Pigment
rendellenességek képekben.
A pigment rendellenességeket, másnéven
festékképzési rendellenességeknek nevezzük. A bőrünk színét a melanin adja,
amely egy fehérjetermészetű anyag. Ha a melaninképzés biokémiai folyamatában
zavar jön létre, akkor festékképzési rendellenesség alakul ki. Ezek a
rendellenességek különböző méretű elváltozásokban jelentkezhetnek.
Az arcbőrön megjelenő
foltokat is rendellenességeknek nevezhetjük. A
foltok a környező bőrfelületektől színükben különböznek. Lehetnek egész sötét színűek,
de nagyon világosak, alig észrevehetőek is. A bőr felszínéből nem emelkednek
ki. Méretükben is lehetnek különbségek, vannak kisebb és nagyobb foltok is.
A
festékképzési rendellenességnek két fajtájuk létezik
- természetes eredetű festékképzési rendellenességek
- mesterséges eredetű festékképzési rendellenességek
Természetes
eredetű festékképzési rendellenességek:
A
melaninképzés zavarával függenek össze.
Mesterséges
eredetű festékképzési rendellenességek:
Akkor
alakul ki, ha a bőr egyes rétegeibe (irha vagy bőralja) idegen eredetű
festékanyag kerül.
A pigment rendellenességeket okozhatják külső, belső és öröklött tényezők is.
A pigment rendellenességeket okozhatják külső, belső és öröklött tényezők is.
Külső
tényezők lehetnek a mechanikai hatások, a vegyi anyagok, a gyógyszerek, a
kozmetikai anyagok, az ibolyántúli sugarak, de akár a gyümölcslevek is. Belső
tényezők például az anyagcserezavarok, az idegrendszeri zavarok, a bőr
gyulladási folyamata, a petefészek gyulladása, a hormonháztartás felborulása,
fertőzések. Néhány pigmentzavar recesszíven öröklődhet. A világos hajú-, és
bőrűeknél a leggyakoribb.
Természetes eredetű pigment rendellenességek:
Két csoportra oszthajuk:
- fokozott
festékezettséggel járó festékképzési zavarok
- csökkentett
festékezettséggel járó festékképzési zavarok
Fokozott festékezettségről akkor beszélünk, amikor a pigmentfoltok
sötétebbek, mint a bőr többi felülete. Ilyen
például a szeplő. Két fajtája a fiatalkori és az időkori szeplő. A fiatalkori
szeplők az évszaktól függően világosabbak vagy sötétebbek, attól is függ mennyi
ibolyántúli sugár éri az arcot. Az időskori szeplők leginkább a klimax után
jelentkeznek. Ide tartik még a májfolt is. Eredetük szerint lehetnek:
terhességi májfoltok, petefészek zavariból származóak, epezavarokból létrejövők
és külső hatásokra keletkezők. Vírusok, baktériumok, gombák és a melanózisok is
okozhatják a fokozott festékezettséget. Bélbetegségek nyomában pigment zavarok
is okozhatnak túlzott festékezettséget. Ilyen betegségek például a sárgaság
vagy a bronzkór.
Csökkentett festékezettség akkor alakul ki, ha a pigmentfoltok világosabbak a bőr többi felületétől. Kétfajta festékhiányt különböztethetünk meg: a leukoderma, valamint a vitiligo. Ezeket csak orvos kezelheti. Kialakulásukban örökletes tényezők játszanak szerepet.
Csökkentett festékezettség akkor alakul ki, ha a pigmentfoltok világosabbak a bőr többi felületétől. Kétfajta festékhiányt különböztethetünk meg: a leukoderma, valamint a vitiligo. Ezeket csak orvos kezelheti. Kialakulásukban örökletes tényezők játszanak szerepet.
Mesterséges
eredetű festékképzési rendellenességek:
A mesterséges festékezettség mechanikai hatásokra létrejövő színelváltozás
a bőrön. A bőr mélyebb rétegeibe vízben nem oldódó festékes anyagok kerülnek.
Ilyen például a tetoválás.
IKONOGRÁFIA
Fokozott festékezettség/hiperpigmentáció
1-
2-
3-
4-
5-
6-
7-
8-
9-
Csökkent
festékezettség/hipopigmentáció
1-
2-
3-
4-
5-
6-
7-
-
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése