Stressz tinédzserkorban

Manapság egyre több megmérettetésben van része a tizenéveseknek. Az otthoni elvárások és az iskolai követelmények mellett a kortársak igényeinek is igyekeznek megfelelni, miközben a többségük már a párkapcsolat kihívásaival is szembesül.

A tinédzserek életében ugyanúgy nőtt a stressztényezők száma, mint a felnőttekében. Nem mindig nyilvánvaló, hogy a stressz hatására mekkora feszültség halmozódik fel bennük. Ez az állapot szorongások kialakulásához vezethet, amelynek testi tünetei is lehetnek. A kezeletlen, huzamosabb ideig érvényesülő stresszhatás szervi elváltozást okozhat, amelynek következményeként tartós egészségkárosodás léphet fel.

Milyen testi tünetekkel reagál a tinédzserkori szervezet a stresszhelyzetekre?

A gyermekorvosok által is alátámasztott tény, hogy bizonyítványosztás előtt jelentősen megnő a gyomorpanaszokkal küzdő iskolások száma. Leginkább bizonytalan eredetű hasfájásról számolnak be, gyakori tünet az émelygés és a haspuffadás, illetve a hányás és a hasmenés. Olykor a stressz hatására jelentkező panaszok nagyon hasonlóak egyes emésztő szervrendszeri betegségek tüneteihez.

Igen széles skálán mozognak a stressz által kiváltott tünetek. Tinédzserkorban is jelentkezhetnek például vérnyomásproblémák, szapora szívverés, légzési nehézségek, vagy köhögés. A már meglévő betegségek súlyosbodhatnak, ez gyakran előfordul például asztmások esetén. Bizonyos stresszhatások következményeként a tizenévesek között is sokan küzdenek alvászavarral, romolhat az emlékezőképességük, illetve figyelemzavar észlelhető náluk.

A kezeletlen stressz károsan befolyásolja az immunrendszer működését, ezért a szervezet kiszolgáltatottabbá válik a kórokozók számára. Mivel a test védekező képessége nem megfelelő, a fiatal beteg nehezebben épül fel a betegségekből.

Szorongásos betegségek

Külön kategóriát képeznek a feldolgozatlan stressz miatt fellépő szorongásos tünetek, mint a légszomj vagy a nyugtalanság.  A pánikbetegség megnyilvánulása nagyon hasonlíthat a szívinfarktus jeleire. Az újabb pánikrohamtól való félelem fóbiák megjelenését eredményezheti. A beteg például nem mer egyedül közlekedni, vagy egyáltalán nem érzi képesnek magát arra, hogy kimozduljon otthonról.

Mit tehet a szülő a gyermekét érő stresszhatások csökkentése érdekében?

A szülőnek segítenie kell a gyermekét abban, hogy a képességeinek megfelelő iskolába járjon, az érdeklődését kielégítő szakra.

-A tanulás során teljesíthető elvárásokat kell támasztani vele szemben, és a teherbírását figyelembe véve kell meghatározni a tanrenden kívüli különóráinak a számát. Arra kell törekedni, hogy a gyermek ne vállalja túl magát, és ne akarjon túl magas követelményeknek megfelelni. Így jelentősen csökkenthető bizonyos stressztényezők hatása.

A szülő személyes igényei sem lehetnek túlzóak a gyermek számára. Ha a stressz felgyülemlik, és a szülő azt tapasztalja, hogy annak feldolgozása már nem megy segítség nélkül, a gyermeknek lehetőséget kell adni, hogy szakemberrel beszélgethessen. Ilyenkor ismereteket szerezhet a különböző stresszkezelő módszerekről, illetve elsajátíthatja azok helyes gyakorlását.

A stresszfaktorok hatásainak következményeit minden esetben kezelni kell, a megelőzés és a korai felismerés lényegesen elősegítheti a tizenéves gyermek egészségének megőrzését.

#1 Dr.BauerBela

---