A kisgyermek környezetében élő felnőttek vigyázó szemei mellett fejlődhetnek, növekedhetnek egészségesen, károsító hatások, veszélyeztetettség nélkül.

A kisgyermek környezetében élő felnőttek vigyázó szemei mellett fejlődhetnek,

növekedhetnek egészségesen, károsító hatások, veszélyeztetettség nélkül.

Ahhoz, hogy növekedésüket, fejlődésüket ne gátolják olyan események, amelyek átmeneti, vagy végleges károsodást okozhatnának, kiemelten fontos a gondos előrelátó, megelőző tevékenység a gyermek gondozása, felügyelete, tanítása, játéktevékenysége közben.

 Figyelmünk egy pillanatra sem lankadhat, tekintetünk, óvó, védő lépéseink megelőzhetik azokat a baleseteket, amelyek ellenkező esetben bekövetkezhetnek.

A baleset hirtelen fellépő fizikai, kémiai hatások által létrejött akut egészségkárosodás, amely a behatás idejétől, mértékétől, a szervezet érintettségétől függően lehet súlyos életveszélyes, középsúlyos, enyhe mértékű.

A gondos felügyelet a balesetmentes fejlődési szakasznak adhat lehetőséget, mégis sok esetben minden óvóintézkedés ellenére is bekövetkezhetnek olyan balesetek, amelyeket előre nem tudunk kiszámítani.

- Ilyen lehet a járás tanulása közben történő elesés, ütés,

zúzódás.

- Minden körülmények közt a megelőző intézkedések ellenére gondolnunk kell arra a lehetőségre, hogy a baleset bekövetkezhet. Ilyenkor szükséges olyan ismeretekkel

rendelkeznünk, melyek az első ellátás biztosításával kivédik az állapot súlyosbodását, megmenthetik a gyermeket a súlyos életveszélyes állapotoktól.

-Így tehát nagyon fontos gondoskodnunk a balesetmentességről, baleset esetén pedig az első ellátás biztosításáról és a szakorvosi ellátás kötelező jellegéről. Gondoskodnunk kell ismereteinken túl a háztartásban, az óvodában, az iskolában is elsősegély biztosítását szolgáló eszközökről is.

Elengedhetetlen az óvintézkedés, a felügyelet biztosítása, az ellátás nyújtása, az orvosi ellátás minden esetben történő nyújtása. A különböző sérülések, vérzések, törése, traumák, ijedelmet okozva, a gyermek rémületét, fájdalmát okozhatják, ezért elengedhetetlen a gyors határozott, nyugodt, biztonságérzetet keltő magatartás tanúsítása. A kellő magatartás segíti a helyzet megoldását, a nyugtató légkör kialakítását, a fájdalom enyhítését, a megnyugtató

megoldás megtalálását.

1. A gyermekkorban előforduló leggyakoribb a balesetek

- A balesetet szenvedő gyerekek nagy része abból a csoportból kerül ki, akik éppen elkezdenek mászni és járni.

- Õk egyrészt nem képesek még eléggé kontrolálni a mozgásukat, másrészt nincs elég veszélyérzetük.

- Ugyanakkor olyan érdeklődők, aktívak és találékonyak, hogy a felnőtteknek elég nagy gond kitalálni, és előre látni a veszélyhelyzeteket, amibe a rájuk bízott gyermek keveredhet.

- Az esés következtében létrejövő balesetek a leggyakoribbak ebben a korban, ezt követik a forrázásos/égéses balesetek, illetve a mérgezések.

- A legkomolyabb balesetek a lépcsőről való leesés, az ablakból, illetve a balkonról való kizuhanás.

- A gyerek leforrázhatja magát, ha ledönti a forró folyadékkal teli edényt, vagy kinyitja a forró vízcsapot.

- Gyakran előfordul, hogy a gyermek a felnőtt ölében ülve borítja ki a forró kávét vagy teát.

- Égési sérüléseket okozhat nyílt láng (kandalló, otthagyott gázrózsa), forró edények.

-Kerüljük azokat a játékokat, amelyekről apró részek leválhatnak, a gyerek szájába kerülhetnek.

-Vegyünk engedélyezett játékokat, és a vásárlásnál mindig a gyermek életkorának megfelelőt válasszunk.

-Tartsuk az ollókat, késeket olyan helyen, hogy a gyerek ne férjen hozzá. Nézzük át a fiókos szekrényeket, amelyeket a gyerek elérhet, kinyithat, és vegyünk ki belőle mindent, ami megsértheti őt.

Jó, ha a tiltott dolgokat tartalmazó fiókok biztonsági zárral záródnak, veszélyesebb dolgokat helyezzük olyan magasra, hogy a gyerek ne érje el.

-Elektromos vezetékek és kapcsolók

- A padló a legjobb játszótér.

- Nézzük meg, milyen tárgyak vannak a mászás magasságában.

- Figyeljünk arra, hogy semmiféle elektromos készülék, vezeték ne lógjon bele a gyermek játszóterébe.

- Különös figyelmet érdemelnek azok a vezetékek, amelyek nehéz tárgyakban végződnek, ezeket ugyanis a gyermek magára ránthatja.

Amennyiben a baleset bekövetkezik, a sérülést el kell látni, mentőt kell hívni és szakellátást kell a gyermek részére biztosítani!

Mentőhívás:

Hazánkban egységesen a 112-es hívószámmal többnyire a legközelebbi mentőállomás

szolgálatvezetőjével tud kapcsolatot teremteni.

Mobiltelefon zavart okozhat, mert előfordulhat, hogy távolabbi szolgálatvezetőhöz fut be a

hívás, nagyon fontos, hogy pontosan adja meg a helyszínt.

Az egységes európai segélyhívó szám, a 112-es (mentők, tűzoltók, rendőrség) bevezetése folyamatban van hazánkban. A pontos, tárgyszerű segélykérés hozzásegíti a sérültet a

mielőbbi szakellátásra.

Segélykéréskor a következő információkra van szüksége a szolgálatvezetőnek:

-Ki telefonál, mi a telefonszáma?

-A bejelentő neve az esemény regisztrálásához, a telefonszám a kapcsolattartás miatt szükséges. Az izgalom, ijedség hatására gyakran pontatlanul adják meg az eset helyszínét.

A keresést a szolgálatvezető visszahívással tudja felgyorsítani.

-Mi történt?

Az esemény rövid leírása szükséges. (Pl. egy idős férfi elájult a buszmegállóban, eszméletlen, légzése, keringése van. Vagy: két személygépkocsi karambolozott, az egyik felborult és egy sérült a roncsok közé szorult.)

-Hol történt?

A pontos helymeghatározás a szaksegély mielőbbi helyszínre érkezését segíti. Település,kerület, utca, házszám, lépcsőház, emelet, ajtó stb. adatok megadása lehet szükséges.

-Közterületen kereszteződés, házszám előtti hely, autópályán, autóúton kilométerszelvény.

-Különleges helyek esetén a megközelíthetőséget is el kell mondani. -Szükség esetén egy ismert találkozási pontot kell megbeszélni, ahol a bejelentő vagy a megbízottja várja a mentőket. Pl. egy kiránduláson, az erdőben történt a baleset.

Ki a beteg?

Közlekedési baleset bejelentésekor fontos, hogy egy vagy több sérült van-e, illetve a hozzávetőleges, első vizsgálat alapján az állapotukról is tájékoztatunk.

Ha lakásban családtagjához, szomszédjához, ismerőséhez vagy munkahelyre munkatárshozhív segítséget a beteg személyes adatait is meg tudja adni.

Milyen állapotban van a beteg?

-A tapasztalt tüneteket, sérülési jeleket, betegtől beszerzett panaszokat kell elmondani.

-Alkalmas esetben a korábbi betegségek, kezelések is fontos információt szolgáltatnak.

A beszélgetést a szolgálatvezető zárja, közölve a segítségnyújtás módját, esetleg tanácsot adva a mentők megérkezéséig szükséges teendőkről.

-A bejelentés után változhat a beteg/sérült állapota, ezt jelezze a szolgálatvezetőnek.

A korrekt információszolgáltatás a sikeres szakellátás egyik záloga.

Orrvérzés, törések, rándulások, ficamok, idegrendszeri sérülések és ellátásuk

-Az orrvérzés gyermekkorban nem ritka jelenség, már újszülött- és csecsemőkorban is előfordul.

Az ok megtalálásának jelentőségét fokozza, hogy a környezet számára önmagában is ijesztő tünet hátterében nemcsak egyszerű lokális ok, hanem súlyos szervi, szervrendszeri megbetegedés is állhat.

Az orrvérzés gyakoribb okai:

- mechanikus sérülés

- ütés,

- orrpiszkálás,

- idegentest,

- orrcseppentő,

- vírusfertőzések,

- vitaminhiány: főleg tavaszi C-vitamin-hiány,

- vérképzőrendszeri betegségkeringési elégtelenség,

- magas vérnyomás,

- krónikus májbetegségek.

A kiváltó okoktól függően lehet akut (hirtelen fellépő) és krónikusan, hosszantartó, többször ismétlődő. Közvetlen életveszélyt önmagában többnyire nem jelent. Mennyiségét és időtartamát azonban a szülő vagy maga a gyermek sokszor eltúlozza. Fül-orr-gégészeti és

részletes belgyógyászati kivizsgálás a nagyobb mennyiségű, tartós és ismételt orrvérzésekben feltétlenül indokolt.

- Ellátása:

nyugalomba helyezés, tamponálás, ha nem szűnik, mentő hívása.

Szájüregi vérzés: ált nyelvsérülés kapcsán, pl.: epilepsziás roham után. A nyelvet gézzel a serülttel összeszoríttatjuk.

Vigyázni kell az aspirációra , a félrenyelésre!

Traumás (sérülés okozta, baleseti) elváltozások

A csecsemő- és gyermekkorban meglehetősen gyakori traumás ízületi és csontelváltozások korrekt megállapítása és kezelése baleseti sebészeti feladat. Minden esetben orvosi ellátást

igényelnek.

Egyes életkori sajátosságok alapján az alábbi sérülések fordulhatnak elő.

Rándulások, contusiók (zúzódások)

Ránduláskor az ízületi fej elhagyja az ízületi árkot, majd önmagától visszatér az eredeti helyére.

Igen gyakoriak, de pihentetés, borogatás hatására általában gyorsan gyógyulnak.

Leginkább a boka és a térd fájdalmas duzzanatával találkozunk.

A gyermekkori gerincfájdalmak ritkán traumás eredetűek, az ilyen panaszok hátterében még ki kell zárni a gyulladás, fertőzés és tumor (daganat) lehetőségét.

Traumás ficamok

- Ficam esetén az ízületi fej nem tér vissza az ízületi árokba.

- A gyermekekre általában jellemző, hogy ízületi tokjuk és szalagjaik igen erősek, és ritkán szakadnak el.

- Ezért erőszakos hatások, ütések, csavarások gyakrabban vezetnek törésekhez,

inkább ficamokhoz. Két jellegzetes luxatióval (ficammal) - az ízületi fej elhagyja az ízületi árkot és nem tér vissza eredeti helyére -, azonban a gyermekorvos is viszonylag gyakran találkozik.

Megrántott könyök

- A kezénél fogva felültetett, felállított vagy az elesés megakadályozására hirtelen megrántott kisgyermek alkar csontjának ízületi feje kilép az ízületi árokból.

- A röntgenképen sokszor semmi kóros sem vehető észre, de a gyermek a könyökét rendellenesen tartja és fájlalja.

- Ha a könyököt az orvos óvatosan megnyújtja, az alkar feje legtöbbször a helyére ugrik és a fájdalom, szinte azonnal megszűnik.

Térdízületi ficam

Egyes kötőszöveti rendszerbetegségeken kívül főként serdülőlányoknál fordul elő. A térdízület kiugrik a helyéről, a térd rendellenes helyzetben rögzült, fájdalmas. A beteget, a

sérültet szállítsuk traumatológiai (baleseti sebészeti) intézetbe.

Törések

Törésről akkor beszélünk, ha a csontszövet folytonossága megszakad.

A törés jellemzői:

- fájdalom, duzzanat, elszíneződés a bevérzések miatt,

- csontrecsegés az elmozduló törtvégek miatt,

- deformitás a rendellenesen álló csontok miatt, nem tudja funkcióját a végtag ellátni.

Fajtái:

Csomós törés

- Főleg az alkarcsontokon látható kisebb traumára (sérülésekre) kialakuló szögelhajlás.

- A folytonosság nem szakad meg, a gyógyulás pár héten belül tökéletes.

Zöldgallytörés

- A csont egyik oldalán a folytonosság megszakad, de a szemben lévő oldalon csak meghajlik. A törött részek így egymástól nem távolodnak el, nem mozdulnak el, csak szögelhajlás következik be.

- Ha ez nem túl nagyfokú, visszahelyezésre nincs szükség, csupán rögzítéssel, pihentetéssel gyors gyógyulás érhető el.

- A kisebb szögeltérés a későbbiekben helyreállítódnak.

Kulcscsonttörés

- A leggyakoribb törés. Az újszülöttek 1-4%-ában észlelhető, sokszor csak a Moro reflex-aszimmetriája hívja fel rá a figyelmet.

- Ilyenkor kezelést nem igényel.

- Idősebb gyermekekben a vállakat hátrahúzó 8-as alakú kötés elegendő a komolyabb

elmozdulás megelőzéséhez.

Felkartörés

A 3-7 évesek jellegzetes sérülése. Veszélye a törés mellett futó erek és idegek sérülési lehetőségében rejlik.

Ezért ilyen törés gyanúja vagy a vállat ért trauma után a karon, kézen észlelt hűvösség,cyanosis (kékes elszíneződés), mozgás- vagy érzészavar esetén a gyermeket mielőbb intézetbe kell utalni.

Ha nyílt, illetve kiterjedt a sérülés, lehetőség szerint steril fedést használjunk! Ha szövethiány lép fel, a szövetet a sérülttel együtt korházba kell juttatni! Illetve az amputált testrészeket is!

Törések rögzítése: eltört, ill. instabil végtagot lehetőleg csak hozzá értő rögzítsen

#1 Dr.BauerBela

---