Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

2014. február 25., kedd

AZ EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS ALAPELVEI GYERMEKKORBAN

Az egészséges táplálkozás alapelvei gyermekkorban

Az egészséges táplálkozási szokások kialakítását már gyermekkorban érdemes elkezdeni. Az anyatejes táplálás preventív szerepére is vannak bizonyítékok, ám még inkább ismertek azok az összefüggések, melyek a gyermekkori egészségtelen táplálkozási szokások és a krónikus felnőttkőri szívérrendszeri, daganatos, csontízületi, valamint gyomor-bélrendszeri megbetegedések között fennállnak.

Bizonyos meglévő genetikai hajlam esetén a gyermekkori helytelen táplálkozási szokások elősegítik az érelmeszesedés, szívinfarktus, magas vérnyomás, agyvérzés kialakulását felnőttkorban, sőt már arra is vannak biztos adatok, hogy az érelmeszesedés gyerekkorban kezdődik! A felnőtt típusú cukorbetegség, az elhízás, az epekövesség, a csontritkulás, sőt bizonyos, nemcsak a tápcsatornát érintő rosszindulatú daganatok szintén azon betegségek közé tartoznak, melyek részben megelőzhetők lennének a helyes táplálkozásmagatartási szokások kialakításával.

Riasztó adatok

Lássunk néhány riasztó adatot, melyek a fenti állítás jelentőségét alátámasztják. Az 1998-as statisztikai adatok szerint nálunk a nők átlagéletkora 75 év, a férfiaké csak 66! Ez jóval alacsonyabb a fejlett európai országok átlagértékénél.
Az összhalálozás több mint feléért a szívérrendszeri megbetegedések (szívinfarktus, agyvérzés stb.) és közel 25%-ért a rosszindulatú daganatos megbetegedések (tüdőrák, májrák, gyomorrák, gégerák stb.) felelősek. A Központi Statisztikai Hivatal egészségi állapot felvétele szerint a magyar összlakosság több mint 30%-a túlsúlyos, a gyermekek legalább 15%-a kövér!
 Nagyon sokan fogyasztanak cukrozott üdítőitalokat, kevesen esznek viszont zöldséget és gyümölcsöt. A legkedveltebb húsféleség még ma is a disznóhús. A családok nagy része állati eredetű zsiradékot használ a mindennapi főzéshez, és legtöbben csak a fehér kenyeret fogyasztják, a barna, magvas kenyereket meg sem kóstolták soha. Az Országos Élelmezés és Táplálkozástudományi Intézet adatfelvétele szerint a gyermekek körében elégtelen a fehérjebevitel, valamint az átlagos élelmi rost s szénhidrátfogyasztás, miközben a hasnyálmirigy állandó inzulin ingerét jelentő natív cukorbevitel fokozott.
 A zsírfogyasztásban a szívérrendszeri megbetegedések egyik legnagyobb rizikófaktorát jelentő telített zsírok dominálnak, a koleszterinbevitel a megengedett napi maximumot meghaladja, miközben a mikrotápanyagok (ásványi anyagok és nyomelemek) bejutása nagyon csekély. A magyar gyerekek közel egyötöde reggeli nélkül megy iskolába, ha pedig valamely ok miatt nem vesz részt az amúgy sem tökéletes közétkeztetésben, jórészt gyors ételeket, cukros üdítot vagy édességet, chipset eszik.

Melyek tehát azok a táplálkozási kockázati tényezok, melyek elkerülésével a felnőttkori krónikus, ún. "nem fertőző betegségek" megelőzhetőek lennének?

Zsírok

Az összzsírbevitel és ezen belül az állati eredetű telített zsírok bevitelének túlsúlya (sertéshús, zsíros marhahús). A vérben keringő triglicerid részben a táplálék zsírjából, túlnyomórészt azonban a szervezetben lévő szénhidrátfeleslegből keletkezik. Ezért sem veszélytelen a túl sok édesség fogyasztása. Ha a vérben megnő a triglicerid szintje, az nemcsak a kövérség kialakulása szempontjából kedvezőtlen, hanem közvetve ugyan, de megemeli a vér koleszterin szintjét, s mindez szerepet játszik az érelmeszesedéses faktorok képződésében. A magas vérzsírszinttel összefüggő testsúlytöbblet csökkentésére elsősorban a szénhidrátbevitelt kell korlátozni. Szénhidrátés zsírszegény diétát akkor kell alkalmazni, ha az elhízott betegnek a koleszterinszintje is magas.

Koleszterin

További kockázati tényező táplálkozásunkban a túlzott
koleszterinbevitel. A koleszterin részben táplálék útján jut testünkbe, részben a szervezet maga is előállítja, és a véráram útján eljuttatja a különböző sejtekhez. Ennek az anyagnak a megléte az emberi élet feltétele, mert a sejthártyák felépítésében fontos szerepe van, és bizonyos hormonok előanyagát képezi. A felesleges koleszterin azonban lerakódik az erek falában, beszűkíti azok keresztmetszetét, érszűkületet, érelmeszesedést okoz, és ennek következtében a szívizom, az agy, és egyéb szervek, valamint a végtagok vérellátása károsodik. Ha valaki normál súlyú, de vérében a koleszterinszint magas, elsősorban koleszterinszegény diétát kell alkalmaznia, ami azt jelenti, hogy tiltott a máj, a velő, a csirkehús bőrének fogyasztása, és csak heti 3-4 tojás engedhető meg. A koleszterinbevitel korlátozását bizonyos ételkészítési technikák is elősegíthetik, úgymint a sütés helyett a főzés, párolás, vagy a teflonsütő, az alufólia, a cserépedény használata.

A bőséges rostfogyasztás szintén hatékony eszköze a koleszterincsökkentésnek azáltal, hogy csökkenti a táplálékkal bevitt koleszterin felszívódását. A növényi eredetű zsiradékokban (növényi olajok, margarin) található egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavak csökkentik a vér koleszterinszintjét és emelik a jótékony, védő hatású alcsoport (az ún. HDL-koleszterin) arányát, ezért ajánlhatók az állati eredetű telített zsírokkal szemben. Magyarországon a telített zsírsavés koleszterinfogyasztás kb. kétszer annyi, mint amennyi a testsúly és az erek szempontjából ideális lenne. Nagyon alacsony ugyanakkor a tengeri halak fogyasztása, ami azért sajnálatos, mert a bennük lévő ún. "omega3-zsírsavak" jótékony hatásúak a szívérrendszeri betegségek megelőzésében, ugyanis csökkentik a vér trigliceridés koleszterinszintjét. Próbáljunk gyermekeink táplálkozásába minél többször halféleséget csempészni!

Élelmi rost

Helytelen táplálkozási szokásunk az alacsony élelmirost-bevitel. A friss és aszalt gyümölcsökben, a zöldségfélékben, különösen a hüvelyesekben (zöldborsó, bab, lencse), az olajos magvakban (mogyoró, dióbél, napraforgómag) és a teljes kiőrlésű gabonaipari termékekben nagy mennyiségben található élelmi rostok többféle jótékony hatással rendelkeznek szervezetünk működésére. Védenek az elhízás ellen azáltal, hogy a gyomorbélrendszerben megduzzadva a jóllakottság érzését keltik. Serkentik a bélcsatorna működését, biztosítják a rendszeres székürítést, csökkentik a vastagbélrák kialakulásának a kockázatát. Emellett az élelmi rostok segítenek a cukorbetegség kezelésében, mert egyenletesebbé teszik a táplálékkal bejuttatott szénhidrát felszívódását, és így kivédik a cukorbetegek számára előnytelen hirtelen vércukoringadozásokat. Csökkentik az epekő kialakulásának a valószínűségét és nem utolsó sorban a táplálékkal bevitt koleszterin felszívódását akadályozva gátolják a szívérrendszeri betegségek kialakulásának a kockázatát. Ajánlott tehát ifjúságunk számára a sok zöldséggyümölcs, a barna kenyér, a müzlifélék fogyasztása.

Sóbevitel

További kockázati tényezője táplálkozásunknak a túlzott sóbevitel. A férfiak kb. négyszer annyi, a nők pedig háromszor annyi sót fogyasztanak, mint amennyi ideális lenne a szervezet számára. Ezért zömmel a túlsózott élelmianyagok felelősek (konzervek, kenyér), és csak harmadáért a hozzáadott só. Gondoljuk csak el, például, hogy 10 dkg kenyérben 2 g konyhasó van, miközben az ajánlott napi bevitel maximum 5 g! A túlsózott élelmianyagok víztartalma is magas, ami a hasznos anyagok helyét veszi el táplálékainkban, nem beszélve arról, hogy a keletkező szomjúságérzés a cukros üdítőitalok mértéktelen fogyasztására serkenti a fiatalokat. Élelmiszereink mérték nélküli sózása pedig olyan rossz szokás, amelyet meg lehetne előzni, ha nem éppen mi magunk, felnőttek szoktatnánk rá gyermekeinket a sós táplálékok ízére. Miért is káros a túlzott sófogyasztás? A világ számos országára kiterjesztett nemzetközi vizsgálatok ma már egyértelműen bebizonyították, hogy a magas vérnyomás kialakulásában az elhízás, a mértéktelen alkoholfogyasztás és az elégtelen káliumbevitel mellett a túlzott sófogyasztás is igen jelentős szerepet játszik. Ennek az az oka, hogy az emberek jelentős részének vérnyomásszabályozása sóérzékeny. Mivel nem tudhatjuk, hogy gyermekünk ebbe a kategóriába tartozik-e vagy sem, előzzük meg a magas vérnyomás kialakulásának még a lehetőségét is azzal, hogy nem sózzuk túl ételeinket, és a rendelkezésre álló élelmiszerkínálatból a sószegényeket választjuk!

Fehérjefogyasztás

A fehérjék a szervezet alapvető építőkövei, amelyek a testfelépítéshez és az életműködéshez egyaránt nélkülözhetetlenek. A gyermekek számára az állati eredetű fehérjék létfontosságúak, mert teljes értékűek, azaz az összes létfontosságú aminosavat (a fehérjék építőelemei) a megfelelő mennyiségben és arányban tartalmazzák.
Ezért nem tartjuk helyesnek gyermekek számára a szigorú vegetarianizmust. Van mégis egy olyan növényi fehérje, melynek az előnyeit szeretnénk hangsúlyozni.
Ez a szójafehérje, amely az összes létfontosságú aminosavat tartalmazza, még ha nem is olyan arányban, ahogy az a~ állati fehérjében található. Tehát "majdnem" teljes értékű fehérjeforrás. A szója további előnye, hogy alacsony a cukortartalma, alkalmas a tej és általában a fehérje túlérzékeny gyermekek és felnőttek táplálására. Emellett a szójafehérje és a szójaolaj csökkenti a vércukorszintet és az inzulinelválasztást, gátolja az elhízást. Mivel az olaj kettősen telítetlen zsírsavakat tartalmaz, jótékonyan hat a vér koleszterinszintjére. Fogyasszunk tehát minél több szóját! Az eddig elmondottak alapján tehát ügyeljünk arra, hogy gyermekeink egészségesen táplálkozzanak, hiszen a krónikus felnőttkori szívérrendszeri megbetegedések alapját jelentő érelmeszesedés kialakulása már gyerekkorban elkezdődik!

A fogszuvasodás

A fogszuvasodás gyermekkorban a genetikailag fogékony egyedekben négy tényező együtthatásának eredményeképpen alakul ki.
A fogak felszínén tapadó ún. "plakk"ban baktériumok találhatók, melyek a táplálék útján bekerülő mono- és diszacharidokat (répacukor, szőlőcukor, gyümölcscukor, tejcukor) lebontják és azokból szerves savakat képeznek. Ezek okozzák a fog szerkezeti bomlását, szuvasodását. Ha a fogzománcban megfelelő mennyiségű fluorid van, az növeli a zománc ellenállóképességét és csökkenti szétesését. Ezért aztán, ha az ivóvíz nem tartalmaz elegendő mennyiségű fluoridot, célszerű azt külön bevinni tabletta formájában (Dentocar), vagy legalábbis törekedni a fluorral dúsított élelmiszeripari termékek kiválasztására (fluorozott só, ásványvíz).

A nyálelválasztás szintén védőhatású a fogszuvasodással szemben, mert gátolja a baktériumok kitapadását. Kalcium, fluor- és foszfortartalmánál fogva visszaállítja a zománc mésztartalmát. A gyümölcsök fogyasztása többek között azért is előnyös, mert a bennük lévő citromsav és maga a rágási mechanizmus is serkenti a nyálelválasztást. A régebben ártalmatlannak tartott keményítő/cukor keverékek, mint a kenyér, chips, sütemények különösen főétkezések között kerülendők, mert tartósan tapadnak a fogakra és jól fermentálódnak a baktériumok enzimjeinek hatására. A xylit nevű édesítőszer viszont használható a fogszuvasodás megelőzésére, mert a plakkban lévő kórokozók nem képesek lebontani.

Az érett sajtok fogyasztása az étkezések végén ami a franciáknál jól bevált szokás visszaállítja a fog körüli eredeti pHértéket, így fogzománcvédő táplálkozási tényezőnek számít. És végül említsük meg a teában lévő fluoridokat, a zöldfélékben lévő oxalátot, a gabonaneműekben található fitátot, és valamely ismeretlen tényező miatt a kakaót is, melyek mindmind megelőző hatással bírnak a fogszuvasodás szempontjából. Gondolom, ez utóbbinak nagyon sok szülő örül!

Csontritkulás

A másik olyan állapot, melynek kialakulása késleltethető a gyermekkori helyes táplálkozási szokások kialakításával, a csontritkulás. A szaknyelven osteoporosisnak nevezett betegség a csont szerves és szervetlen állományának egyforma arányban történő megfogyatkozását jelenti, melynek hátterében bizonyos genetikai tényezők mellett elsősorban a klimaxnak és az időskorral kapcsolatos hormonális változásoknak van szerepe.
 Nem mindegy azonban, hogy mekkora az a csonttömeg, melynek az elbomlása akaratunktól függetlenül is végbemegy a kor előrehaladásával. Az ún. "csúcscsonttömeg" kialakulása fiatalkorban történik, amikor a csontanyagcserére döntően a felépülés jellemző. Ez a folyamat addig tart, amíg a növekedési porc el nem csontosodik. A csúcscsonttömeg akkor lesz elegendő, ha a gyermek kalcium és D-vitamin ellátottsága megfelelő, azaz sok tejet és tejterméket fogyaszt. Magas kalciumtartalma van még a máknak, a diónak, a teljes kiőrlésű gabonából készült termékeknek, de ezen növényi eredetű forrásokból a kalcium felszívódása kedvezőtlenebb. Különösen fontos tehát, hogy gyermekeink naponta legalább fél liter tejet (kakaót, tejeskávét, turmixot), vagy ennek megfelelő mennyiségű tejterméket (kefír, joghurt, sajt, túró) fogyasszanak, és ezek helyett ne a kalciumot megkötő CocaColát igyák! A D-vitamin a kalcium bélcsatornából történő felszívódását és a csontokba történő beépülését szabályozza. Hatását a csontosodást irányító egyéb hormonokkal (mellékpajzsmirigy hormonja) és vitaminokkal (A, C, E) együtt fejti ki. Legbőségesebb D-vitamin forrásaink a halmájolajok, a tojássárgája, a máj, a tej és a tejtermékek, a D-vitaminnal dúsított margarinok. És nem utolsó sorban az ember bőrében lévő előanyagokból is keletkezik D-vitamin a nap ibolyántúli sugarainak a hatására.
Tartózkodjanak tehát gyermekeink minél többet szabad levegőn! Megjegyzendő még, hogy a mozgásszegény életmód a mai televízióhoz és számítógéphez nőtt ifjúság körében ugyanúgy elősegíti a későbbi csontritkulást, mint a kalcium- és D-vitamin-hiányos táplálkozás.


#1 Dr.BauerBela

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése