Mit ehet a gyerek
1 éves kor után?
Egyéves kor után megváltozik a szervezet
tápanyagigénye a korábbi időszakokhoz képest: a kisded egy kis odafigyeléssel
már majdnem mindent ehet, amit a szülei. Fejlődése lelassul, érdeklődése
megélénkül: a passzív befogadás helyett a világ (és így az ételek) aktív
felfedezése kerül előtérbe.
Ízlése
napról napra változhat. A bébiételektől
elfordul, a felnőttek ételei iránt kezd érdeklődni.
Ilyenkor nagyon résen kell lenni: ez az időszak a következő évtizedek étkezési kultúrájának
megalapozása.
A kisded lehetőleg naponta
ötször kapjon enni, és gyakorlatilag azt, amit
szülei, csak az ételek elkészítése és fűszerezése különböző. A kicsinek csak
zöldfűszereket használva, összenyomkodva adjuk az ételt, de már maga kanalazgatja
ki a tányérjából. Így persze néha úszik az egész konyha,
étkező, viszont a gyermek megízlelheti a saját tevékenységének „dicsőségét”.
Ebben
az életkorban igen fontos, hogy érezze: ő teszi a saját szájába azt, amit kér.
Már ehet
szinte mindent
Ebben az életkorban kell a későbbi táplálkozási
magatartást és étkezési módot kialakítani, megtanítani a kicsiket a pohár, az
evőeszköz, a tányér, a szalvéta használatára. Üljünk együtt az asztalhoz, s amíg az étkezés tart,
a kicsi is üljön ott!
Válogatós időszak
Ebben az életkorban jellemző, hogy a kisded egyik napról
a másikra elutasít egy bizonyos fajta ételt. A csecsemőtápláléktól elfordul, de az új ételek közül is válogat. A
zöldségeket például csak levesben hajlandó megenni, a gyümölcsöket csak saját
kézből. A fogai azonban még nem fejlődtek ki teljesen, így a darabos ételekből kisebb mennyiségeket tud elfogyasztani.
Ne aggódjunk! Ha a napi étrendben a fehérje, a zsírok, a szénhidrátok, a rostanyagok, a
vitaminok, az ásványi anyagok jó arányban, megfelelő mennyiségben szerepelnek, a táplálkozás kiegyensúlyozottnak mondható
akkor is, ha bizonyos ételeket egy ideig nem fogad el a kicsi.
Figyelem: a gyerekek szeretik, amit mi
ízetlennek, sótlannak tartunk; ne a mi ízlsünk szerint sózzuk az ételt!
Semmit ne erőltessünk! Az erőltetéssel későbbi táplálkozási problémákat generálhatunk. Ha
elutasítja a főzeléket, akkor annak hiányát zöldséglével és rostos
gyümölcslével átmenetileg pótolhatjuk. De ha például a habarást nem szereti,
akkor a főzelékeket nem szükséges sűríteni: a vízben megfőtt zöldségek
turmixolva, elnyomkodva pépes állagúak, ahhoz keverhetünk száraz húsokat
(csirkét, borjút, halat), májat, tejfölt, gyümölcsöket. Tehát könnyű-vegyes
étrendet kell biztosítanunk gyermekünknek, egyre darabosabb formában, és bizony
néha ötletesnek kell lennünk, hogy válogatós időszakában is megfelelően tudjuk
táplálni őt.
Mit adhatunk?
A legfőbb szabály a fokozatosság! A zöldségfélék közül
már szinte mindent kaphat (hüvelyeseket is), levesben, főzelékben vagy nyersen,
egyben, szétnyomkodva, reszelve. Egyéves kisdednek a főzeléket már habarással, hússal,
a reggelire vagy uzsonnára kapott kenyér-
vagy kalácskatonákat is
különböző feltétekkel adhatjuk (sajt, sonka, lekvár stb.). Főzésnél használhatjuk a nem irritáló fűszereket (bazsalikom,
kakukkfű, borsikafű, borsmenta, citromfű, lestyán stb.), és a kicsi
kóstolgathatja az ételeinket. Már minden
gabonafélét ehet, bevezethetjük a savas
gyümölcsöket (citrusféléket).
-Még szophat akár napi 2-3-szor is (ez már inkább
csak pszichés szükséglet), de ebben a korban a teljes elválasztódás a
gyakoribb.
A tejhez, tejtermékekhez is fokozatosan, lassan szoktassuk
a gyomrát! A savanyított
tejtermékekkel kezdünk: joghurttal, kefirrel, sajttal, túróval, ezeket kis
mennyiségben az ételhez adva. Ehet nyugodtan tejjel készült ételeket, tehát
krumplipürét, gyümölcslevest, tejbekásákat is, mértékkel. Tojásfehérjét a 15 hónapos
oltás előtt mindenképpen adjunk a kicsinek, mert akkor előre kiderülhet az esetleges allergia.
A gyermeket figyeljük a tejhez szoktatás idején,
nem vált-e ki a szervezetéből allergiás reakciókat (bőrkiütés, elhúzódó légúti
megbetegedés, hasmenés, gyomorfájás, puffadás). Érzékenység alakulhat ki a
tejfehérjére és a laktózra (tejcukorra) egyaránt. Ha a családban van
tejallergiás, akkor a tehéntej bevezetésével hároméves korig várjunk!
Szép
lassan megtanul egyedül enni a baba
Mit ne adjunk?
Még
legalább fél évig ne adjunk mézet, malátakávét és kakaót, a gyümölcsök közül a kivit, a ribiszkét, a szedret, az egrest, az
áfonyát, a málnát, az epret, a szamócát, az ananászt, a mangót, a grapefruitot és más egzotikus gyümölcsöket, a
csipkebogyót és a somot.
Az olajos magvak, a csonthéjasok, a gomba hároméves kortól, a szója és a szójából készült termékek (tofu, szójatej stb.) fogyasztása pedig csak hatéves kortól
ajánlott.
Mit és mennyit igyon?
Egyéves
korban már nincs előírva a kötelező folyadékmennyiség. A gyermek maga érzi folyadékigényét, amit
kínálásra vagy kérésre kielégít (cukor hozzáadása nélkül készült)
gyümölcslevekkel, teákkal. A mi dolgunk rendszeresen megkínálni őt, s akkor nem
lesz gond! Ne kínáljunk szénsavas és egyéb cukros üdítőket,
mert a rossz szokás, az édes italok fogyasztásának rögzülése mellett azok a
fogszuvasodás elsőszámú okozói!
A folyadékpótlásra a csapvíz, az ásványvíz és a kútvíz egyaránt kerülendő,
erre a célra a forralt, lehűtött víz, a babavíz, az ízesítetlen kamillatea és a
az általunk főzött gyermektea a legjobb.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése