Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

2014. február 3., hétfő

„EGÉSZSÉGES TÁPLÁLÁS GYERMEKKORBAN”

GYERMEKKORBAN MEGELOZHETO FELNŐTTKORI MEGBETEGEDÉSEK

Kedves Édesanya!

Talán nem is sejti, hogy mekkora lehetőség van kezünkben gyermekeink egészségének megalapozása terén!

A szülő tulajdonképpen szerencsés helyzetben van, hiszen gyermeke ízlésvilágát ő alakíthatja, – vagy ronthatja el.

Tehát igen nagy a felelősségünk, hogy a fejlődő szervezetnek mindent – de csak annyit, amennyi szükséges – megadjunk. Igen, a jóléti társadalmakban sajnos a ló túloldalára eshetünk, ha nem figyelünk a táplálkozásra, azaz, hogy az egyes tápanyagokból mit és menyit adunk gyermekeinknek következménye állapotokkal kell számolnunk..

Sokszor esünk abba a hibába, hogy saját ízlésvilágunkat alapul véve alakítjuk gyermekeink táplálását is, figyelmen kívül hagyva, hogy megfelel-e az a gyermeknek, segíti-e a fejlődését.

Nem könnyű megállni, hogy a totyogó gyermeknek ne adjunk a saját ételünkből, a vendégeknek kínált ropiból, süteményből.

A nagyszülőket sem könnyű rávenni arra, hogy ajándékba ne csokoládét, tortát, hanem gyümölcsöt, zöldséget, vagy esetleg kimondottan gyermekeknek készült italokat hozzanak (ásványvizet mondjuk a kóla helyett).

Hosszú felsorolás következhetne, ha a gyermekkorban megelozheto felnőttkori megbetegedéseket sorra kívánnánk venni, amelyek a helytelen táplálkozásra – no meg a mozgás hiányra – vezethetők vissza.

Több kutatás bizonyítja, hogy olyan betegségek jelentek meg már kora gyermekkorban, amelyek évtizedekkel ezelőtt még mutatóban sem voltak jelen: kisgyermekkori elhízás, 2-es típusú cukorbetegség, magas vérnyomás, stb.
A most kezében tartott munkában összeállított információkkal szeretnénk segítségére lenni, hogy a helyes arányokat megtalálja gyermeke táplálása terén.
2

Mitol függ az egészséges táplálkozás és a táplálék hasznosulása?

Nagyon egyszerű erre a válasz, az előírtakat betartani azonban annál nehezebb!
Fontos, hogy ismerjük az egészséges és egészségtelen, a szervezet számára felesleges tápanyagokat, valamint, hogy hogyan tudjuk karbantartani a táplálék felszívódásában nagy szerepet játszó tápcsatornát a szájunktól kezdve a végbélig.
Nem kevésbé hangsúlyos a tápanyagok beszerzése és hogy milyen konyhai eljárásokat alkalmazunk.
Gyermekünk táplálásánál az egyik legfontosabb, hogy mikor milyen tápanyagokat vezetünk be az étrendjébe, azaz, csak akkor vezessünk be új dolgokat, ha már megérett az emésztőrendszere a feldolgozására!

Mindannyian halljuk a sajtóból, hogy az allergiás megbetegedések is jelentősen megnőttek. A tudományos kutatások bebizonyították, hogy ennek oka lehet a túl korán, vagy túl későn bevezetett tápanyagok.
Tehát jegyezzük, meg, hogy a gyermekink egészsége nagymértékben a mi kezünkben van,( kevés függ külső eroktől.)

Tápcsatorna egészsége

Az emésztő rendszer egy intelligens védelmi rendszere is egyben a szervezet és a külvilág között, három védelmi vonala révén:

Mikroflóra, barrier: 1014 baktérium véd minket az érkező kórokozókkal szemben
Bélszövetek: 400 m2 felület, mely szelektív szűrő: a kórokozókkal szemben véd, a tápanyagokat átengedi
Immun funkciók: Immunrendszerünk mintegy 70%-a található a bélrendszerben

Tehát tudjuk „az vagy, amit megeszel”, az étel gyógyszer vagy méreg, csak rajtunk áll melyik utat választjuk. Ez különösen igaz a csecsemőkori táplálásra.

Az élet kezdetén a táplálással, a sejteket felépítő anyagok bevitelével alapozhatjuk meg (már a várandósság ideje alatt) a későbbi egészséges életet, vagy vehetjük kezdetét hosszan tartó, vagy akár az egész életen át az életminőséget rontó krónikus betegségnek (magas vérnyomás, magas vérzsír szint, allergia, borbetegségek, fogászati betegségek, emésztőrendszeri kórképek, stb).
Fontos alkotóelemek a bélrendszerben a pro-, és preboitikumok, amelyek az újszülött kortól megtalálhatók a szervezetünkben, az anyatej is tartalmazza. A pro és prebiotikumok fontos hatással vannak a bélflórára, székelési szokásokra, a széklet konzisztenciájára, és a fertozések lefolyásának idejét rövidíti.(1)
A kisgyermek korban kialakuló táplálkozási szokások rendszerint egész életen át megmaradnak.
Egy túlsúlyos kisgyermekből pedig nagy eséllyel válik túlsúlyos, cukorbeteg, köszvényes, magas vérnyomásos, izületi betegségekkel, stb… küszködő felnőtt
3
Megalapozás

A szoptatás

Készüljön fel arra még a szülés előtt, hogy kizárólagosan igény szerint szoptassa újszülöttjét. Ezt beszélje meg a szülészorvossal, szülésznővel és kérje, hogy a születést követően tegyék mellre az újszülöttet és ha lehet, még az első órákban szoptassa meg!
Különös jelentősége van az előtejnek (colostrum) a gyermek bélflórájának kialakításában!


Az anyatej gyermekünk kizárólagos és legfontosabb tápláléka legalább 6 hónapos korig. Ennek tudományosan bebizonyított alapja, hogy a gyermek bélcsatornája erre a korra „érik meg” arra, hogy a mesterséges táplálást, a szilárd ételeket fel tudja dolgozni. Annak érdekében, hogy a csecsemők a legegészségesebben kezdhessék életüket, az Egészségügyi Világszervezet azt javasolja, hogy hat hónapos korukig kizárólag
anyatejet kapjanak és azon túl is fennmaradjon a gyermekek szoptatása.
A bizottság hangsúlyozza, hogy a kizárólagos szoptatás 6 hónapos kor körüli ideig kívánatos cél, de részleges vagy rövidebb ideig tartó szoptatás is értékes! A szoptatás folytatása a kiegészítő táplálás bevezetése után mindaddig javasolt, amíg az anya és csecsemo ezt kívánják.

A szoptatott csecsemok nem éheznek. Az igény szerint szoptatott gyermekek szabályozzák a saját tápanyagbevitelüket: keresik a mellet, sírnak, elérik, hogy a mama megszoptassa oket1.
A különleges anya-gyerek kapcsolat folytatódik (a 6. hónapot követoen.) A szoptatás érzelmi táplálék is, anyának és gyereknek egyaránt. Ez hat hónapos kor után is értékes, és élvezetes lehetőség marad mindkettőjük számára.
Négy hónapos kor előtt kerülendő a hozzátáplálás, mert az egészen tíz éves korig emeli az allergia kialakulásának kockázatát. Az anyatejes gyermek bélrendszere sokkal fejlettebb, érettebb – ha úgy tetszik ellenállóbb -, mint tápszeres társaiké.
Tehát nem árt a tápszerrel is megvárni a fél éves kort, természetesen, ha ez a babának és az anyának is megfelelő.

Vannak olyan helyzetek, amikor a szoptatás 6 hónapos kor előtt jelentősen lecsökken, vagy akár befejeződik. Szerencsére a mai korszerű tápszerek anyatej hiányában
– élettelen összetevőiben – az anyatejhez nagyon hasonlító összetételben
állnak rendelkezésére. A sejtek és a szervezet növekedéséhez szükséges tápanyagok, nyomelemek, vitaminok bekerülnek az így etetett gyermek szervezetébe is.

Tudnunk kell, hogy ennél a táplálási módnál nagyobb a veszélye a túletetésnek, mert az étkezések ütemét, adagját az etető személy szabja meg – legtöbbször – a cumisüvegben felkínált táplálékkal.

A csecsemőkorban mindig egy kicsivel több mesterséges élelmet kapó gyermek, később is hajlamos lesz a túlevésre, ezáltal a túlsúly felhalmozására. Körükben gyakoribb, különösen tehéntej alapú, vassal dúsított tápszerek adása esetén a székrekedés
(obstipatió)

A szoptatás segít a betegségből való felépülésben is. A beteg gyerekek gyakran nem kívánnak más ételt, mint az anyatejet. A legjobb, ha az anya segít a betegséggel küzdő kicsinek: táplálja, biztosítja a kényelmét és a gyógyszernek számító anyatejjel ellátja, hiszen erre van szüksége. Hasmenéses megbetegedés után az anyatejben lévő
növekedési faktorok siettetik az emésztőszervek gyógyulását, regenerációját.


Fontos tudni!
Az ESPGHAN2 2008-ban a kiegészítő táplálással (szolidok és szemiszolidok) kapcsolatos kommentárjában úgy foglalt állást, hogy a kizárólagos szoptatás kívánatos 6 hónapos kor körüli ideig, ugyanakkor a kiegészítő táplálás de különösen a glutén bevezetését a 17-26. hét között javasolta, hangsúlyozva annak fontosságát, hogy a csecsemő a kiegészítő táplálék bevezetésének időpontjában és azt követően is még 1-3 hónapig szopjon!
A 6 hónapon át sikeresen szoptatott csecsemőknél a kiegészítő táplálás bevezetését, a WHO ajánlásnak megfelelően, betöltött 6 hónapos kor (180 nap) után javasolja, a mesterséges ill. vegyes táplálásban részesülőknél viszont 4-6 hónapos kor között, de semmi képen sem a 4. élethónap (119 nap) előtt!
A 6. hónapban még kizárólag szopó csecsemőknél 150-182 napos kor között, nem étkezést kiváltva, hanem lisztérzékenység (coeliakia3) prevencióként javasoljuk napi fél vagy más naponta 1 háztartási keksz pép4 formájában történő adását, amelynek elkészítéséhez lefejt anyatejet vagy forralt és lehűtött vizet használhatnak.
A kekszpép adható szoptatás közben vagy után, a csecsemő igénye szerint.

A 4-6. hónapos korban vegyes és mesterséges táplálásban részesülő csecsemőknél a glutén bevezetése történhet vagy napi fél vagy másod naponta 1háztartási keksz pép adása formájában ajánlott, amit célszerűen gyümölcshöz, főzelékhez is hozzákeverhetnek vagy a főzeléket habarva, a habaráshoz maximum egész napra összesen bevezetése kis mennyiségekkel történjen! Ezért a fenti mennyiségekre vonatkozó ajánlás pontosan követendő!

A 4. élethónap (119 nap) előtt és a 7. hónapban és azután bevezetett glutén növeli a lisztérzékenység rizikóját!

2 ESPGHAN: European Society of Paediatric Gastroenterology, Hepatology and Nutrition 1968 alakult európai tudományos társaság.

3 A coeliakia genetikailag prediszponált egyedekben a táplálékban lévo gluténre kialakult permanens intolerancia miatt kifejlődő autoimmun kórkép, dominánsan glutén-dependens enteropathia. Az elmúlt években számos epidemiológiai tanulmány utalt arra, hogy a glutén bevezetésének időpontja, mennyisége és a szoptatással való összefüggése szerepet játszanak a coekiakia kialakulásában. A glutén bevezetése után még folytatott szoptatás a coeliakia rizikó szempontjából további kockázatcsökkenést
eredményez. A 7. hónapban és azután bevezetett glutén növeli a coeliakia rizikóját.

4 Fosfovit keksz gyermekeknek, olyan készítmény, mely összetételében talán a legjobban illeszkedik ebben a korban a táplálásba.6 hónapos kor után
A csecsemő igényli, hogy már mást is kapjon az anyatejen kívül. Az étel ilyenkor kiegészíti az anyatejjel szerezhető energia és tápanyagmennyiséget, az adott életkorú gyermek szükségleteinek megfelelően. Egyes csecsemők számára hasznos lehet hat hónapos kornál későbbre tolni a szilárd táplálékok bevezetését; ha például a családban allergia fordul elő. Bár a gyermekek mindaddig sok immunanyaghoz jutnak hozzá, amíg anyatejet kapnak, a legtöbb ellenanyagot mégis akkor kapják, amikor kizárólag szopnak. Az anyatejnek jelenleg ötvennél is több immunfaktora ismert.
Egy tanulmány kimutatta, hogy azoknak a csecsemőknek, akiket több mint
négy hónapig szoptattak,

– 40 százalékkal kevesebb fülfertőzésük volt, mint azoknak, akik más táplálékot is kaptak az anyatej mellett.

– A légzőszervi betegségek megjelenésének valószínűsége a gyermekkor bármely szakaszában jelentősen csökken, ha a gyermek 4 hónapos koráig csak anyatejet kapott, és ezen időszak alatt semmilyen szilárd táplálékot nem adtak neki.

Sok más tanulmány is azt találta, hogy minél inkább kizárólagosan szoptatták a csecsemőket, annál nagyobb mértékű volt a szoptatás egészségükre gyakorolt jótékony hatása.

A kizárólagos szoptatás időszakának vége nem jelenti azonban azt, hogy a csecsemőt át kell szoktatni a felnőtt étrendre!

A szoptatás folytatása hat hónapos kor után is nagyon fontos, hiszen a kicsi ezzel kapja meg a legjobb táplálékot és a legmegfelelobb gondoskodást.

Ha az igény szerinti szoptatás a hozzátáplálással együtt tovább folyik, a baba
kiválóan tudja szabályozni, hogy épp a számára szükséges ételmennyiséget fogyassza.
Ha nem szereti valamelyik ételt, vagy nem elég számára a felkínált étel,
többet fog szopni. Az anyatej védőfaktorokat tartalmaz, melyek védik a kicsit a kórokozóktól, csökkentik a megbetegedések számát. Ez a védelem folytatódik, és nagyon fontossá válik hat hónapos kor után is, hiszen az újfajta ételek, italok fertőző anyagokat tartalmazhatnak, megbetegíthetik a csecsemőt, éppen abban az időszakban, amikor a saját immunrendszere még fejlődésben van. A védőhatás még akkor is érvényesül, amikor a gyermek már csak naponta néhány alkalommal szopik. Az anyatej olyan immunbiológiai tulajdonságokkal rendelkezik, amelyet egyenlőre a legkiválóbb tápszer sem pótol!

Az új táplálékok bevezetése úgy kell, hogy történjen, hogy csak kiegészítsék az anyatejet, de ne helyettesítsék azt.
Az anyatej a legjobb minőségű táplálék továbbra is! Az anyatej magas tápanyag és energiatartalmú, könnyen emészthető étel. Olyan összetevőket tartalmaz, amelyek segítik a tápanyagok megfelelő felszívódását.


Miért fontos megkezdeni a hozzátáplálást legkésőbb
a 7. hónapban?

Többek között azért, mert erre az életkorra kiürülnek a vasraktárak a gyermek szervezetében.


Ez azért súlyos probléma, mert a vas hiánya befolyásolja a szellemi fejlődést, viselkedési zavarokat okozhat és állhat későbbi rossz iskolai teljesítmény hátterében is. Bár a vasszint utólagos kezeléssel helyreállítható, de a vashiány következményei visszafordíthatatlanok lehetnek. Egyetlen megoldás a csecsemő- illetve a kisdedkori vashiány megelozése, mégpedig vasban dús étkezés biztosítása.

Kiegészítő vagy hozzátáplálásról beszélünk, amikor más ételek és italok adása történik az anyatej mellett. Kiegészítő táplálásról és nem elválasztásról, mert ez tükrözi igazán a természetes folyamatot: az egyéb táplálékot nem az anyatej helyett, hanem annak kiegészítéseként adjuk. Persze lehet, hogy az anya bármely okból már nem szeretne, vagy nem tud szoptatni, vagy a csecsemő utasítja el a mellet, ilyenkor természetesen a szilárd ételek irányába tolódik a hangsúly, vagyis megtörténik az elválasztás. Hozzátáplálás esetén a szilárd ételt mindig a szoptatás után kapja a csecsemő, először célszerű a déli szoptatás idején próbálkozni. Elválasztáskor a szoptatás előtt is megkínálható az új étellel, így fokozatosan csökkenthető a szoptatások hossza és mennyisége.

A hozzátáplálás folyamatára tekintsünk úgy, mint egy „létrára”. Egy olyan létrára, amelynek minden fokát meg kell mászni, mert ha egyet kihagyunk, vagy túl gyorsan lépünk, akkor bizony előfordulhat, hogy lepottyanunk róla. Például nem mindegy,
hogy egy 4 hónapos korban már hozzátáplált gyermek kap 8 hónapos korban
sovány túrót, vagy egy allergiás családi előzmény miatt csak 7 hónapos korban megkezdett hozzátáplálás esetén adnak 8 hónaposan tehéntúrót a gyermeknek. Az első helyes, a második nem.

Fontos tudni!

A gyermeket kezdettől fogva ne szoktassuk az édes ízhez! Amíg a szülő, gondozó nem ad neki cukrozott ételt, italt, addig a gyermek nem is követeli, mivel nem ismeri az ízét!
Ne a szülő ízlése szerint történjen a só és a cukor hozzáadása az ételekhez!

Folyadék pótlására míg szoptat az édesanya, az anyatej szolgál, a tej csökkenése szükségessé teszi a folyadék pótlását. Ez legyen mindig tisztított vagy babavíz,

5 Tisztított víz: A legkisebbeknek a csapvizet is forralva és lehűtve ajánljuk adni, illetve ha a család rendelkezik vízszűrővel, akkor a megtisztított vizet. Különösen azokon a területeken kell erre ügyelni, ahol nem a csapvizet használják, és magas a víz arzén-, nitrit-, nitrát-, vas-, bór-, nehézfémtartalma.
A szennyezett víz fogyasztása, használata hatalmas veszélyt jelent, hiszen sokféle, a fejlett világban már-már elfelejtett betegség, sot, tömegpusztító járvány kitörésével fenyeget. Ilyen például a hastífusz, a kolera, a malária, a hepatitisz .
Szűrt gyümölcslé (4 hónapos kor előtt semmiképpen). Tea kizárólag eredeti gyümölcsökből készüljön, cukor és citrom hozzáadása nélkül! Tehéntejet csak 1 éves kor után kapjon a gyermek, mivel nagy a kockázata allergia kialakulásának korai bevezetés esetén!

Hat hónapos korban számtalan fejlődési mérföldkövet átlép a csecsemő, ami jelzi, hogy képes lesz megbirkózni a pépes és puha-darabos ételek fogyasztásával. Ilyenkor már képes önállóan ülni, ügyesedik a mozgása: már jól megy a száj – kéz koordináció, vagyis az ételeket is a szájába tudja tenni. Emésztő- és immunrendszere is elég fejlett ahhoz, hogy új táplálékféleségekkel találkozzon. Az emésztőszervekben
megnő az emésztéshez szükséges enzimek mennyisége.

 Elkezdődik a fogzás.

A fogacskák áttörése után egyre szívesebben csócsálgatja a darabos ételeket is.
Kifejezett érdeklődést mutat, ha a családtagokat enni látja, nyúlkál az ételért.

Fél éves és két éves koruk között a gyerekek nagyon gyorsan nőnek: energia-, vitamin- és ásványi-anyag igényük megugrik, de a gyomruk űrtartalma viszonylag kicsi: (30 ml testsúly-kilogrammonként). Ebben a korban tehát olyan táplálékokra lesz szüksége a kicsinek, amelyek kis mennyisége is sok tápanyagot tartalmaz.
Az új ételek bevezetése növeli a fertőzés veszélyét. A csecsemők különösen érzékenyek a hasmenéses és más emésztőszervi megbetegedésekre.
 A hasmenés oka a legtöbb esetben a fertőzőtt élelmiszer fogyasztása.

Az ételek higiénikus körülmények között való elkészítése alapvető követelmény a csecsemőtáplálás során.

Mit adjunk először? Hogyan készítsük el?

A gyümölcsöket és a főzeléket csak nagyon óvatosan, kis mennyiségekben szabad bevezetni, folyamatosan növelve az adagot. Számos alkalmas étel áll rendelkezésre, hogy bevezetéskor elsőként kínáljuk.
Minden csecsemonekolyan ételt kell először adni, ami az ő élőhelyén megterem, könnyedén elérhető.

Aranyszabály: minél színesebb a zöldség, gyümölcs, annál magasabb a vitamin tartalma.

A vitamin megőrzéséhez minél kíméletesebben kell elkészíteni ezeket az ételeket.
A párolást részesítsük előnybe a főzés helyett.

A legcélszerűbb és legegészségesebb, ha a szilárd ételek bevezetése a gyümölcsök présnedvével kezdődik, később gyümölcspépet és gyümölcspürét is kaphat a csecsemő. Ezt követi a párolt zöldségfélékkel való megismertetése a gyermeknek.
A felkockázott zöldséget kevés vízben, lefedett lábosban vagy gyorsfőző edényben (gyorsabban elkészíthető és zamatosabb) kell párolni. Kezdetben a főzelékeket passzírozva vagy turmixolva adjuk, a pép legyen mézsűrűségű,később a csecsemő ízléséhez igazodhatunk. A legkevésbé okoz problémát az alma és a krumpli, de mindkettő a saját levével.
főtt krumplival, tisztított vízzel, lefejt anyatejjel vagy tápszerrel is hígítható.

A pépek adása minden esetben kanállal, tányérból, tálkából történjen!

Fontos tudni!

Bizonyos ételekkel túl korán nem szabad próbálkozni, mert azok allergiás reakciót válthatnak ki a kicsinél. Kerüljük a tej és tejtermékeket, tojást és mézet se adjunk még.
A csecsemő az édes anyatej után nem igényli a sót, a fűszerezést.

A cukor és a zsír is kerülendő, felesleges még ezekkel terhelni a babák szervezetét.

Az új ételeket egyenként vezessük be, kb. 1 hetet várva egy-egy étel között. Ez azért fontos, mert így nyilvánvaló lehet, hogy bizonyos tünetek – kiütés, hasmenés, székrekedés
– az újonnan bevezetett ételnek köszönhető-e.

Egyszerre csak egy ételt, kis mennyiségben (10-20 g) célszeru bevezetni, és fokozatosan kell emelni az adagot. Abban az esetben, ha valamely új ételt a csecsemő nem fogyasztja szívesen, vagy problémát észlel a szülő, semmiképpen ne erőltesse az adott étel fogyasztását.(a rossz evő gyermek itt kezdődik)

Ajánlott alapanyagok a nálunk termett, lehetőleg rovarirtószer-mentes, ha lehet bio-gazdaságból származó:gyümölcsök: alma, (C-vitamin tartalma (5mg/100 g) főként a héjában található meg, ezért érdemes ezt is belereszelni a csecsemő ételébe), őszibarack, meggy, jó
minőségu hámozott szilva.

Csecsemőnél kerüljük az apró magvas, nehezen tisztítható, hisztamin felszabadulást kiváltó, vagyis allergizáló gyümölcsöket (eper, málna).

Friss gyümölcs hiányában mélyhűtött gyümölcs is adható.

zöldségek: sárgarépa, brokkoli, édesburgonya, burgonya (a csecsemőkorban leginkább ezzel történjen a sűrítés), sütőtök (mely Béta-karotin – A vitamin előanyag – tartalma kifejezetten magas, C-vitamin tartalma (25 mg/100 g) igen jelentős). Ezek együttesen erosítik a csecsemo védekezo rendszerét. Továbbá cékla, saláta, szelőtök.

A növények azért termelnek hatóanyagokat, hogy megvédjék magukat a baktériumoktól, vírusoktól, penészektől és élesztőgombáktól, valamint a napsugárzás káros hatásaitól. Amikor növényi hatóanyagokat tartalmazó élelmiszereket fogyasztunk, ezek a vegyületek segítenek megóvni szervezetünket a szabad gyökök és néhány
karcinogén (rákkeltő) anyag ellen, valamint hozzájárulnak jó egészségi állapotunk megorzéséhez és ahhoz, hogy tovább éljünk.

Fozelékekhez bio-termesztésű zöldség lenne az ideális, de ennek hiányában mindenképpen törekedjünk arra, hogy ellenőrzött beszerzési helyről vásárolt alapanyagot használjunk. Fontos az élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartása! Ha a beszerzési forrásban bizonytalan, vagy az alapanyag magas nitrát tartalma nem zárható ki, akkor inkább kész bébiételt javasolt választani.


7 hónapos kor

gyümölcs: Adható a körte, a banán, a narancs, és a citrom.

Ha a csecsemő nem hajlamos a pelenkával fedett terület kipirosodására és bore nem ekcémás, már keverhető a gyümölcspüréjébe citrom vagy narancslé. Ha viszont rosszul viseli, kipirosodik vagy hasmenése lesz tőle, nyugodtan elhalasztható a gyümölcsléfogyasztás késobbre.
zöldség: Bevezethető a paradicsom, a cukkini (fozeléknek elkészítve), fehérrépa, pasztinák, zeller, spárga, uborka (sütve vagy fozve), zöldborsó és a zöldbab, melyek csak passzírozva készítendok.
Szükségessé válik a fozelékek dúsítása, szaknyelven komplettálása állati fehérjével. A hús, mely a vashiány megelőzésére is szolgál. A kezdeti időben ajánlott az alacsony zsírtartalmú, fiatal állattól származó csirke és a pulyka mell. telítetlen zsírsavakat tartalmazó növényi olaj is. Adagja 1 kávés- kanál / 1 dl főzelék. Az omega 3 és az omega 6 zsírsavak adása igen kívánatos.fűszerek: A főzelékek ízesítésére még mindig nem használandó a vesét igénybe vevő só, de a zöld fűszerek, úgymint petrezselyem, zellerlevél, kapor, metélőhagyma már változatosabbá tehetik az ízeket.
Szomjoltás: A főzelékek után a szomj oltására anyatejet, babavizet, tisztított vizet vagy gyümölcshúsból készült, cukorpótlás nélküli gyümölcsteát kaphat a csecsemő.

8 hónapos kor

gyümölcs: kék szilva, ringló, sárgabarack, sárgadinnye és mangó adható újonnan bevezetett gyümölcsként. zöldségek: közül a spenót, sóska, (de ezek magas oxalát tartalma miatt csak hetente egy alkalommal adhatók),csicsóka, kukorica (héj nélkül), zeller, karalábé, kelbimbó, kelkáposzta, karfiol.
A rágásra szoktatást általában 8-10 hónapos kor körül kezdjük.
A gyermek rágó mozgásokat végez ebben a korban. A szoktatás módja, hogy egy-egy nagyobb, de egészen puha darabot hagyunk a fozelékben, amit az ínyével összenyomhat a csecsemő. Erre természetesen szóban fel kell hívni az étkezés megkezdése előtt a figyelmét, és akkor is, amikor a falat a kanálba kerül. A rágás a rágóizmok működtetésével kedvezően befolyásolja az állcsontok fejlődését, és e folyamat elosegíti a fogcsírák fejlodését is. A rágás megtisztítja (fiziológiás fogszuvasodás (caries) kialakulását.

Fozelékek dúsítása

A komplettálásra a csirke-, és pulykahús mellett már kaphatja más fiatal állat húsát is a csecsemő. Ezen kívül legfeljebb heti egy alkalommal – mivel az állat méregtelenítő szerveként funkcionál – fiatal csirke mája is adható, mely jó vasforrás. Dúsíthatjuk az ételt az újonnan bevezethető
savanyított tejtermékekkel: sajt, túró, kefír stb.

A savanyított tejtermékek rendszeres fogyasztása segít fenntartani a bélrendszer baktériumflórájának egyensúlyát, így növeli a szervezet fertőzésekkel szembeni ellenálló képességét. Legjótékonyabb hatását a bélrendszerre, az emésztésre fejti ki, márpedig ez az immunrendszer tökéletes működéséhez elengedhetetlen.

 A savanyítási művelet során a tejcukor részben lebomlik, a savanyútejtermékeket így a laktózérzékenyek többsége is fogyaszthatja. Jól, könnyen emészthetőek.

Fontos tudni!
ha a családban előfordult allergiás megbetegedés, a tejtermékek és tejtartalmú ételek bevezetésével célszerű várni egyéves korig!
fuszer: újdonságként a bazsalikom, kakukkfu, borsikafu, borsmenta, szurokfu, citromfu, lestyán, fokhagyma, vöröshagyma vezethető be ebben a korban. A hagymák sütve vagy főzve kínálhatók.
Pékárúk: A kifli és a kenyér a rágómozgás tanulását segíti és nem elsosorban táplálásra szolgál. Ugyancsak rágást segíto, de élelmi rostanyagot is juttat a szervezetbe a kölesgolyó, puffasztott kukorica, rizspehely, puffasztott rizs. Ezek só- és adalékanyag mentes termékek kell, hogy legyenek!

 Fontos szem előtt tartani a só vesére gyakorolt káros és vérnyomás emelo hatását.
Egyéb adalékanyagok fölösleges, a májat terhelo mesterséges anyagokat juttathatnak a szervezetbe, vagy transz-zsírsavakat, amik összefüggésbe hozhatók szívbetegségek, cukorbetegség, elhízás és számos egyéb megbetegedés kialakulásával.

Az étkezések gyakorisága

Az életkor növekedésével csökken, azaz a napi 6-7 étkezés a nyolcadik-kilencedik hónapra lecsökken 5 étkezésre, az étkezésenként elfogyasztott mennyiségek viszont folyamatosan növekednek, kb. 250 ml-re.

10–11 hónapos kor

zöldségek: káposztafélék, padlizsán, zöldbab, rebarbara, mángold.

Fozelékek dúsítása

A főtt tojássárgája heti 1-2 alkalommal már kínálható. Elkészítése: a tojást keményre kell főzni. Kezdetben csak egy fél sárgája, majd később az egész is adható. Allergia reakció a tojássárga bevezetésének idejét későbbi idopontra tolhatja.szénhidrátok: Zab- és árpapehely, búzadara, puffasztott buláta és tojásfehérje mentes tészták is színesíthetik az étrendet.

Az étkezés mennyisége, energiaszükséglet

A csecsemőnek egy éves korig minimum 5-8 dl anyatejre vagy annak hiányában tápszerre van naponta szüksége.

Hathónapos kortól kezdve a csecsemő energia-igényét már nem fedezi az anyatej (2)
 energiaszükséglet anyatej fedezet



0-2 hó: 400 kcal/nap 493 kcal/nap

3-5 hó: 540 kcal/nap 540 kcal/nap

6-8 hó: 682 kcal/nap 465 kcal/nap(!)

9-11 hó: 830 kcal/nap 425 kcal/nap(!)





A hiányzó energiát kell a kiegészítő táplálékkal pótolni.

Az elfogyasztott táplálék mennyisége 1 éves korig ne haladja meg a napi 1000 g-ot.
Az egyszeri adag kb. 200-250 ml legyen, napi 4-5 étkezéssel számolva.

1 éves kor

Bizonyos tekintetben választóvonal a gyermek táplálásában. Az eddig elkerülendő élelmi anyagok jó része már bátran bevezethetők.

Az étkezések körülményei sem mellékesek ebben a korban! Bizonyára van az ismeretségi körükben olyan gyermek, aki után az egész lakást bejárják, miközben „beletukmálnak” néhány falatot. Hogyan tudjuk ezt megelozni? Legyen az étkezés a napirend egy kiemelt része, üljünk asztalhoz, terítsünk meg és hagyjuk, hogy gyermekünk
Már ekkor nagy hangsúlyt kell fektetni, hogy megtanuljon jól és alaposan rágni gyermekünk.

gyümölcs: áfonya, narancs, citrom, grapefruit, az apró-magvas gyümölcsöket (eper, szeder, áfonya, ribizke stb.) – ha éppen szezonja van, már 1 évesen megkóstolhatja a kisded. Borallergia, kiütés jelentkezése esetén várni kell az adásukkal másfél-két éves korig.
 A mogyoró, dió nagyon veszélyes élelmiszerek. Az örlőfogakkal nem rendelkező korosztálynál csak feldolgozott formában kínálható, mert félrenyelést okozhat, de a földimogyoróban található allergén, az arra erosen érzékeny személyekben egészen kis, milligrammnyi mennyiségben is életveszélyes lehet. Fontos, hogy aki a mogyoróra allergiás, az nagy valószínűséggel az lehet a dióra is.
zöldség: paradicsom, nyers uborka és paprika (esetleg reszelve), vöröshagyma, fokhagyma már nyersen is kínálható, csicseriborsó.
állati fehérjék: halfélék, tojásfehérje, tej, vaj, tejszín, tejföl, kecsketej, és kecskesajtok, juhtúró, juhsajt.

Kávé, kakaó szintén 12 hónapos kor után adható legkorábban.
 A kecsketej önmagában táplálkozás-élettani szempontból nem megfelelo, mivel egyes vitaminokban (B6, B12, C, D, fólsav) szegény, ásványi-anyag tartalma pedig magas. A kecsketej túlsúlya a táplálkozásban tehát alultápláltságot, vérszegénységet és a vesét megterhelo
kóros állapotokat okozhat.

Fontos tudni!

Ezen ételek bevezetésénél érdemes odafigyelni ismételten, hogy nincs-e allergiás a családban!
gyógyteák: Az allergiára való hajlam csökkentése miatt borsmenta (jó megfázás, influenza, emésztési zavarok, valamint fejfájás, izom- és izületi fájdalmak ellen, de a borsmentából készült tea hosszabb ideig nagy adagban fogyasztva látási zavarokat okozhat), citromfű tea (nyugtató és vírusölo hatással rendelkezik), kamilla tea (gyulladáscsökkentő, nátha és gyomorpanaszok csökkentése, nyugtató hatású), csipkebogyó
tea (influenzás, megfázásos betegségek enyhítésére, emésztés javítására),
hársfa tea (köhögéscsillapító, köptető, nyákoldó), kömény tea (szélhajtó, emésztést javító), lándzsás útifu (nyákoldó, köptető), vasfű (erosíto, roboráló, étvágyjavító hatású)
és egyéb gyógynövényből készült teák is kínálhatók már szükség esetén..

Méz: 1 éves korig a botulizmus-fertozés7 miatt kerülendo.

Az étkezés mennyisége, energiaszükséglet

Az 1-3 éves korú gyermek energiaszükséglete nagy, 1100-1300 kcal ( 4820-5460 KJ)
Az energiaszükséglet 7-15%-át fehérjével, 35%-át zsírral, 45-55%-át szénhidráttal fedezzük.
A csökkent kalória mennyiség alultápláltsághoz is vezethet!

Az elfogyasztott étel adagját a gyermek étvágya határozza meg. Kiporciózott étel esetén tegyük lehetővé, hogy ha nem lakott jól, másodszor is vehessen. Az egyszeri adag nagyságát élelmiszercsoportonként adtuk meg.

Ideálisnak a napi ötszöri étkezést tartjuk:

Három főétkezés (reggeli, ebéd, vacsora) mellett két kisétkezést (tízórai, uzsonna).

A reggeli a napi energiaszükséglet 20%-át, a tízórai, az ebéd és az uzsonna a 60%-át, míg a maradék 20%-ot a vacsora fedezze. Három étkezés esetén a napi energiaszükséglet 35%-át reggel, 40%-át délben és 25%-át este adjuk. Közétkeztetésben a háromszori étkezés az energiaszükséglet 65%-át, csak ebéd biztosítása esetén 40%-át fedezi.

Az egy évet betöltött gyermek napi étrendjének
összeállítása

Minden alapvető ennivaló, amit a család többi tagja is fogyaszt, megengedhető. De ne a szülő ízlése szerint történjen a só és a cukor hozzáadása az ételekhez, illetve ha mindenképpen ugyanabból az ételből szeretnének adni gyermekének, mint amit a család eszik, akkor az ízesítést hagyják a végére, elobb szedjék ki a gyermek adagját
és utána sózzák, borsozzák, fuszerezzék az ételt saját maguknak.

7 A Clostridium botulinum a mézben elszaporodva késobb bejuthat az ember szervezetébe is, ahol toxint termel. Ennek következményei foként az egyévesnél fiatalabb csecsemok számára veszélyesek, ahol súlyos izomfájdalmakat, az izommuködés akadályozása révén légzési nehézségeket és székrekedést okozhat, és az állapot súlyossága csaknem minden esetben kórházi felvételt is szükségessé tesz.
A botulizmus veszélye miatt egyéves kornál kell meghúzni azt a határt, ami alatt nem érdemes kockáztatni akkor sem, ha a gyógyszeradást szeretnénk elkerülni a mézzel valamilyen kisebb, banális panasz (például köhögés) esetén.

Folyadék

Testünk 2/3-részét folyadék alkotja, a mennyisége csak szuk határok között ingadozhat! Mennyisége naponta 100-120 ml/kg legyen.

Továbbra is – amennyiben még igényli a csecsemő– az anyatejet ajánljuk 1 éves kor felett.

Tejet – fontos a megfelelő kalciumellátottság elérésének érdekében8 –, vagy allergén mentes tejitalt adjunk anyatej hiányában.

Cukrozott kakaópor helyett, – amennyiben natúr tejet, tejitalt nem akar a gyermek fogyasztani –, gyümölccsel ízesítsük, és turmix formájában kínáljuk a tejet.

Tea, friss gyümölcslé:
 Cukrozott, szénsavas italok, teák, szörpök helyett szoktassuk hozzá a hígított 100%-os gyümölcsléhez, a cukrozatlan gyümölcsteához kevés mézzel, de legjobb, ha általában ízesítetlen, szénsavmentes ásványvizet (500 mg/l ásványi anyagtartalom alatt), vagy csapvizet (a legjobb ebben is a tisztított) fogyaszt a gyermek. Az ásványvizek vásárlásánál érdemes (nem csak a kisgyermekeknél)
gyakorta váltogatni a márkákat, hogy egyes ásványi anyagok bevitele ne legyen túlzott mértéku.
Egy korty tiszta víz is lehet élmény!9

Mit is csinál a víz a szervezetünkben?

Segíti a tápanyagok felszívódását.

Szállítja a tápanyagokat a sejtekhez.

Feloldja és eltávolítja az anyagcsere során keletkezett felesleges termékeket.

Párásítja a levegot, amit légzéskor belélegzünk.

Segítséget nyújt a verejték párologtatásával a testhomérséklet szabályozásához.

Rugalmassá teszi az ízületeket.

A legfontosabb szerveinket védo rugalmas burkot alkotja.

Szabályozza a sejtek elektron- és protonszintjét.

Megvéd a kozmikus és egyéb sugárzástól.

Tulajdonképpen a szomjúság egy vészjelzés a szervezettol, hogy: „Helló, folyadékra van szükség!” Ezért a gyermekek étrendjébe a napi folyadék/víz bevitel is meg kell tervezni.

8 A csonttömeg kiépítésére, a 30-as életévekben meginduló csontritkulás megelőzésére kifejtett pozitív hatással bír. A mozgás mellett komoly szerepe van a megelőzésben a helyes táplálkozásnak, a kálcium-
és fehérjedús étrendnek, a megfelelő D-vitamin-ellátottságnak.

9 Az emberek 55-65%-a krónikusan vízhiányos. Az emberek 37%-ánál a szomjúságérzet annyira gyenge, hogy gyakran összetévesztik az éhségérzettel, ezért akkor is esznek, amikor csak egy pohár
vizet kellene inniuk - sokan ezért híznak el. Már 2% folyadékvesztés megzavarhatja a rövid távú emlékezetet, nehézségeket okozhat  Általában 8-10 pohár víz minden nap elengedhetetlen.



Mikro-tápanyagok


A táplálékkal bevitt kalcium felszívódása nem túl jó, átlagosan 20-40 százalék között mozog. A hasznosulását több tényezo befolyásolja

A foszfor szinte minden élelmiszerben megtalálható, kisebb-nagyobb mennyiségben a tejben, tejtermékekben, húsokban, növényi eredetu élelmiszerekben egyaránt, így hiányállapot kialakulása nem valószínu. 100 grammra vonatkoztatva egyes élelmiszerek foszfortartalma akár 1000 mg-nál is több lehet.

A búzacsíra például 1100 mg-ot, a búzakorpa 1143 mg-ot tartalmaz belole, de magas a foszfortartalma a fehér babnak (426 mg), a borsónak (375 mg), a szójababnak (550 mg), a feta sajtnak (400 mg), az ementálinak (627 mg), az olajos szardíniának (434 mg), a pisztáciának (500 mg), paradiónak (674 mg) és a diónak (410 mg) is.

A mikrotápanyagok
közül a nátrium bevitel, azaz a só10 mennyiségére különös
hangsúlyt kell fektetni, amely elsosorban a magas nátriumtartalmú késztermékek fogyasztásával és a hazai sófogyasztási szokásokkal függ össze. A magas nátriumtartalmú húskészítmények, felvágottak helyett házilag is készítheto húspástétom (sovány fott hús pépesítve, kevés kenozsiradékkal vagy tejföllel elkeverve, nem sóval,
hanem inkább friss zöldfuszerekkel, pl. petrezselyemzölddel ízesítve). Kívánatos, hogy kisgyermeke egyáltalán ne fogyasszanak felvágottakat!

Állati eredetu termékek

Húsfélék, baromfi, hal, tojás. A szálkamentes édesvízi hal adása táplálkozás-élettani szempontból hasznos, de fokozott figyelmet igényel a túlérzékenység gyakorisága szempontjából.
Felnotteknél is ajánlott, de a gyermekeknek szánt ételeknél mindenképpen kerülendo a bo zsírban/olajban sütés, helyette javasolt a párolás, sütoben való sütés (a rántott húst és a hasábburgonyát is el lehet készíteni a sütoben zsiradék hozzáadása nélkül is), továbbá a tapadásmentes edények használata.

Vaj, margarin, olaj

Mindennap szükséges az étrendbe. Elonybe kell részesíteni a telítetlen zsírsavakat: a nem hidrogénezéssel eloállított, egészséges margarint és a hidegen sajtolt olajokat.
Tudni kell azonban, hogy a tejzsíroknak is mértékletes fogyasztás mellet kedvezo élettani hatásai vannak.

Tejtermékek

Kefír, joghurt, (részesítse elonybe az otthon készített natúr joghurt és gyümölcs ös.szekeverését) sajt, túró.

10 A felnottek étrendjébe illesztheto, de ennek a korosztálynak még nem ajánlott feldolgozott élelmiszerek (például felvágottak, sajtok, kenyérfélék) fogyasztása miatt a gyermekek a maximálisan ajánlott
sómennyiség (nátrium) négyszeresét eszik meg egy nap, ez pedig zöld út a késobbi magas vérnyomás és a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásához.


Zöldségfélék

Mindenféle és változatos zöldség napi adás ajánlott, amit lehet nyersen, párolva, vagy fozeléknek elkészíteni!

A zöldséget, ha másképp nem megy, próbáljuk meg belecsempészni az ételekbe, rakott, töltött ételek, krémlevesek formájában.

Érdemes tudni, hogy az eroteljes színu zöldségek több fontos tápanyagot tartalmaznak!
A cékla például nagyon gazdag folátokban, mangánban, káliumban, magnéziumban, esszenciális aminósavban, vasban, rézben, foszforban, C-vitaminban és étkezési rostban. Úgy tartják számon, mint az egyik legjobb eszközt a szívbetegségek, születési rendellenességek és daganatos betegségek megelozésében. Vörös színét a cékla gazdag pigment tartalmától kapja. Ez a betacián, ami nagyon hatékony rákellenes szer.
A sárgarépa karotint, amely jelentos antioxidáns (az A-vitamin elovitaminja), valamint B1-, B2-, B6-, C-, és K-vitamint, de kalcium, kálium, magnézium, foszfor, vas, nátrium, almasav, citromsav, folsav is található benne. Az A-vitamin nélkülözhetetlen a jó látás és a nyálkahártyák egészsége szempontjából. Az A-vitamin hiányában kialakulhat a farkasvakság. A gyökér tartalmaz még flavonoidokat és illóolajat is. Fogyasztása ajánlott szív- és keringési betegségekben szenvedőnek is. Azért is érdemes tudatosan beiktatnunk táplálkozásunkba, mert karotinjai erosítik az immunrendszert, és egyes vizsgálatok szerint a daganatos betegségek megelőzésében is fontos szerepük lehet. A sárgarépa hatóanyagainak köszönhetően részt vesz a szabad gyökök11 károsító hatásának megakadályozásában is.

Hüvelyesek: bab, borsó, lencse, sárgaborsó, szója, tofu (szójasajt),

Fontos tudni!

A vegetáriánusoknak, vagy azoknak, akik nem jutnak állati eredetű termékekhez a hüvelyesek igen fontos élelmi anyagok! A mai állásfoglalás szerint az ovo-lakto (tejet, tejterméket és tojást is fogyasztók) és szemi- vegetariánusoknál (tejet, tejterméket és tojást, valamint fehér húsokat pl.: halat és baromfihúst is fogyasztók) nagy figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy ne alakuljon ki vashiány,
A klorofill a zöld növényekben fotoszintézis útján keletkezo pigmentanyag. Fotoszintézis során a fényenergia kémiai energiává alakul át. A napfény hasznosításában, energiává alakításában játszik kiemelkedő szerepet. A klorofill kémiai szerkezete szinte majdnem megegyezik az emberi vér hemoglobinjával.


A vas az állati eredetu élelmiszerekbol hasznosul leginkább, de felszívódása fokozható nagy C-vitamin-tartalmú táplálékok (pl. narancslé) jelenlétével, így a gyermek étrendje az egészséges táplálkozásnak megfeleloen, minden nap tartalmazzon húsokat, tejet, tejtermékeket, vagy kifejezetten kisgyermekek számára előállított tejitalt, és megfelelő mennyiségű zöldség- és gyümölcsfélét

A menü összeállításakor nem árt figyelembe venni, hogy a köztudottan sok vasat tartalmazó növényekből (pl. spenót, brokkoli, lencse) magas rosttartalmuk miatt kevés vas szívódik fel, ezért óriási mennyiségeket kellene elfogyasztani belolük a vasszükséglet biztosításához. A felszívódás már hatékonyabb az állati eredetű élelmiszerek (vörös hús, máj, baromfi, hal, stb.) esetében. Ebben a korban még kiemelten fontos a tejalapú táplálás. Ám a tehéntejben nagyon kevés a vas, ráadásul a túl korai
tehéntej adás fokozza bizonyos betegségek (allergia, cukorbetegség) kialakulását.
Ezért a szakemberek azt javasolják, hogy a kicsi 2-3 éves kora elott ne fogyasszon rendszeresen tehéntejet. A gyermekorvosok a tej pótlására tejalapú gyerekitalt javasolnak, mert ennek összetétele optimális és vastartalma megfelelo.

Gyümölcsök

Kívánatos lenne, hogy minden nap egyen a gyermek nyers gyümölcsöt! Csemegeként nyersen és ételek mellé fozve adhatjuk. Az eroteljes színu gyümölcsök több fontos tápanyagot tartalmaznak.

A gyümölcsök szintén „elrejthetőek”, játékos formában tálalhatóak, például a lereszelt, turmixolt gyümölcspépet hidegen oldható zselatinnal elkeverve, a gyermekek által kedvelt formába öntve és így lehutve kiváló desszertet kapunk, amely egy foétkezés után adható.

Édesség

A finomított cukor és a feldolgozott gabonatermékek túlzott mértéku fogyasztása hozzájárulhat a túlsúly, majd az elhízás kialakulásához, különösen mozgásszegény életmód mellett.

Ha mégis valamilyen édesség formájában szeretnénk a kalóriákat pótolni, akkor lehetoség szerint az legyen valamilyen házilag elkészített finomság, például cukrozatlan gyümölcspép tejszínnel, túróval, tápszerrel vagy tejitallal dúsítva, amely mellé

A fekete csokoládénak van élettani jelentosége, de mivel a gyerekek a keseru íze miatt nem fogadják el szívesen, ezért a csokoládét inkább kerüljük!húsok, a tojás és a tej vastartalma a vörös húsokéhoz képest jelentosen alacsonyabb.
További problémát okoz, hogy a növényi eredetuővas nem szívódik fel
olyan hatékonyan, mint az állati fehérjébol származó, bár a jelenlévo C-vitamin segít ebben. Kisgyermekek foétkezéseinek mindig komplettnek kell lennie!


Másfél éves kortól adhatók nagyobb biztonsággal az apró-magvas gyümölcsök, úgy mint ribizli, feketeribizli, szamóca, földieper, szeder, málna, egres, som, kiwi, csipkebogyó, áfonya. A déligyümölcsök: ananász, mangó, grapefruit stb. allergizáló hatása is kevésbé jelentkezik már ebben a korban.

Fontos tudni!
Darabosan az ételt csak akkor adjuk, ha már rágófogai is vannak a gyermeknek, amelyekkel meg tudja őrölni a főzelékrészeket, gyümölcsöt, falatkákat.
A nyers táplálék rágása serkenti a fogágy (parodontium) vérkeringését, ezáltal
megelőzi a fogágy-betegségeket.
A rendszeres vegyes táplálkozásban részesülő kisgyermek általában nem szorul ásványi anyagok külön bevitelére, az oly sokat reklámozott táplálék-kiegészítőkre.

Néhány alapvető tény

• figyeljünk a kalóriákra, különösen az üres kalóriákat kerüljük! (cukor, édesség) só-használatot minimálisra kell csökkenteni •

• a legtöbb transzzsírt száműzni kell az étrendből A transz-zsírsavak olyan telítetlen zsírsavak, melyek molekulái tartalmaznak szénatomok között átellenes (transz) kettőskötéseket. A kutatások a magas transz-zsírsavakat tartalmazó étrendet összefüggésbe hozták szívbetegségekkel, cukorbetegséggel, elhízással és számos egyéb megbetegedéssel. Számos országban szabályozzák a maximálisan az élelmiszerbe kerülhető transz-zsírsav mennyiségét. A transz-zsírsavak főként az élelmiszerek
feldolgozása során keletkeznek. Egyes kérodzok (például tehén, kecske)
teje és testzsírja nyomokban tartalmaz transz-zsírokat. A hidrogénezett növényi olajok (például a margarin) különösen sok ilyen molekulát tartalmazhat, a feldolgozástól függoen.

• több gyümölcs és zöldség jelenjen meg minden étkezésnél

• A D-vitamin felszívódás szempontjából fontos az is, hogyan halad át a táplálék a gyomor-bélrendszeren. Zsír jelenlétében ez az áthaladás lassul, ami segíti a kiválasztást, míg például zsírfelszívódási zavarok esetében oldhatatlan kalciumszappan keletkezik és csökken a kiválasztás. 2 éves korig ne kapjon csökkentett zsírtartalmú tejet a kisded! A csökkentett kalória mennyiség alultápláltsághoz is vezethet.
Befolyásolja a folyamatot a táplálék összetétele is. Az anyatej zsírtartalma 3,5-4,0 g/100g.

• kizárólagosan a teljes kiőrlésű gabona használata lenne kívánatos, de legalább 50-50% -ban

a reggeli gabonát és fehérjét is tartalmazzon ne csak az egyiket vagy másikat•


Helytelen táplálás okozta betegségek

Az élet kezdetén, csecsemő és kisded korban nagyon fontos a helyes életmód megválasztása, követendő mintaként felajánlása, ezzel az egészséges élet megalapozása.
A helytelen táplálkozás, mely túlzott kalória bevitelt, csökkentett rostanyag felvételt, kevés vizet, mesterséges anyagokkal való dúsítást foglal magában és a mozgásszegény életmód egyenes következménye a ma már népbetegségnek számító elhízás.

Az elhízás a cukorbetegség (diabetes), a magasvérnyomás (hypertonia), a zsírok normálisnál magasabb szintje a vérben (dyslipidaemia) és az érelmeszesedés (atherosclerosis) kockázati tényezoi.

A magasabb vércukorszinthez elsősorban az önmagában is komoly kockázati tényezőt jelentő testsúlyfelesleg, a diszlipidémia és a hipertonia társul. A 90-s évek előtt ritkaság számban ment a 2-es típusú cukorbetegség gyermekkorban. Ma a fejlett világban számos közlemény támasztja alá szaporodását a fiatal években. A betegség párhuzamosan emelkedik az elhízás gyakoriságával. Ezen betegségek elsőszámú érrendszeri kockázati tényezőt jelentenek. Ismeretes, hogy Magyarországon a vezeto halálokok a szív- és érrendszeri betegségek.

A csekély rosttartalmú és nagy zsírtartalmú étrend fokozza a bélrendszeri dagantok coloncarcinoma elofordulási kockázatát. Lényeges megemlíteni a telített és telítetlen zsírok szerepét. Táplálkozási ajánlások szerint a telített zsírsavak mennyisége a teljes energia-bevitelnek legfeljebb 10%-át, az egyszeresen telítetlen zsírsavaké mintegy 12-14%-át, a többszörösen telítetlen zsírsavaké a 6-8%-át tegye ki. Az emberi szervezet legfontosabb energiaforrásai a különböző zsiradékok. Energiaforrásként
szolgálnak a szervezet számára, segítik a zsírban oldódó vitaminok felszívódását, állandó szinten tartják a testhomérsékletet. Szükségesek a sejthártya felépítéséhez, az idegsejtek beágyazásához, egyes hormonok muködéséhez, valamint a D-vitamin képzodéséhez.

Az állati eredetu zsírokban a telített zsírsavak, foleg a palmitin- és a sztearinsav aránya magasabb, ezek szobahomérsékleten kenheto, szilárd halmazállapotúak.
A telített zsírsavak egyenes láncai szorosan illeszkednek egymás mellé, így lehetové teszik az élolényeknek, hogy zsír formájában nagy mennyiségu energiát raktározzanak viszonylag kis helyen.

A növényi eredetu zsírokban telítetlen zsírsavak fordulnak elo túlnyomórészt. Ezek a zsiradékok szobahőmérsékleten folyékonyak, ezeket nevezzük olajoknak.

A zsírsavakat a szénatomok közötti kettős kötések számával is jellemezzük. A kettős kötést nem tartalmazó zsírsavakat telített zsírsavaknak mondjuk. Az egy kettős kötést tartalmazó zsírsavak az egyszeresen telítetlen zsírsavak, az egynél több kettős kötéssel rendelkező zsírsavak pedig a többszörösen telítetlen zsírsavak.


Fontos tudni!
A családok szűkös anyagi helyzete, tudatlansága, vagy gondatlansága egyaránt vezethet a gyermekek elhízásához, ilyenkor mennyiségileg bőséges, de minőségileg nem megfelelő a táplálkozás, ez vezethet mennyiségi-minőségi – vitaminokban, nyomelemekben és fehérjékben szegény – alultápláltsághoz.
A gyorséttermi ételek kimondottan károsak gyermekkorban! A rossz táplálkozási szokások az elhízás, túlsúly gyakorisága komoly egészségügyi kockázatot jelentenek, amelyre oda kell figyelni!

Allergia szempontjából a leginkább kockázatos ételek a tehéntej, a tojás, a földimogyoró, makadámdió, pisztácia), valamint a halak és a tenger gyümölcsei. Más ételek, még akár olyan alapvető élelmiszerek is, mint a gyümölcsök, zöldségek, húsfélék, szója
és gabonák, szintén okozhatnak allergiát, ha túl korán, illetve ha nem a megfelelő időben vezetik be őket a csecsemő étrendjébe. Életkori sajátosság a fogadó szervezet immunológiai éretlensége. A korai találkozás valamely idegen fehérje allergenitásával és annak mennyisége kiváltja az esetleges örökletes hajlamú csecsemőkben a borgyulladást, más néven ekcémát, azaz az atópiás elváltozást.

A táplálkozás zavara fogékonyabbá teszi a szervezetet a fertozésekkel szemben,
befolyásolja azok lefolyását és kimenetelét. A táplálkozási zavar csökkenti a nyálkahártya-immunitást.

Az emberi test két legfontosabb alkotóeleme a só és a víz. Mivel vizet és sót mindennap veszítünk, folyamatosan pótolni, biztosítani kell ezeket szervezetünk számára.
Víz és só nélkül nem létezhet élet a földön. A só koncentráció biztosítja a vér és szövetek közötti anyagcserét. A növényekben található szerves só (a szervezet csak ezt a fajta sót tudja hasznosítani) hőkezelés hatására átalakul szervetlen sóvá. A vese napi 2-3 g szervetlen sót képes kiválasztani. A többlet só lerakódik, és kőképződéshez, érelmeszesedéshez vezet. Ha a vesék nem megfelelően működnek no a vérnyomás.
A túl sok só, a nátrium-klorid fáradttá, szeszélyessé és ingerültté tesz, felpuffaszt, és árt a veséknek. A nátrium-klorid egy agresszív anyag, amely biokémiai szempontból kiegyenlíto ellenpólust keres, hogy a szervezetben fennmaradjon a semlegesítő elv. A nátrium-kloridnak szüksége van természetes ellenpólusra, hogy hatását egyáltalán ki tudja fejteni. Természetes ellenpólusok a kálium, a kalcium, a magnézium és a többi ásvány és nyomelem.

A túlfinomított élelmiszerek fogyasztása székrekedés kialakulásához vezethet.
A relatíve kemény, koncentrált, lassan ürülő széklet, amely az elégtelen mennyiségű rostos étel és folyadékhiány eredménye, lelassítja a bélmozgást, megnő a belső lumennyomás ennek következményeképpen a bél falának kiöblösödése jön létre. Itt könnyen alakulhat ki gyulladás, mely krónikussá válva rontja az emésztést és a felszívódást.

Kék csecsemők

Az ivóvizet szennyező anyagok között az egyik legjelentosebb a nitrát. Az intenzív mezőgazdaságban nagy mennyiségben használt műtrágyából, sérült csővezetéken keresztül és sérült vagy a magán kutakhoz túl közel telepített ülepítőkből kerülhet az ivóvízbe.

Csecsemőknél ez okozza az ún. kék betegséget (methaemoglobinaemia). Azokkal az 1-12 hónapos kisbabákkal fordulhat elo, akik számára a teát vagy tápszert olyan kútvízzel hígították, amelynek jelentos a nitrát-tartalma, vagy nitráttal szennyezett földben termett gyökérzöldségek képezik a fozelékfogyasztás alapját. A kútvízzel bejutó nitrát a baktériumok hatására nitritté alakul a csecsemő gyomrában éspatkóbelében,
majd felszívódik a vérbe. A vérben a vörösvérsejtekbe behatolva a vérfestéket (haemoglobint) ún. methaemoglobinná alakítja át, így képtelenné teszi azt az oxigén szállítására.

Betegség, kockázati helyzet

Az állapot kialakulásához vezeto táplálási gyakorlat

1. Alultápláltság

2. Vitaminhiány

3. Fogszuvasodás

4. Vashiányos vérszegénység

5. Elhízás

Egyoldalú táplálás, a kisded viselkedési zavara

Egyoldalú táplálás, vegetáriánus étrend

Fluor-hiány, túlzott édesség fogyasztás, cumi használata

Kevés húsféle, sok tehéntej fogyasztása

A szükségletet meghaladó mértéku energia-bevitel





1. A növekedés zavara
2. Borgyógyászati tünetek (stomatitis, glossitis, a köröm betegségei)
3. Gasztrointesztinális tünetek (nyelési zavar, achlorhydria, malabsorptio, enteropathia, okkult bélvérzés)
4. Központi idegrendszeri tünetek (irritabilitás, figyelemzavar, a mentális fejlődés elmaradása, apnoés epizódok)
5. A fizikai terhelhetoség csökkenése
6. Immunológiai zavarok (csökkent lymphocyta válasz, csökkent ölosejt aktivitás)


Táplálkozással összefüggo megbetegedések:

(source: WHO report “Diet, nutrition and the prevention of chronic diseases”, Geneva
2003.)
Daganatos mb.Magas vérnyomás-2-es típusú diabetes
Magas (telített) zsír(sav)tartalom
Túlzott alkoholfogyasztás
Alacsony vitamin és
ásványianyag bevite
Magas cukor fogyasztás
Magas sóbevitel / túlzott fogyasztása sózott (pácolt) élelmiszereknek
Genetikai adottságok
Kor
Mozgásszegény életmód
Dohányzás
Stressz
http://www.mave.hu/


#1 Dr.BauerBela

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése