„EGÉSZSÉGES TÁPLÁLÁS
GYERMEKKORBAN”
GYERMEKKORBAN
MEGELOZHETO FELNŐTTKORI MEGBETEGEDÉSEK
Kedves Édesanya!
Talán nem is sejti, hogy mekkora
lehetőség van kezünkben gyermekeink egészségének megalapozása terén!
A szülő tulajdonképpen szerencsés
helyzetben van, hiszen gyermeke ízlésvilágát ő alakíthatja, – vagy ronthatja
el.
Tehát igen nagy a
felelősségünk, hogy a fejlődő szervezetnek mindent – de csak annyit, amennyi szükséges –
megadjunk. Igen, a jóléti társadalmakban sajnos a ló túloldalára eshetünk, ha
nem figyelünk a táplálkozásra, azaz, hogy az egyes tápanyagokból mit és menyit
adunk gyermekeinknek következménye állapotokkal kell számolnunk..
Sokszor esünk abba a
hibába,
hogy saját ízlésvilágunkat alapul véve alakítjuk gyermekeink táplálását is, figyelmen
kívül hagyva, hogy megfelel-e az a gyermeknek, segíti-e a fejlődését.
Nem könnyű megállni, hogy a totyogó gyermeknek
ne adjunk a saját ételünkből, a vendégeknek kínált ropiból, süteményből.
A nagyszülőket sem
könnyű rávenni arra, hogy ajándékba ne csokoládét, tortát, hanem gyümölcsöt, zöldséget, vagy
esetleg kimondottan gyermekeknek készült italokat hozzanak (ásványvizet mondjuk
a kóla helyett).
Hosszú felsorolás
következhetne, ha a gyermekkorban megelozheto felnőttkori megbetegedéseket
sorra kívánnánk venni, amelyek a helytelen táplálkozásra – no meg a mozgás
hiányra – vezethetők vissza.
Több kutatás
bizonyítja, hogy olyan betegségek jelentek meg már kora gyermekkorban, amelyek évtizedekkel
ezelőtt még mutatóban sem voltak jelen: kisgyermekkori elhízás, 2-es típusú
cukorbetegség, magas vérnyomás, stb.
A most kezében tartott munkában összeállított információkkal szeretnénk
segítségére lenni, hogy a helyes arányokat megtalálja gyermeke táplálása terén.
2
Mitol függ az egészséges táplálkozás és a táplálék hasznosulása?
Nagyon egyszerű erre a válasz, az
előírtakat betartani azonban annál nehezebb!
Fontos, hogy ismerjük az egészséges és egészségtelen, a szervezet számára
felesleges tápanyagokat, valamint, hogy hogyan tudjuk karbantartani a táplálék
felszívódásában nagy szerepet játszó tápcsatornát a szájunktól kezdve a
végbélig.
Nem kevésbé hangsúlyos a
tápanyagok beszerzése és hogy milyen konyhai eljárásokat alkalmazunk.
Gyermekünk táplálásánál az egyik legfontosabb, hogy mikor milyen
tápanyagokat vezetünk be az étrendjébe, azaz, csak akkor vezessünk be új dolgokat,
ha már megérett az emésztőrendszere a feldolgozására!
Mindannyian halljuk a sajtóból,
hogy az allergiás megbetegedések is jelentősen megnőttek. A tudományos kutatások
bebizonyították, hogy ennek oka lehet a túl korán, vagy túl későn bevezetett
tápanyagok.
Tehát jegyezzük, meg, hogy a
gyermekink egészsége nagymértékben a mi kezünkben van,( kevés függ külső eroktől.)
Tápcsatorna egészsége
Az emésztő rendszer egy intelligens védelmi rendszere is egyben a szervezet
és a külvilág között, három védelmi vonala révén:
Mikroflóra, barrier: 1014
baktérium véd minket az érkező kórokozókkal szemben
Bélszövetek: 400 m2 felület, mely szelektív szűrő: a
kórokozókkal szemben véd, a tápanyagokat átengedi
Immun funkciók: Immunrendszerünk mintegy
70%-a található a bélrendszerben
Tehát tudjuk „az vagy, amit
megeszel”, az étel gyógyszer vagy méreg, csak rajtunk áll melyik utat
választjuk. Ez különösen igaz a csecsemőkori táplálásra.
Az élet kezdetén a táplálással, a
sejteket felépítő anyagok bevitelével alapozhatjuk meg (már a várandósság ideje
alatt) a későbbi egészséges életet, vagy vehetjük kezdetét hosszan tartó, vagy akár
az egész életen át az életminőséget rontó krónikus betegségnek (magas
vérnyomás, magas vérzsír szint, allergia, borbetegségek, fogászati betegségek,
emésztőrendszeri kórképek, stb).
Fontos alkotóelemek a
bélrendszerben a pro-, és preboitikumok, amelyek az újszülött kortól megtalálhatók a
szervezetünkben, az anyatej is tartalmazza. A pro és prebiotikumok fontos
hatással vannak a bélflórára, székelési szokásokra, a széklet
konzisztenciájára, és a fertozések lefolyásának idejét rövidíti.(1)
A kisgyermek korban
kialakuló táplálkozási szokások rendszerint egész életen át megmaradnak.
Egy túlsúlyos kisgyermekből pedig
nagy eséllyel válik túlsúlyos, cukorbeteg, köszvényes, magas vérnyomásos, izületi
betegségekkel, stb… küszködő felnőtt
3
Megalapozás
A szoptatás
Készüljön fel arra még a szülés előtt, hogy kizárólagosan igény szerint
szoptassa újszülöttjét. Ezt beszélje meg a szülészorvossal, szülésznővel és
kérje, hogy a születést követően tegyék mellre az újszülöttet és ha lehet, még
az első órákban szoptassa meg!
Különös jelentősége van az előtejnek
(colostrum) a gyermek bélflórájának
kialakításában!
Az anyatej
gyermekünk kizárólagos és legfontosabb tápláléka legalább 6 hónapos korig. Ennek tudományosan
bebizonyított alapja, hogy a gyermek bélcsatornája erre a korra „érik meg”
arra, hogy a mesterséges táplálást, a szilárd ételeket fel tudja dolgozni. Annak
érdekében, hogy a csecsemők a legegészségesebben kezdhessék életüket, az
Egészségügyi Világszervezet azt
javasolja, hogy hat hónapos korukig kizárólag
anyatejet kapjanak és azon túl is
fennmaradjon a gyermekek szoptatása.
A bizottság hangsúlyozza, hogy a kizárólagos szoptatás 6 hónapos kor körüli
ideig kívánatos cél, de részleges vagy
rövidebb ideig tartó szoptatás is értékes! A szoptatás folytatása a
kiegészítő táplálás bevezetése után mindaddig javasolt, amíg az anya és
csecsemo ezt kívánják.
A szoptatott
csecsemok nem éheznek. Az igény szerint szoptatott gyermekek szabályozzák a
saját tápanyagbevitelüket: keresik a mellet, sírnak, elérik, hogy a mama
megszoptassa oket1.
A különleges anya-gyerek
kapcsolat folytatódik (a 6. hónapot követoen.) A szoptatás érzelmi táplálék
is, anyának és gyereknek egyaránt. Ez hat hónapos kor után is értékes, és
élvezetes lehetőség marad mindkettőjük számára.
Négy hónapos kor
előtt kerülendő a hozzátáplálás, mert az egészen tíz éves korig emeli az
allergia kialakulásának kockázatát. Az anyatejes gyermek bélrendszere sokkal
fejlettebb, érettebb – ha úgy tetszik ellenállóbb -, mint tápszeres társaiké.
Tehát nem árt a
tápszerrel is megvárni a fél éves kort, természetesen, ha ez a babának és
az anyának is megfelelő.
Vannak olyan helyzetek, amikor a
szoptatás 6 hónapos kor előtt jelentősen lecsökken, vagy akár befejeződik.
Szerencsére a mai korszerű tápszerek anyatej hiányában
– élettelen összetevőiben – az anyatejhez nagyon
hasonlító összetételben
állnak rendelkezésére. A sejtek és a szervezet növekedéséhez szükséges
tápanyagok, nyomelemek, vitaminok bekerülnek az így etetett gyermek
szervezetébe is.
Tudnunk kell, hogy
ennél a táplálási módnál nagyobb a veszélye a túletetésnek, mert az étkezések
ütemét, adagját az etető személy szabja meg – legtöbbször – a cumisüvegben
felkínált táplálékkal.
A csecsemőkorban
mindig egy kicsivel több mesterséges élelmet kapó gyermek, később is hajlamos
lesz a túlevésre, ezáltal a túlsúly felhalmozására. Körükben gyakoribb, különösen
tehéntej alapú, vassal dúsított tápszerek adása esetén a székrekedés
(obstipatió)
A szoptatás segít a betegségből
való felépülésben is. A beteg gyerekek gyakran nem kívánnak más ételt, mint
az anyatejet. A legjobb, ha az anya segít a betegséggel küzdő kicsinek:
táplálja, biztosítja a kényelmét és a gyógyszernek számító anyatejjel ellátja,
hiszen erre van szüksége. Hasmenéses
megbetegedés után az anyatejben lévő
növekedési faktorok siettetik az
emésztőszervek gyógyulását, regenerációját.
Fontos tudni!
Az ESPGHAN2 2008-ban a kiegészítő táplálással (szolidok és szemiszolidok)
kapcsolatos kommentárjában úgy foglalt állást, hogy a kizárólagos szoptatás kívánatos 6 hónapos kor körüli ideig,
ugyanakkor a kiegészítő táplálás de különösen a glutén bevezetését a 17-26. hét
között javasolta, hangsúlyozva annak fontosságát, hogy a csecsemő a kiegészítő
táplálék bevezetésének időpontjában és azt követően is még 1-3 hónapig szopjon!
A 6 hónapon át
sikeresen szoptatott csecsemőknél a kiegészítő táplálás bevezetését, a WHO
ajánlásnak megfelelően, betöltött 6 hónapos kor (180 nap) után javasolja, a
mesterséges ill. vegyes táplálásban részesülőknél viszont 4-6 hónapos kor
között, de semmi képen sem a 4. élethónap (119 nap) előtt!
A 6. hónapban még kizárólag szopó csecsemőknél 150-182 napos kor között,
nem étkezést kiváltva, hanem
lisztérzékenység (coeliakia3) prevencióként javasoljuk napi fél vagy más naponta
1 háztartási keksz pép4 formájában történő adását, amelynek elkészítéséhez
lefejt anyatejet vagy forralt és lehűtött vizet használhatnak.
A kekszpép adható szoptatás
közben vagy után, a csecsemő igénye szerint.
A 4-6. hónapos korban vegyes és mesterséges táplálásban részesülő csecsemőknél
a glutén bevezetése történhet vagy napi fél vagy másod naponta 1háztartási
keksz pép adása formájában ajánlott, amit célszerűen gyümölcshöz, főzelékhez is
hozzákeverhetnek vagy a főzeléket habarva, a habaráshoz maximum egész napra összesen
bevezetése kis mennyiségekkel történjen! Ezért a fenti mennyiségekre vonatkozó
ajánlás pontosan követendő!
A 4. élethónap (119
nap) előtt és a 7. hónapban és azután bevezetett glutén növeli a
lisztérzékenység rizikóját!
2 ESPGHAN: European Society of Paediatric Gastroenterology, Hepatology and
Nutrition 1968 alakult európai tudományos társaság.
3 A
coeliakia genetikailag prediszponált egyedekben a táplálékban lévo gluténre
kialakult permanens intolerancia miatt kifejlődő autoimmun kórkép,
dominánsan glutén-dependens enteropathia. Az elmúlt években számos
epidemiológiai tanulmány utalt arra, hogy a glutén bevezetésének időpontja,
mennyisége és a szoptatással való összefüggése szerepet játszanak a coekiakia
kialakulásában. A glutén bevezetése után még folytatott szoptatás a coeliakia
rizikó szempontjából további kockázatcsökkenést
eredményez. A 7. hónapban és azután
bevezetett glutén növeli a coeliakia rizikóját.
4 Fosfovit keksz gyermekeknek,
olyan készítmény, mely összetételében talán a legjobban illeszkedik ebben a
korban a táplálásba.6 hónapos kor után
A csecsemő igényli, hogy már mást is kapjon az anyatejen kívül. Az étel
ilyenkor kiegészíti az anyatejjel szerezhető energia és tápanyagmennyiséget, az
adott életkorú gyermek szükségleteinek megfelelően. Egyes csecsemők számára
hasznos lehet hat hónapos kornál későbbre tolni a szilárd táplálékok bevezetését;
ha például a családban allergia fordul elő. Bár a gyermekek mindaddig sok
immunanyaghoz jutnak hozzá, amíg anyatejet kapnak, a legtöbb ellenanyagot mégis
akkor kapják, amikor kizárólag szopnak. Az
anyatejnek jelenleg ötvennél is több immunfaktora ismert.
Egy tanulmány kimutatta, hogy azoknak a csecsemőknek, akiket több mint
négy hónapig szoptattak,
– 40 százalékkal kevesebb fülfertőzésük
volt, mint azoknak, akik más táplálékot is kaptak az anyatej mellett.
– A légzőszervi betegségek
megjelenésének valószínűsége a gyermekkor bármely szakaszában jelentősen
csökken, ha a gyermek 4 hónapos koráig csak anyatejet kapott, és ezen időszak
alatt semmilyen szilárd táplálékot nem adtak neki.
Sok más tanulmány is azt találta,
hogy minél inkább kizárólagosan szoptatták a csecsemőket, annál nagyobb mértékű
volt a szoptatás egészségükre gyakorolt jótékony hatása.
A kizárólagos
szoptatás időszakának vége nem jelenti azonban azt, hogy a csecsemőt át kell
szoktatni a felnőtt étrendre!
A szoptatás
folytatása hat hónapos kor után is nagyon fontos, hiszen a kicsi ezzel kapja
meg a legjobb táplálékot és a legmegfelelobb gondoskodást.
Ha az igény szerinti szoptatás a hozzátáplálással együtt tovább folyik, a
baba
kiválóan tudja szabályozni, hogy épp a számára szükséges ételmennyiséget
fogyassza.
Ha nem szereti valamelyik ételt,
vagy nem elég számára a felkínált étel,
többet fog szopni. Az anyatej védőfaktorokat
tartalmaz, melyek védik a kicsit a kórokozóktól, csökkentik a megbetegedések
számát. Ez a védelem folytatódik, és nagyon fontossá válik hat hónapos kor után
is, hiszen az újfajta ételek, italok fertőző anyagokat tartalmazhatnak, megbetegíthetik
a csecsemőt, éppen abban az időszakban, amikor a saját immunrendszere még
fejlődésben van. A védőhatás még akkor is érvényesül, amikor a gyermek már csak
naponta néhány alkalommal szopik. Az anyatej olyan immunbiológiai
tulajdonságokkal rendelkezik, amelyet egyenlőre a legkiválóbb tápszer sem
pótol!
Az új táplálékok
bevezetése úgy kell, hogy történjen, hogy csak kiegészítsék az anyatejet, de ne
helyettesítsék azt.
Az anyatej a legjobb minőségű táplálék továbbra is! Az anyatej magas
tápanyag és energiatartalmú, könnyen emészthető étel. Olyan összetevőket
tartalmaz, amelyek segítik a tápanyagok megfelelő felszívódását.
Miért fontos megkezdeni
a hozzátáplálást legkésőbb
a 7. hónapban?
Többek között azért,
mert erre az életkorra kiürülnek a vasraktárak a gyermek szervezetében.
Ez azért súlyos probléma, mert a vas hiánya befolyásolja a szellemi fejlődést,
viselkedési zavarokat okozhat és állhat későbbi rossz iskolai teljesítmény
hátterében is. Bár a vasszint utólagos kezeléssel helyreállítható, de a
vashiány következményei visszafordíthatatlanok lehetnek. Egyetlen megoldás a
csecsemő- illetve a kisdedkori vashiány megelozése, mégpedig vasban dús étkezés
biztosítása.
Kiegészítő vagy
hozzátáplálásról beszélünk, amikor más ételek és italok adása történik az
anyatej mellett. Kiegészítő táplálásról és nem elválasztásról, mert ez
tükrözi igazán a természetes folyamatot: az egyéb táplálékot nem az anyatej
helyett, hanem annak kiegészítéseként adjuk. Persze lehet, hogy az anya
bármely okból már nem szeretne, vagy nem tud szoptatni, vagy a csecsemő
utasítja el a mellet, ilyenkor természetesen a szilárd ételek irányába tolódik
a hangsúly, vagyis megtörténik az elválasztás. Hozzátáplálás esetén a szilárd ételt mindig
a szoptatás után kapja a csecsemő, először célszerű a déli szoptatás idején
próbálkozni. Elválasztáskor a szoptatás előtt is megkínálható az új
étellel, így fokozatosan csökkenthető a szoptatások hossza és mennyisége.
A hozzátáplálás folyamatára tekintsünk úgy, mint egy „létrára”. Egy olyan létrára, amelynek minden fokát meg kell mászni, mert ha egyet
kihagyunk, vagy túl gyorsan lépünk, akkor bizony előfordulhat, hogy
lepottyanunk róla. Például nem mindegy,
hogy egy 4 hónapos korban már hozzátáplált gyermek kap 8 hónapos korban
sovány túrót, vagy egy allergiás családi előzmény miatt csak 7 hónapos
korban megkezdett hozzátáplálás esetén adnak 8 hónaposan tehéntúrót a
gyermeknek. Az első helyes, a második nem.
Fontos tudni!
A gyermeket kezdettől
fogva ne szoktassuk az édes ízhez! Amíg a szülő, gondozó nem ad neki cukrozott
ételt, italt, addig a gyermek nem is követeli, mivel nem ismeri az ízét!
Ne a szülő ízlése
szerint történjen a só és a cukor hozzáadása az ételekhez!
Folyadék pótlására míg szoptat az édesanya, az anyatej szolgál, a tej
csökkenése szükségessé teszi a folyadék pótlását. Ez legyen mindig tisztított
vagy babavíz,
5 Tisztított víz: A legkisebbeknek a
csapvizet is forralva és lehűtve ajánljuk adni, illetve ha a család rendelkezik
vízszűrővel,
akkor a megtisztított vizet. Különösen azokon a területeken kell erre ügyelni,
ahol nem a csapvizet használják, és magas a víz arzén-, nitrit-, nitrát-, vas-,
bór-, nehézfémtartalma.
A szennyezett víz
fogyasztása, használata hatalmas veszélyt jelent, hiszen sokféle, a fejlett
világban már-már elfelejtett betegség, sot, tömegpusztító járvány kitörésével
fenyeget. Ilyen például a hastífusz, a kolera, a malária, a hepatitisz .
Szűrt gyümölcslé (4 hónapos kor előtt semmiképpen). Tea kizárólag eredeti
gyümölcsökből készüljön, cukor és citrom hozzáadása nélkül! Tehéntejet csak 1
éves kor után kapjon a gyermek, mivel nagy a kockázata allergia kialakulásának
korai bevezetés esetén!
Hat hónapos korban
számtalan fejlődési mérföldkövet átlép a csecsemő, ami jelzi, hogy képes lesz
megbirkózni a pépes és puha-darabos ételek fogyasztásával. Ilyenkor már képes
önállóan ülni, ügyesedik a mozgása: már jól megy a száj – kéz koordináció,
vagyis az ételeket is a szájába tudja tenni. Emésztő- és immunrendszere is elég
fejlett ahhoz, hogy új táplálékféleségekkel találkozzon. Az emésztőszervekben
megnő az emésztéshez szükséges enzimek mennyisége.
Elkezdődik a fogzás.
A fogacskák áttörése után egyre szívesebben csócsálgatja a darabos ételeket
is.
Kifejezett érdeklődést mutat, ha a családtagokat enni látja, nyúlkál az
ételért.
Fél éves és két éves koruk között a gyerekek nagyon gyorsan nőnek:
energia-, vitamin- és ásványi-anyag igényük megugrik, de a gyomruk űrtartalma
viszonylag kicsi: (30 ml testsúly-kilogrammonként). Ebben a korban tehát olyan
táplálékokra lesz szüksége a kicsinek, amelyek kis mennyisége is sok tápanyagot
tartalmaz.
Az új ételek
bevezetése növeli a fertőzés veszélyét. A csecsemők különösen érzékenyek
a hasmenéses és más emésztőszervi megbetegedésekre.
A hasmenés oka a legtöbb esetben a fertőzőtt
élelmiszer fogyasztása.
Az ételek higiénikus körülmények között
való elkészítése alapvető követelmény a csecsemőtáplálás során.
Mit adjunk először?
Hogyan készítsük el?
A gyümölcsöket és a
főzeléket csak nagyon óvatosan, kis mennyiségekben szabad bevezetni,
folyamatosan növelve az adagot. Számos alkalmas étel áll rendelkezésre, hogy
bevezetéskor elsőként kínáljuk.
Minden csecsemonekolyan ételt
kell először adni, ami az ő élőhelyén megterem, könnyedén elérhető.
Aranyszabály: minél színesebb a zöldség, gyümölcs, annál
magasabb a vitamin tartalma.
A vitamin megőrzéséhez minél kíméletesebben kell elkészíteni ezeket az
ételeket.
A párolást
részesítsük előnybe a főzés helyett.
A legcélszerűbb és
legegészségesebb, ha a szilárd ételek bevezetése a gyümölcsök présnedvével
kezdődik, később gyümölcspépet és gyümölcspürét is kaphat a csecsemő. Ezt követi a párolt
zöldségfélékkel való megismertetése a gyermeknek.
A felkockázott zöldséget kevés vízben, lefedett lábosban vagy gyorsfőző edényben
(gyorsabban elkészíthető és zamatosabb) kell párolni. Kezdetben a főzelékeket
passzírozva vagy turmixolva adjuk, a pép legyen mézsűrűségű,később a csecsemő
ízléséhez igazodhatunk. A legkevésbé okoz problémát az alma és a krumpli, de
mindkettő a saját levével.
főtt krumplival, tisztított vízzel, lefejt anyatejjel vagy tápszerrel is
hígítható.
A pépek adása minden
esetben kanállal, tányérból, tálkából történjen!
Fontos tudni!
Bizonyos ételekkel
túl korán nem szabad próbálkozni, mert azok allergiás reakciót válthatnak ki a
kicsinél. Kerüljük a tej és tejtermékeket, tojást és mézet se adjunk még.
A csecsemő az édes anyatej után nem igényli a sót, a fűszerezést.
A cukor és a zsír is kerülendő, felesleges még ezekkel terhelni a babák
szervezetét.
Az új ételeket
egyenként vezessük be, kb. 1 hetet várva egy-egy étel között. Ez azért fontos, mert
így nyilvánvaló lehet, hogy bizonyos tünetek – kiütés, hasmenés, székrekedés
– az újonnan bevezetett ételnek köszönhető-e.
Egyszerre csak egy
ételt, kis mennyiségben (10-20 g) célszeru bevezetni, és fokozatosan kell
emelni az adagot. Abban az esetben, ha valamely új ételt a csecsemő nem fogyasztja szívesen,
vagy problémát észlel a szülő,
semmiképpen ne erőltesse az adott étel fogyasztását.(a rossz evő gyermek
itt kezdődik)
Ajánlott alapanyagok a
nálunk termett, lehetőleg rovarirtószer-mentes, ha lehet bio-gazdaságból
származó:gyümölcsök: alma, (C-vitamin tartalma (5mg/100 g) főként a héjában
található meg, ezért érdemes ezt is belereszelni a csecsemő ételébe), őszibarack,
meggy, jó
minőségu hámozott szilva.
Csecsemőnél kerüljük
az apró magvas, nehezen tisztítható, hisztamin felszabadulást kiváltó, vagyis
allergizáló gyümölcsöket (eper, málna).
Friss gyümölcs
hiányában mélyhűtött gyümölcs is adható.
zöldségek: sárgarépa, brokkoli, édesburgonya, burgonya (a csecsemőkorban
leginkább ezzel történjen a sűrítés), sütőtök (mely Béta-karotin – A vitamin
előanyag – tartalma kifejezetten magas, C-vitamin tartalma (25 mg/100 g) igen
jelentős). Ezek együttesen erosítik a csecsemo védekezo rendszerét. Továbbá
cékla, saláta, szelőtök.
A növények azért termelnek hatóanyagokat, hogy megvédjék magukat a baktériumoktól,
vírusoktól, penészektől és élesztőgombáktól, valamint a napsugárzás káros
hatásaitól. Amikor növényi hatóanyagokat tartalmazó élelmiszereket fogyasztunk,
ezek a vegyületek segítenek megóvni szervezetünket a szabad gyökök és néhány
karcinogén (rákkeltő) anyag ellen, valamint hozzájárulnak jó egészségi
állapotunk megorzéséhez és ahhoz, hogy tovább éljünk.
Fozelékekhez
bio-termesztésű zöldség lenne az ideális, de ennek hiányában mindenképpen
törekedjünk arra, hogy ellenőrzött beszerzési helyről vásárolt alapanyagot
használjunk. Fontos az élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartása! Ha a
beszerzési forrásban bizonytalan, vagy az alapanyag magas nitrát tartalma nem
zárható ki, akkor inkább kész bébiételt javasolt választani.
7 hónapos kor
gyümölcs: Adható a körte, a
banán, a narancs, és a citrom.
Ha a csecsemő nem hajlamos a pelenkával fedett terület kipirosodására és
bore nem ekcémás, már keverhető a gyümölcspüréjébe citrom vagy narancslé. Ha
viszont rosszul viseli, kipirosodik vagy hasmenése lesz tőle, nyugodtan
elhalasztható a gyümölcsléfogyasztás késobbre.
zöldség: Bevezethető a paradicsom, a cukkini (fozeléknek elkészítve),
fehérrépa, pasztinák, zeller, spárga, uborka (sütve vagy fozve), zöldborsó és a
zöldbab, melyek csak passzírozva készítendok.
Szükségessé válik a fozelékek
dúsítása, szaknyelven komplettálása állati fehérjével. A hús, mely a vashiány
megelőzésére is szolgál. A kezdeti időben ajánlott az alacsony zsírtartalmú,
fiatal állattól származó csirke és a pulyka mell. telítetlen zsírsavakat
tartalmazó növényi olaj is. Adagja 1 kávés- kanál / 1 dl főzelék. Az omega 3 és
az omega 6 zsírsavak adása igen kívánatos.fűszerek: A főzelékek ízesítésére még
mindig nem használandó a vesét igénybe vevő só, de a zöld fűszerek, úgymint
petrezselyem, zellerlevél, kapor, metélőhagyma már változatosabbá tehetik az
ízeket.
Szomjoltás: A főzelékek után a szomj
oltására anyatejet, babavizet, tisztított vizet vagy gyümölcshúsból készült,
cukorpótlás nélküli gyümölcsteát kaphat a csecsemő.
8 hónapos kor
gyümölcs: kék szilva, ringló, sárgabarack, sárgadinnye és mangó adható
újonnan bevezetett gyümölcsként. zöldségek: közül a spenót, sóska, (de ezek
magas oxalát tartalma miatt csak hetente egy alkalommal adhatók),csicsóka,
kukorica (héj nélkül), zeller, karalábé, kelbimbó, kelkáposzta, karfiol.
A rágásra szoktatást általában 8-10 hónapos kor körül kezdjük.
A gyermek rágó mozgásokat végez ebben a korban. A szoktatás módja, hogy
egy-egy nagyobb, de egészen puha darabot hagyunk a fozelékben, amit az ínyével
összenyomhat a csecsemő. Erre természetesen szóban fel kell hívni az étkezés
megkezdése előtt a figyelmét, és akkor is, amikor a falat a kanálba kerül. A
rágás a rágóizmok működtetésével kedvezően befolyásolja az állcsontok fejlődését,
és e folyamat elosegíti a fogcsírák fejlodését is. A rágás megtisztítja
(fiziológiás fogszuvasodás (caries) kialakulását.
Fozelékek dúsítása
A komplettálásra a csirke-, és pulykahús mellett már kaphatja más fiatal
állat húsát is a csecsemő. Ezen kívül legfeljebb heti egy alkalommal – mivel az
állat méregtelenítő szerveként funkcionál – fiatal csirke mája is adható, mely
jó vasforrás. Dúsíthatjuk az ételt az újonnan bevezethető
savanyított tejtermékekkel: sajt, túró, kefír stb.
A savanyított
tejtermékek rendszeres fogyasztása segít fenntartani a bélrendszer
baktériumflórájának egyensúlyát, így növeli a szervezet fertőzésekkel szembeni
ellenálló képességét. Legjótékonyabb hatását a bélrendszerre, az emésztésre
fejti ki, márpedig ez az immunrendszer tökéletes működéséhez elengedhetetlen.
A savanyítási művelet során a tejcukor részben
lebomlik, a savanyútejtermékeket így a laktózérzékenyek többsége is fogyaszthatja.
Jól, könnyen emészthetőek.
Fontos tudni!
ha a családban előfordult
allergiás megbetegedés, a tejtermékek és tejtartalmú ételek bevezetésével
célszerű várni egyéves korig!
fuszer: újdonságként a bazsalikom, kakukkfu, borsikafu, borsmenta,
szurokfu, citromfu, lestyán, fokhagyma, vöröshagyma vezethető be ebben a korban. A hagymák sütve vagy főzve kínálhatók.
Pékárúk: A kifli és a kenyér a rágómozgás tanulását segíti és nem elsosorban
táplálásra szolgál. Ugyancsak rágást segíto, de élelmi rostanyagot is juttat a
szervezetbe a kölesgolyó, puffasztott kukorica, rizspehely, puffasztott rizs. Ezek só- és adalékanyag mentes termékek kell, hogy
legyenek!
Fontos szem előtt tartani a só vesére
gyakorolt káros és vérnyomás emelo hatását.
Egyéb adalékanyagok fölösleges, a májat terhelo mesterséges anyagokat
juttathatnak a szervezetbe, vagy transz-zsírsavakat, amik összefüggésbe
hozhatók szívbetegségek, cukorbetegség, elhízás és számos egyéb megbetegedés
kialakulásával.
Az étkezések
gyakorisága
Az életkor növekedésével csökken, azaz a napi 6-7 étkezés a
nyolcadik-kilencedik hónapra lecsökken 5 étkezésre, az étkezésenként
elfogyasztott mennyiségek viszont folyamatosan növekednek, kb. 250 ml-re.
10–11 hónapos kor
zöldségek: káposztafélék, padlizsán, zöldbab, rebarbara, mángold.
Fozelékek dúsítása
A főtt tojássárgája heti 1-2 alkalommal már kínálható. Elkészítése: a
tojást keményre kell főzni. Kezdetben csak egy fél sárgája, majd később az
egész is adható. Allergia reakció a tojássárga bevezetésének idejét későbbi
idopontra tolhatja.szénhidrátok: Zab- és árpapehely, búzadara, puffasztott
buláta és tojásfehérje mentes tészták is színesíthetik az étrendet.
Az étkezés mennyisége,
energiaszükséglet
A csecsemőnek egy
éves korig minimum 5-8 dl anyatejre vagy annak hiányában tápszerre van naponta
szüksége.
Hathónapos kortól
kezdve a csecsemő energia-igényét már nem fedezi az anyatej (2)
energiaszükséglet anyatej fedezet
0-2 hó: 400 kcal/nap 493 kcal/nap
3-5 hó: 540 kcal/nap 540 kcal/nap
6-8 hó: 682 kcal/nap 465 kcal/nap(!)
9-11 hó: 830 kcal/nap 425 kcal/nap(!)
A hiányzó energiát kell
a kiegészítő táplálékkal pótolni.
Az elfogyasztott táplálék mennyisége 1 éves korig ne haladja meg a napi
1000 g-ot.
Az egyszeri adag kb. 200-250 ml legyen, napi 4-5 étkezéssel számolva.
1 éves kor
Bizonyos tekintetben
választóvonal a gyermek táplálásában. Az eddig elkerülendő élelmi anyagok jó
része már bátran bevezethetők.
Az étkezések körülményei sem mellékesek ebben a korban! Bizonyára van az
ismeretségi körükben olyan gyermek, aki után az egész lakást bejárják, miközben
„beletukmálnak” néhány falatot. Hogyan tudjuk ezt megelozni? Legyen az étkezés
a napirend egy kiemelt része, üljünk asztalhoz, terítsünk meg és hagyjuk, hogy
gyermekünk
Már ekkor nagy hangsúlyt kell
fektetni, hogy megtanuljon jól és alaposan rágni gyermekünk.
gyümölcs: áfonya, narancs, citrom,
grapefruit, az apró-magvas gyümölcsöket (eper, szeder, áfonya, ribizke stb.) –
ha éppen szezonja van, már 1 évesen megkóstolhatja a kisded. Borallergia,
kiütés jelentkezése esetén várni kell az adásukkal másfél-két éves korig.
A mogyoró, dió nagyon veszélyes élelmiszerek.
Az örlőfogakkal nem rendelkező korosztálynál csak feldolgozott formában
kínálható, mert félrenyelést okozhat, de a földimogyoróban található allergén,
az arra erosen érzékeny személyekben egészen kis, milligrammnyi mennyiségben is
életveszélyes lehet. Fontos, hogy aki a mogyoróra allergiás, az nagy valószínűséggel
az lehet a dióra is.
zöldség: paradicsom, nyers uborka és
paprika (esetleg reszelve), vöröshagyma, fokhagyma már nyersen is kínálható,
csicseriborsó.
állati fehérjék: halfélék, tojásfehérje, tej, vaj, tejszín, tejföl,
kecsketej, és kecskesajtok, juhtúró, juhsajt.
Kávé, kakaó szintén 12
hónapos kor után adható legkorábban.
A kecsketej önmagában táplálkozás-élettani szempontból
nem megfelelo, mivel egyes vitaminokban (B6, B12, C, D, fólsav) szegény, ásványi-anyag
tartalma pedig magas. A kecsketej túlsúlya a táplálkozásban tehát
alultápláltságot, vérszegénységet és a vesét megterhelo
kóros állapotokat okozhat.
Fontos tudni!
Ezen ételek bevezetésénél érdemes
odafigyelni ismételten, hogy nincs-e allergiás a családban!
gyógyteák: Az allergiára való
hajlam csökkentése miatt borsmenta (jó megfázás, influenza, emésztési zavarok,
valamint fejfájás, izom- és izületi fájdalmak ellen, de a borsmentából készült
tea hosszabb ideig nagy adagban fogyasztva látási zavarokat okozhat), citromfű
tea (nyugtató és vírusölo hatással rendelkezik), kamilla tea
(gyulladáscsökkentő, nátha és gyomorpanaszok csökkentése, nyugtató hatású),
csipkebogyó
tea (influenzás, megfázásos betegségek enyhítésére, emésztés javítására),
hársfa tea (köhögéscsillapító, köptető, nyákoldó), kömény tea (szélhajtó,
emésztést javító), lándzsás útifu (nyákoldó, köptető), vasfű (erosíto,
roboráló, étvágyjavító hatású)
és egyéb gyógynövényből készült teák is kínálhatók már szükség esetén..
Méz: 1 éves korig a
botulizmus-fertozés7 miatt kerülendo.
Az étkezés mennyisége,
energiaszükséglet
Az 1-3 éves korú gyermek energiaszükséglete nagy, 1100-1300 kcal (
4820-5460 KJ)
Az energiaszükséglet
7-15%-át fehérjével, 35%-át zsírral, 45-55%-át szénhidráttal fedezzük.
A csökkent kalória mennyiség alultápláltsághoz is vezethet!
Az elfogyasztott
étel adagját a gyermek étvágya határozza meg. Kiporciózott étel esetén tegyük
lehetővé, hogy ha nem lakott jól, másodszor is vehessen. Az egyszeri adag
nagyságát élelmiszercsoportonként adtuk meg.
Ideálisnak a napi
ötszöri étkezést tartjuk:
Három főétkezés (reggeli, ebéd,
vacsora) mellett két kisétkezést (tízórai, uzsonna).
A reggeli a napi energiaszükséglet 20%-át, a tízórai, az ebéd és az uzsonna
a 60%-át, míg a maradék 20%-ot a vacsora fedezze. Három étkezés esetén a napi
energiaszükséglet 35%-át reggel, 40%-át délben és 25%-át este adjuk.
Közétkeztetésben a háromszori étkezés az energiaszükséglet 65%-át, csak ebéd
biztosítása esetén 40%-át fedezi.
Az egy évet betöltött
gyermek napi étrendjének
összeállítása
Minden alapvető ennivaló, amit a család többi tagja is fogyaszt,
megengedhető. De ne a szülő ízlése szerint történjen a só és a cukor hozzáadása
az ételekhez, illetve ha mindenképpen ugyanabból az ételből szeretnének adni
gyermekének, mint amit a család eszik, akkor az ízesítést hagyják a végére,
elobb szedjék ki a gyermek adagját
és utána sózzák, borsozzák, fuszerezzék az ételt saját maguknak.
7 A Clostridium
botulinum a mézben elszaporodva késobb bejuthat az ember szervezetébe is, ahol
toxint termel. Ennek következményei foként az egyévesnél fiatalabb csecsemok számára
veszélyesek, ahol súlyos izomfájdalmakat, az izommuködés akadályozása révén
légzési nehézségeket és székrekedést okozhat, és az állapot súlyossága csaknem
minden esetben kórházi felvételt is szükségessé tesz.
A botulizmus veszélye
miatt egyéves kornál kell meghúzni azt a határt, ami alatt nem
érdemes kockáztatni akkor sem, ha a gyógyszeradást szeretnénk elkerülni a
mézzel valamilyen kisebb, banális panasz (például köhögés) esetén.
Folyadék
Testünk 2/3-részét
folyadék alkotja, a mennyisége csak szuk határok között ingadozhat! Mennyisége
naponta 100-120 ml/kg legyen.
Továbbra is – amennyiben még igényli a csecsemő– az anyatejet ajánljuk 1
éves kor felett.
Tejet – fontos a megfelelő kalciumellátottság elérésének érdekében8 –, vagy
allergén mentes tejitalt adjunk anyatej hiányában.
Cukrozott kakaópor helyett, – amennyiben natúr
tejet, tejitalt nem akar a gyermek fogyasztani –, gyümölccsel ízesítsük, és
turmix formájában kínáljuk a tejet.
Tea, friss gyümölcslé:
Cukrozott, szénsavas italok, teák, szörpök
helyett
szoktassuk hozzá a hígított 100%-os gyümölcsléhez, a cukrozatlan gyümölcsteához
kevés mézzel, de legjobb, ha általában ízesítetlen, szénsavmentes ásványvizet
(500 mg/l ásványi anyagtartalom alatt), vagy csapvizet (a legjobb ebben is a
tisztított) fogyaszt a gyermek. Az ásványvizek vásárlásánál érdemes (nem csak a
kisgyermekeknél)
gyakorta váltogatni a márkákat, hogy egyes ásványi anyagok bevitele ne
legyen túlzott mértéku.
Egy korty tiszta víz
is lehet élmény!9
Mit is csinál a víz a
szervezetünkben?
Segíti a tápanyagok felszívódását.
Szállítja a tápanyagokat a sejtekhez.
Feloldja és eltávolítja az anyagcsere során keletkezett felesleges
termékeket.
Párásítja a levegot, amit légzéskor belélegzünk.
Segítséget nyújt a verejték párologtatásával a testhomérséklet
szabályozásához.
Rugalmassá teszi az ízületeket.
A legfontosabb szerveinket védo rugalmas burkot alkotja.
Szabályozza a sejtek elektron- és protonszintjét.
Megvéd a kozmikus és egyéb sugárzástól.
Tulajdonképpen a szomjúság egy vészjelzés a szervezettol, hogy: „Helló,
folyadékra van szükség!” Ezért a gyermekek étrendjébe a napi folyadék/víz
bevitel is meg kell tervezni.
8 A csonttömeg
kiépítésére, a 30-as életévekben meginduló csontritkulás megelőzésére kifejtett
pozitív hatással bír. A mozgás mellett komoly szerepe van a megelőzésben a
helyes táplálkozásnak, a kálcium-
és fehérjedús étrendnek, a megfelelő D-vitamin-ellátottságnak.
9 Az emberek 55-65%-a
krónikusan vízhiányos. Az emberek 37%-ánál a szomjúságérzet annyira gyenge,
hogy gyakran összetévesztik az éhségérzettel, ezért akkor is esznek, amikor
csak egy pohár
vizet kellene inniuk - sokan ezért híznak el. Már 2% folyadékvesztés
megzavarhatja a rövid távú emlékezetet, nehézségeket okozhat Általában 8-10 pohár víz minden nap
elengedhetetlen.
Mikro-tápanyagok
A táplálékkal bevitt kalcium felszívódása nem túl jó, átlagosan 20-40
százalék között mozog. A hasznosulását több tényezo befolyásolja
A foszfor szinte minden
élelmiszerben megtalálható, kisebb-nagyobb mennyiségben a tejben,
tejtermékekben, húsokban, növényi eredetu élelmiszerekben egyaránt, így
hiányállapot kialakulása nem valószínu. 100 grammra vonatkoztatva egyes
élelmiszerek foszfortartalma akár 1000 mg-nál is több lehet.
A búzacsíra például 1100 mg-ot, a búzakorpa 1143 mg-ot tartalmaz belole, de
magas a foszfortartalma a fehér babnak (426 mg), a borsónak (375 mg), a
szójababnak (550 mg), a feta sajtnak (400 mg), az ementálinak (627 mg), az
olajos szardíniának (434 mg), a pisztáciának (500 mg), paradiónak (674 mg) és a
diónak (410 mg) is.
A mikrotápanyagok
közül a nátrium bevitel, azaz a só10 mennyiségére különös
hangsúlyt kell fektetni, amely elsosorban a magas nátriumtartalmú
késztermékek fogyasztásával és a hazai sófogyasztási szokásokkal függ össze. A
magas nátriumtartalmú húskészítmények, felvágottak helyett házilag is
készítheto húspástétom (sovány fott hús pépesítve, kevés kenozsiradékkal vagy
tejföllel elkeverve, nem sóval,
hanem inkább friss zöldfuszerekkel, pl. petrezselyemzölddel ízesítve). Kívánatos, hogy
kisgyermeke egyáltalán ne fogyasszanak felvágottakat!
Állati eredetu
termékek
Húsfélék, baromfi, hal, tojás. A
szálkamentes édesvízi hal adása táplálkozás-élettani szempontból hasznos, de
fokozott figyelmet igényel a túlérzékenység gyakorisága szempontjából.
Felnotteknél is ajánlott, de a gyermekeknek szánt ételeknél mindenképpen
kerülendo a bo zsírban/olajban sütés, helyette javasolt a párolás, sütoben való
sütés (a rántott húst és a hasábburgonyát is el lehet készíteni a sütoben
zsiradék hozzáadása nélkül is), továbbá a tapadásmentes edények használata.
Vaj, margarin, olaj
Mindennap szükséges az étrendbe. Elonybe kell részesíteni a telítetlen
zsírsavakat: a nem hidrogénezéssel eloállított, egészséges margarint és a
hidegen sajtolt olajokat.
Tudni kell azonban, hogy a tejzsíroknak is mértékletes fogyasztás mellet
kedvezo élettani hatásai vannak.
Tejtermékek
Kefír, joghurt, (részesítse elonybe az otthon készített natúr joghurt és
gyümölcs ös.szekeverését) sajt, túró.
10 A felnottek
étrendjébe illesztheto, de ennek a korosztálynak még nem ajánlott feldolgozott
élelmiszerek (például felvágottak, sajtok, kenyérfélék) fogyasztása miatt a
gyermekek a maximálisan ajánlott
sómennyiség (nátrium)
négyszeresét eszik meg egy nap, ez pedig zöld út a késobbi magas vérnyomás és a
szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásához.
Zöldségfélék
Mindenféle és változatos zöldség napi adás ajánlott, amit lehet nyersen,
párolva, vagy fozeléknek elkészíteni!
A zöldséget, ha másképp nem megy, próbáljuk meg belecsempészni az ételekbe,
rakott, töltött ételek, krémlevesek formájában.
Érdemes tudni, hogy az eroteljes színu zöldségek több fontos tápanyagot
tartalmaznak!
A cékla például nagyon gazdag folátokban, mangánban,
káliumban, magnéziumban, esszenciális aminósavban, vasban, rézben, foszforban,
C-vitaminban és étkezési rostban. Úgy tartják számon, mint az egyik legjobb
eszközt a szívbetegségek, születési rendellenességek és daganatos betegségek
megelozésében. Vörös színét a cékla gazdag pigment tartalmától kapja. Ez a
betacián, ami nagyon hatékony rákellenes szer.
A sárgarépa karotint, amely jelentos antioxidáns (az A-vitamin
elovitaminja), valamint B1-, B2-, B6-, C-, és K-vitamint, de kalcium, kálium,
magnézium, foszfor, vas, nátrium, almasav, citromsav, folsav is található
benne. Az A-vitamin nélkülözhetetlen a jó látás és a nyálkahártyák egészsége
szempontjából. Az A-vitamin hiányában kialakulhat a farkasvakság. A gyökér
tartalmaz még flavonoidokat és illóolajat is. Fogyasztása ajánlott szív- és keringési
betegségekben szenvedőnek is. Azért is érdemes tudatosan beiktatnunk
táplálkozásunkba, mert karotinjai erosítik az immunrendszert, és egyes
vizsgálatok szerint a daganatos betegségek megelőzésében is fontos szerepük
lehet. A sárgarépa hatóanyagainak köszönhetően részt vesz a szabad gyökök11
károsító hatásának megakadályozásában is.
Hüvelyesek: bab,
borsó, lencse, sárgaborsó, szója, tofu (szójasajt),
Fontos tudni!
A vegetáriánusoknak, vagy azoknak, akik nem jutnak állati eredetű
termékekhez a hüvelyesek igen fontos élelmi anyagok! A mai állásfoglalás
szerint az ovo-lakto (tejet, tejterméket és tojást is fogyasztók) és szemi-
vegetariánusoknál (tejet, tejterméket és tojást, valamint fehér húsokat pl.:
halat és baromfihúst is fogyasztók) nagy figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy
ne alakuljon ki vashiány,
A klorofill a zöld
növényekben fotoszintézis útján keletkezo pigmentanyag. Fotoszintézis során a
fényenergia kémiai energiává alakul át. A napfény hasznosításában, energiává
alakításában játszik kiemelkedő szerepet. A klorofill kémiai szerkezete szinte
majdnem megegyezik az emberi vér hemoglobinjával.
A vas az állati
eredetu élelmiszerekbol hasznosul leginkább, de felszívódása fokozható nagy C-vitamin-tartalmú
táplálékok (pl. narancslé) jelenlétével, így a gyermek étrendje az egészséges
táplálkozásnak megfeleloen, minden nap tartalmazzon húsokat, tejet,
tejtermékeket, vagy kifejezetten kisgyermekek számára előállított tejitalt, és
megfelelő mennyiségű zöldség- és gyümölcsfélét
A menü összeállításakor nem árt
figyelembe venni, hogy a köztudottan sok vasat tartalmazó növényekből (pl.
spenót, brokkoli, lencse) magas rosttartalmuk miatt kevés vas szívódik fel,
ezért óriási mennyiségeket kellene elfogyasztani belolük a vasszükséglet
biztosításához. A felszívódás már hatékonyabb az állati eredetű élelmiszerek
(vörös hús, máj, baromfi, hal, stb.) esetében. Ebben a korban még kiemelten
fontos a tejalapú táplálás. Ám a tehéntejben nagyon kevés a vas, ráadásul a túl
korai
tehéntej adás fokozza bizonyos betegségek (allergia, cukorbetegség)
kialakulását.
Ezért a szakemberek azt javasolják, hogy a kicsi 2-3 éves kora elott ne
fogyasszon rendszeresen tehéntejet. A gyermekorvosok a tej pótlására tejalapú
gyerekitalt javasolnak, mert ennek összetétele optimális és vastartalma
megfelelo.
Gyümölcsök
Kívánatos lenne, hogy minden nap
egyen a gyermek nyers gyümölcsöt! Csemegeként nyersen és ételek mellé fozve adhatjuk. Az
eroteljes színu gyümölcsök több fontos tápanyagot tartalmaznak.
A gyümölcsök szintén „elrejthetőek”, játékos formában
tálalhatóak, például a lereszelt, turmixolt gyümölcspépet hidegen oldható
zselatinnal elkeverve, a gyermekek által kedvelt formába öntve és így lehutve
kiváló desszertet kapunk, amely egy foétkezés után adható.
Édesség
A finomított cukor és a
feldolgozott gabonatermékek túlzott mértéku fogyasztása hozzájárulhat a
túlsúly, majd az elhízás kialakulásához, különösen mozgásszegény életmód
mellett.
Ha mégis valamilyen édesség formájában szeretnénk a kalóriákat pótolni,
akkor lehetoség szerint az legyen valamilyen házilag elkészített finomság,
például cukrozatlan gyümölcspép tejszínnel, túróval, tápszerrel vagy tejitallal
dúsítva, amely mellé
A fekete csokoládénak van élettani jelentosége, de mivel a gyerekek a
keseru íze miatt nem fogadják el szívesen, ezért a csokoládét inkább
kerüljük!húsok, a tojás és a tej vastartalma a vörös húsokéhoz képest
jelentosen alacsonyabb.
További problémát okoz, hogy a növényi eredetuővas nem szívódik fel
olyan hatékonyan, mint az állati fehérjébol származó, bár a jelenlévo
C-vitamin segít ebben. Kisgyermekek foétkezéseinek mindig komplettnek kell
lennie!
Másfél éves kortól adhatók
nagyobb biztonsággal az apró-magvas gyümölcsök, úgy mint ribizli,
feketeribizli, szamóca, földieper, szeder, málna, egres, som, kiwi,
csipkebogyó, áfonya. A déligyümölcsök: ananász, mangó, grapefruit stb.
allergizáló hatása is kevésbé jelentkezik már ebben a korban.
Fontos tudni!
Darabosan az ételt csak akkor adjuk, ha már rágófogai is vannak a gyermeknek,
amelyekkel meg tudja őrölni a főzelékrészeket, gyümölcsöt, falatkákat.
A nyers táplálék rágása serkenti a fogágy (parodontium) vérkeringését,
ezáltal
megelőzi a fogágy-betegségeket.
A rendszeres vegyes táplálkozásban részesülő kisgyermek általában nem
szorul ásványi anyagok külön bevitelére, az oly sokat reklámozott
táplálék-kiegészítőkre.
Néhány alapvető tény
• figyeljünk a kalóriákra, különösen az üres
kalóriákat kerüljük! (cukor, édesség) só-használatot minimálisra kell
csökkenteni •
• a legtöbb transzzsírt száműzni
kell az étrendből A transz-zsírsavak olyan telítetlen zsírsavak, melyek molekulái
tartalmaznak szénatomok között átellenes (transz) kettőskötéseket. A kutatások
a magas transz-zsírsavakat tartalmazó étrendet összefüggésbe hozták
szívbetegségekkel, cukorbetegséggel, elhízással és számos egyéb
megbetegedéssel. Számos országban szabályozzák a maximálisan az élelmiszerbe
kerülhető transz-zsírsav mennyiségét. A transz-zsírsavak főként az élelmiszerek
feldolgozása során keletkeznek. Egyes kérodzok (például tehén, kecske)
teje és testzsírja nyomokban tartalmaz transz-zsírokat. A hidrogénezett
növényi olajok (például a margarin) különösen sok ilyen molekulát tartalmazhat,
a feldolgozástól függoen.
• több gyümölcs és zöldség
jelenjen meg minden étkezésnél
• A D-vitamin felszívódás
szempontjából fontos az is, hogyan halad át a táplálék a gyomor-bélrendszeren. Zsír jelenlétében ez az
áthaladás lassul, ami segíti a kiválasztást, míg például zsírfelszívódási
zavarok esetében oldhatatlan kalciumszappan keletkezik és csökken a
kiválasztás. 2 éves korig ne kapjon csökkentett zsírtartalmú tejet a kisded! A
csökkentett kalória mennyiség alultápláltsághoz is vezethet.
Befolyásolja a folyamatot a táplálék összetétele is. Az anyatej
zsírtartalma 3,5-4,0 g/100g.
• kizárólagosan a teljes kiőrlésű
gabona használata lenne kívánatos, de legalább 50-50% -ban
• a reggeli gabonát és fehérjét is
tartalmazzon ne csak az egyiket vagy másikat•
Helytelen táplálás
okozta betegségek
Az élet kezdetén, csecsemő és
kisded korban nagyon fontos a helyes életmód megválasztása, követendő mintaként
felajánlása, ezzel az egészséges élet megalapozása.
A helytelen táplálkozás, mely túlzott kalória bevitelt, csökkentett
rostanyag felvételt, kevés vizet, mesterséges anyagokkal való dúsítást foglal
magában és a mozgásszegény életmód egyenes következménye a ma már
népbetegségnek számító elhízás.
Az elhízás a
cukorbetegség (diabetes), a magasvérnyomás (hypertonia), a zsírok normálisnál
magasabb szintje a vérben (dyslipidaemia) és az érelmeszesedés
(atherosclerosis) kockázati tényezoi.
A magasabb vércukorszinthez elsősorban az önmagában is komoly kockázati
tényezőt jelentő testsúlyfelesleg, a diszlipidémia és a hipertonia társul. A
90-s évek előtt ritkaság számban ment a 2-es típusú cukorbetegség
gyermekkorban. Ma a fejlett világban számos közlemény támasztja alá
szaporodását a fiatal években. A betegség párhuzamosan emelkedik az elhízás
gyakoriságával. Ezen betegségek elsőszámú érrendszeri kockázati tényezőt
jelentenek. Ismeretes, hogy Magyarországon a vezeto halálokok a szív- és
érrendszeri betegségek.
A csekély rosttartalmú és nagy
zsírtartalmú étrend fokozza a bélrendszeri dagantok coloncarcinoma elofordulási
kockázatát. Lényeges megemlíteni a telített és telítetlen zsírok szerepét.
Táplálkozási ajánlások szerint a telített zsírsavak mennyisége a teljes energia-bevitelnek
legfeljebb 10%-át, az egyszeresen telítetlen zsírsavaké mintegy 12-14%-át, a
többszörösen telítetlen zsírsavaké a 6-8%-át tegye ki. Az emberi szervezet
legfontosabb energiaforrásai a különböző zsiradékok. Energiaforrásként
szolgálnak a szervezet számára, segítik a zsírban oldódó vitaminok
felszívódását, állandó szinten tartják a testhomérsékletet. Szükségesek a
sejthártya felépítéséhez, az idegsejtek beágyazásához, egyes hormonok
muködéséhez, valamint a D-vitamin képzodéséhez.
Az állati eredetu zsírokban a telített zsírsavak,
foleg a palmitin- és a sztearinsav aránya magasabb, ezek szobahomérsékleten
kenheto, szilárd halmazállapotúak.
A telített zsírsavak egyenes
láncai
szorosan illeszkednek egymás mellé, így lehetové teszik az élolényeknek, hogy
zsír formájában nagy mennyiségu energiát raktározzanak viszonylag kis helyen.
A növényi eredetu zsírokban telítetlen zsírsavak
fordulnak elo túlnyomórészt. Ezek a zsiradékok szobahőmérsékleten folyékonyak,
ezeket nevezzük olajoknak.
A zsírsavakat a szénatomok közötti kettős kötések számával is jellemezzük.
A kettős kötést nem tartalmazó zsírsavakat telített zsírsavaknak mondjuk. Az
egy kettős kötést tartalmazó zsírsavak az egyszeresen telítetlen zsírsavak, az egynél
több kettős kötéssel rendelkező zsírsavak pedig a többszörösen telítetlen
zsírsavak.
Fontos tudni!
A családok szűkös anyagi helyzete, tudatlansága, vagy gondatlansága
egyaránt vezethet a gyermekek elhízásához, ilyenkor mennyiségileg bőséges, de
minőségileg nem megfelelő a táplálkozás, ez vezethet mennyiségi-minőségi –
vitaminokban, nyomelemekben és fehérjékben szegény – alultápláltsághoz.
A gyorséttermi ételek kimondottan károsak gyermekkorban! A rossz
táplálkozási szokások az elhízás, túlsúly gyakorisága komoly egészségügyi kockázatot
jelentenek, amelyre oda kell figyelni!
Allergia
szempontjából a leginkább kockázatos ételek a tehéntej, a tojás, a
földimogyoró, makadámdió, pisztácia), valamint a halak és a tenger gyümölcsei.
Más ételek, még akár olyan alapvető élelmiszerek is, mint a gyümölcsök,
zöldségek, húsfélék, szója
és gabonák, szintén
okozhatnak allergiát, ha túl korán, illetve ha nem a megfelelő időben vezetik
be őket a csecsemő étrendjébe. Életkori sajátosság a fogadó szervezet immunológiai
éretlensége. A korai találkozás valamely idegen fehérje allergenitásával és
annak mennyisége kiváltja az esetleges örökletes hajlamú csecsemőkben a
borgyulladást, más néven ekcémát, azaz az atópiás elváltozást.
A táplálkozás zavara
fogékonyabbá teszi a szervezetet a fertozésekkel szemben,
befolyásolja azok lefolyását és kimenetelét. A táplálkozási zavar csökkenti
a nyálkahártya-immunitást.
Az emberi test két
legfontosabb alkotóeleme a só és a víz. Mivel vizet és sót mindennap
veszítünk, folyamatosan pótolni, biztosítani kell ezeket szervezetünk számára.
Víz és só nélkül nem létezhet élet a földön. A só koncentráció biztosítja a
vér és szövetek közötti anyagcserét. A növényekben található szerves só (a
szervezet csak ezt a fajta sót tudja hasznosítani) hőkezelés hatására átalakul
szervetlen sóvá. A vese napi 2-3 g szervetlen sót képes kiválasztani. A többlet
só lerakódik, és kőképződéshez, érelmeszesedéshez vezet. Ha a vesék nem megfelelően
működnek no a vérnyomás.
A túl sok só, a nátrium-klorid fáradttá, szeszélyessé és ingerültté tesz,
felpuffaszt, és árt a veséknek. A nátrium-klorid egy agresszív anyag, amely
biokémiai szempontból kiegyenlíto ellenpólust keres, hogy a szervezetben
fennmaradjon a semlegesítő elv. A nátrium-kloridnak szüksége van természetes
ellenpólusra, hogy hatását egyáltalán ki tudja fejteni. Természetes
ellenpólusok a kálium, a kalcium, a magnézium és a többi ásvány és nyomelem.
A túlfinomított
élelmiszerek fogyasztása székrekedés kialakulásához vezethet.
A relatíve kemény, koncentrált, lassan ürülő széklet, amely az elégtelen
mennyiségű rostos étel és folyadékhiány eredménye, lelassítja a bélmozgást,
megnő a belső lumennyomás ennek következményeképpen a bél falának kiöblösödése
jön létre. Itt könnyen alakulhat ki gyulladás, mely krónikussá válva rontja az
emésztést és a felszívódást.
Kék csecsemők
Az ivóvizet szennyező anyagok
között az egyik legjelentosebb a nitrát. Az intenzív mezőgazdaságban
nagy mennyiségben használt műtrágyából, sérült csővezetéken keresztül és sérült
vagy a magán kutakhoz túl közel telepített ülepítőkből kerülhet az ivóvízbe.
Csecsemőknél ez okozza
az ún. kék betegséget (methaemoglobinaemia). Azokkal
az 1-12 hónapos kisbabákkal fordulhat elo, akik számára a teát vagy tápszert
olyan kútvízzel hígították, amelynek jelentos a nitrát-tartalma, vagy nitráttal
szennyezett földben termett gyökérzöldségek képezik a fozelékfogyasztás
alapját. A kútvízzel bejutó nitrát a baktériumok hatására nitritté alakul a
csecsemő gyomrában éspatkóbelében,
majd felszívódik a vérbe. A vérben a vörösvérsejtekbe behatolva a
vérfestéket (haemoglobint) ún. methaemoglobinná alakítja át, így képtelenné
teszi azt az oxigén szállítására.
Betegség, kockázati
helyzet
Az állapot kialakulásához vezeto
táplálási gyakorlat
1. Alultápláltság
2. Vitaminhiány
3. Fogszuvasodás
4. Vashiányos vérszegénység
5. Elhízás
Egyoldalú táplálás, a kisded
viselkedési zavara
Egyoldalú táplálás, vegetáriánus
étrend
Fluor-hiány, túlzott édesség
fogyasztás, cumi használata
Kevés húsféle, sok
tehéntej fogyasztása
A szükségletet meghaladó
mértéku energia-bevitel
1. A növekedés zavara
2. Borgyógyászati tünetek
(stomatitis, glossitis, a köröm betegségei)
3. Gasztrointesztinális tünetek
(nyelési zavar, achlorhydria, malabsorptio, enteropathia, okkult bélvérzés)
4. Központi idegrendszeri tünetek
(irritabilitás, figyelemzavar, a mentális fejlődés elmaradása, apnoés epizódok)
5. A fizikai terhelhetoség
csökkenése
6. Immunológiai zavarok (csökkent
lymphocyta válasz, csökkent ölosejt aktivitás)
Táplálkozással
összefüggo megbetegedések:
(source: WHO report “Diet,
nutrition and the prevention of chronic diseases”, Geneva
2003.)
Daganatos mb.Magas vérnyomás-2-es
típusú diabetes
Magas (telített)
zsír(sav)tartalom
Túlzott alkoholfogyasztás
Alacsony vitamin és
ásványianyag bevite
Magas cukor fogyasztás
Magas sóbevitel / túlzott
fogyasztása sózott (pácolt) élelmiszereknek
Genetikai adottságok
Kor
Mozgásszegény életmód
Dohányzás
Stressz
http://www.mave.hu/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése