszközök használatához mások segítségét kell igénybe vetni,
ami további kommunikációt tesz szükségessé. Mindezek
nagy feszültségforrást jelentene
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése