GYERMEKBETEGSÉGEK- Objektív tünetek és
szubjektív panaszok
A szülő, a gondozó igen fontos feladata
megfigyelni a kisgyermek jellemző magatartását, annak változásait. A
megfigyelés alapjául szolgálhat a rendellenesség időbeni felismerésének, a
korai orvosi ellátásának biztosításában. A megfigyelésben nagy gondot
kell fordítani a gyermek fejlődésére,
étkezésére, folyadékbevitelére, vizelet- és székletürítésére. A megfigyelésben
nagy szerepe van az objektív szemmel látható és a szubjektív, a gyermek által
elmondottaknak, vagy a beszélni még nem tudó csecsemő alvás
és ébrenléti zavarainak, vagy a sírás
jellegzetességének. A gyermek a felnőttre van utalva,gondozójának megfigyelése
jelenti számára a gyors orvosi segítséget, az esetleges gyors műtéti
beavatkozást, amely az életét mentheti meg. A tünetek részben jelezhetik a
betegséget, de jelezhetik a gyógyszer,
vagy vegyszer, vagy növényi mérgek szervezetbe jutását. Ismernünk kell a különböző tünetek megjelenésekor
a háttérben húzódó betegségeket. Így fel kell figyelnünk a köhögésre, a légzés
hangjára, a nehezített légzésre.
Fontos jeleket láthatunk a testalkaton,
az arckarakteren, a nyálkahártya és a bőr színelváltozásain. Jelzések lehetnek
számunkra az étkezési szokások jellegzetességei, a
fejlődés menetében létrejövő
változások. Betegségre utaló jel lehet a gyermek panasza, a fáradékonyság.
Objektív tünetnek nevezünk minden olyan szemmel
látható, mérhető jelet, amelyet észlelünk a gyermek megfigyelése során.
A különböző károsító
tényezők és azok szervi hatásaiból származó tünetek egy része mind a beteg,
mind a beteg hozzátartozója, mind az orvos részéről objektívan észlelhetők
(láz,
duzzanat, sérv stb.).
- E tünetek nem mindegyikét
észleli a beteg gyermek vagy annak szülei:
cyanosis, sárgaság,
nagyfokú sápadtság, kiütés, ödéma stb., de az orvos igen.
Szubjektív tünet
Szubjektív tünetnek
nevezünk minden olyan tünetet, amelyet a gyermek észlel, jelez valamilyen
formában, a jelzés módja függ a csecsemő és a gyermek életkorától, kommunikációs
fejlettségétől.
Azon tünetek, melyeket csak a beteg észlel
- közérzet romlása,
fájdalom,
- gyengeség, szédülés,
fulladás,
- hányinger, undor,
félelem,
- hallucináció
Mindaddig figyelembe kell venni, amíg azok
valódiságát igazolni vagy kizárni nem tudjuk.
A fentiek alapján
megállapítható, hogy a csecsemő és a kisgyermek körül lévő gondozónak, óvónőnek,
pedagógusnak, szülőnek komoly feladata van a gyermek állapotának megítélésében,
a gyermek jelzései és a megfigyelt tünetek alapján történő orvosi ellátás
biztosításában.
A különböző károsító
tényezők és a szervezeti válaszok egymásra hatásából származó tünetek egy
részét mind a beteg hozzátartozója, mind az orvos objektívan észlelheti, másik része
csak a beteg érzékelése, magatartása, általános állapota alapján felvetődő
szubjektív panasz.
Panaszt nem okozó tünetek
- Olyan tünetek, melyeket a
beteg vagy hozzátartozója nem, csak az orvosi vizsgálat fed fel: szellemi
visszamaradás, szívzörej,
- máj-, lépmegnagyobbodás
A tünetek értéke a kórisme szempontjából igen
eltérő:
- Felismerés után azonnal
diagnózis mondható pl. tüdőgyulladás, tüszős mandulagyulladás
- Valamely betegség
fennállására utalhat pl. hőemelkedés, láz, súlyvesztés
Sok tünet az orvos számára is csak:
- laboratóriumi,
fizikokémiai,
- általános vagy különleges
segédeszközökkel végzett vizsgálatok eredményei alapján válik nyilvánvalóvá.
Az orvos mindaddig köteles figyelembe venni,
amíg azok valódiságát kizárni nem tudja.
Már az első észlelés,
vizsgálat alkalmával is objektív tünetek vagy a kivizsgálás során igazolható
szubjektív panaszok lehetnek:
- valamely testrészre vagy
szervre irányuló
- hasfájás,
- szívdobogás,
- vérzés
A megbetegedés helyétől távolabbra mutató
tünetek
- vesekő, véres széklet
Az alapbetegség okozta kóros működések
következménye
- keringési elégtelenség:
nehézlégzés, a bőr kékes elszíneződése, vizenyőképződés;
- krónikus vesebetegség:
kompenzáló bő vizeletürítés;
- epeút-elzáródás: sárgaság
- étvágytalanság,
- testi leromlás,
- hidegrázás,
-láz,
- izzadás,
- fokozott vs.-süllyedés,
- fehérvérsejt szaporulat,
- a vérfehérjék
összetételének megváltozása
Mindebből látható, hogy a
tünetek értéke a betegség szempontjából igen eltérő.
Felismerésük egyes esetekben azonnali
betegség kimondására ad lehetőséget, míg más esetekben csak valamilyen baj
fennállására utal:
- hőemelkedés,
- lesoványodás,
- polyuria (sok
vizeletürítés)
A szülő számára hosszú
perceknek tűnhet a néhány másodpercig tartó rosszullét (görcs) vagy
tűrhetetlennek a gyermek által jelzett fájdalom.
Másrészt nem tud, vagy nem
akar tudni a gyermek kezébe került lenyelhető idegentestről, gyógyszerről, nem
veszi észre a fejnyi daganatot tartalmazó has növekedését, elbagatellizálja
vagy eltitkolja a gyermek esését, elejtését, ütődését stb.
A beteg
gyermek általános állapotának megítélése
A megfelelően fejlett és
táplált gyermek kiegyensúlyozott, környezete felé derűt áraszt.
A nagyobb gyermek
életkortól függő mozgása, játéka harmonikus, érdeklődése sokirányú, szokatlan
szituációkban (idegenek jelenléte, kérdései, vizsgálat, beavatkozás) — rövid ellenkezés
után — adekvátan (a helyzetnek megfelelően) viselkedik. A beteg gyermek
mozgásának, játékának,
viselkedésének, alvásának, reakcióinak harmóniája felborul, állapotát,
közérzetét, betegségét kifejezően változik.
A sírás csecsemő- és kisgyermekkorban
megszokott jelenség, sőt közvetlenül megszületés után egyenesen kívánatos
megnyilvánulás az erőteljes sírás.
Nyugtalan alvás, éles
felsírás a pelenkacsere szükségessége, az összegyűrődött pelenka törése vagy a
guminadrág szorítása mellett szól.
Az étkezés után elalvó,
majd 1 óra múlva heves sikongatással ébredő, a hasfalra fektetett tenyér
hatására megnyugvó csecsemő esetében evés (szopás) közbeni levegőnyelésre, gondolunk.
Erős fájdalom
középfülgyulladás kifejezője a sikító (íző, vagy éző hangszínezetű) tartós sírás,
miközben a középfülgyulladásos fájdalomhoz még erőteljes fejingatás is
társulhat.
Szinte legjellemzőbb
(tekintetében a nyugalmi szakaszokkal tarkított), igen heves 1 órán át tartó,
periodikus (állandóan ismétlődő) nyugtalanság.
Somnolens állapottal (aluszékony) együtt
jelentkező állapotokban (feszülő kutacs), vízfejűségben.
Inkább nagyobb gyermekekre
lehet jellemző a sírási hang rekedt volta. Előfordul a gégefőt is érintő
gyulladásos betegségekben kiszáradás miatt.
Érdes, mély hang jellemzi a
Down-kórosokat.
A szerencsére ma ritkán észlelhető croup
laryngis (álhártyás gégegyulladás) és a pseudocroup között elkülönítésre
lehetőséget nyújt a sírási hang, amely az előbbiben
afoniáig (hangadási képtelenség) fokozódó
rekedtség, az utóbbiban az „ugató” köhögés ellenére csak kevéssé rekedt, a
sírási hang lényegében tiszta.
Igen fontos tudni, hogy
hirtelen kialakult rekedtség idegentest-aspiratió (félrenyelés)
következménye is lehet.
Bágyadtság, tudatzavar, eszméletlenség
- Gyermekkorban az
általános állapot, a közérzet legkisebb romlását is bágyadtság,levertség
kíséri.
- A megszokott
mozgékonyság, aktivitás csökkenésének gyakran első jele lázas
állapotnak, valamilyen
fertőző betegség kialakulásának, krónikus betegség
kezdetének.
- Az eszméletlenségig
fokozódó öntudatzavar nem mindig a központi idegrendszer
megbetegedésével áll
összefüggésben; mélységét és időtartamát a kiváltó kórállapot
határozza meg.
A gyermekkori tudatzavar okai
- fertőzések, láz,
- anyagcserezavarok, magas
vércukorszint, máj, veseelégtelenség,
- mérgezések (gyógyszer,
növényi és egyéb mérgek);
- a központi
idegrendszerszeri és működésbeli ártalmai (agyvíznyomás-fokozódással
járó gyulladások, traumák,
vérzések, daganatok, görcsök utáni állapotok).
A tudatzavarok fokozatai:
- Aluszékonyság,
- Levertség,
- Mélyalvás,
- Teljes mély
eszméletvesztés, amikor már külső ingerekre nem reagál, nem
ébreszthető.
Az alvás és ébrenlét zavarai:
- A rendszertelen
étkeztetés következménye lehet, ha a csecsemő néhány nap vagy hét
után is éjszaka enni vagy
inni kíván.
- Ennek elmaradását élénk
és tartós sírással jelzi.
- A szülők éjszakai
nyugalmuk és másnapi munkaképességük biztosítása érdekében a gyermek számára
nyugtatót kérnek az orvostól.
- Megoldás: helyes nappali
étkezési ritmus kialakítása.
Esti elalvási nehézségekét,
felriadást, félelmet okozhat:
- a lefekvés előtti családi
konfliktus,
- feszültséget teremtő
izgalom (tv-krimi),
- a másnapi iskolai
feladatokra való felkészülés következményekkel járó elmaradása.
A nem alvás okozta
fáradtság és idegesség magatartászavarokban, fegyelmezetlenségben és
a teljesítmény
csökkenésében nyilvánul meg.
- Különösebb külső tényező
nélkül is előfordul felszínes és nyugtalan alvás, ha a
gyermek ideges, pszichésen
feszült.
- Jellemzője a látszólag
hosszú alvásidő ellenére megfigyelhető kialvatlanság,
fáradékonyság.
- Fokozott aluszékonyság
leggyakoribb az oxigénhiány toxikus és vérellátási zavar
miatt kialakuló agyi
károsodásokban, az agy állományán belüli térszűkítő
folyamatokban, amelyek a
tudat zavarait is létrehozzák.
A gyakori vizelési kényszer
zavarja a gyermek éjszakai nyugalmát, akár pszichés, akár
szervi, akár működésbeli
fokozott vizeletürítésről legyen is szó. A hólyagkapacitás
funkcionális csökkenése
enuresis nocturna révén is tovább fokozza az alvászavart.
Viszketés
Ennek hátterében állhat:
- bogárcsípés,
- urticaria, bőrkiütés
- gombás fertőzés,
- scabies, rühesség
- májbetegségekhez,
- cukorbetegség
- és veseelégtelenség.
Gondolnunk kell ilyenkor
gyógyszerek, tápanyagok és a házi por okozta viszketésre is.
Csecsemők és kisgyermekek esetében a szülők
által megérzett vagy észlelt tünetként felvetődő panasz.
- Többnyire ritmuszavar: fokozott
szívakció, lázas állapot.
- Iskoláskorú gyermekek már
átélt élményként konkretizálják a főleg testi és emocionális(érzelmi)
túlterhelésre visszavezethető — olykor kellemetlen szorító érzéssel is társuló
— szívdobogást.
- Akarattól független
mozgások: motorikus nyugtalanság, elsősorban ébrenlét idején okoznak
kellemetlenséget.
Fáradékonyság
- Különösen 3-5 éves kor
között és prepubertás idején gyakori szülői, óvodai és iskolai
panasz a gyermek fokozott
fáradékonysága.
- Ezt az állapotot gyakran
az intenzív növekedési fázissal magyarázzák, amikor is
relatíve kétségtelenül
kisebb a fizikai teljesítőképesség, tokozott az alvásigény és
nem ritka az alvási zavar
sem.
- A növekedési
fáradékonyság kimondása azonban csak akkor indokolt, ha meggyőződtünk a szervi
háttér kizárhatóságáról. Ezen kívül meg kell győződnünk arról, hogy a gyermek
tápláléka megfelelő minőségű-e, milyen fokú a fizikai és szellemi
igénybevétele, milyen a munkabeosztása, az esti lefekvést megelőző ténykedése
(izgalom) és nem utolsósorban a tudottan alkalmazott gyógyszerekről,
valamint nagyobb gyermekek
esetleges narkotizálásáról is.
Minden esetben szükséges a
fáradékonyság hátterét kivizsgálni, a szakorvosi vizsgálatot biztosítani kell!
Beszédzavarok
- A megismerés, a
gondolkodás és a beszéd a gyermek pszichés funkcióinak egymásba kapcsolódó, ún.
értelmi funkciói, speciális humán funkciók.
- Mivel ezek gyors és
pontos megítélése nem egyszerű feladat, csak a beszédzavar néhány okára
mutatunk rá.
- Megkésett beszédtanulás esetén mindenekelőtt
familiáris sajátságra kell gondolni, mert ilyen okból teljesen egészséges és
magas intelligenciájú gyermek is későn kezdhet beszélni.
- A mentalis retardatio azonban még akkor is szóba
jön okként, ha agykárosodásra utaló jelek nincsenek.
Artikulációs zavarok: dadogás, hebegés,
többnyire neurotikus (ideges alkatú) gyermekekben figyelhetők meg.
Magatartási zavarok
A beteg gyermek általános
állapotát nem ritkán uralják, alapbetegségének tüneteit módosítják azok a
személyiségfejlődéssel kapcsolatos zavarok, amelyek motorikus, funkcionális és
vegetatív zavarok sokrétű tünet együttesében jelentkeznek. Ezért a beteggel
való találkozáskor nemcsak
azt kell látnunk és tudnunk, hogy adott szituációban mit tesz, hanem azt is,
hogyan cselekszik vagy nem tesz valamit.
- A magatartás zavaraiban
ugyanis kifejeződik az emóció (érzelem), az emlékezőképesség, a figyelőkészség
és az intelligencia zavara, továbbá megnyilvánul a tudat és nem utolsósorban a
pillanatnyi szomatikus (testi) állapot is (a beteg közérzete, fájdalma, lázas
volta, fáradtsága, jóllakottsága stb.).
- Ilyen helyzetekben mindig
felvetődik az a kérdés, hogy az adott magatartás vagy cselekvés csak a jelenre
vonatkozik-e vagy tartósan fennáll, mivel a kóros mechanizmusok rögzülhetnek,
és nehezen befolyásolhatóvá válnak.
- A magatartási zavarok
fogalomkörébe tartozó izgalmi és gátlási jelenségek, valamint a bizarr mozgások
elemzésével itt nem foglalkozhatunk, de az egyén, a család, az
egészségügy és a társadalom
szempontjából is jelentős kérdések néhány tünettani részletét kiemeljük, mivel
felismerésük és megoldásuk a gyermekkel foglalkozó orvos feladatának része.
A gyermek
személyiségfejlődésének zavarai főleg a külvilág felől őt ért hatások következményei.
A magatartási zavarok és neurosisok konkrét megnyilvánulása függ a kiváltó
októl, az életkortól, az értelmi képességtől és a reakciókészségtől.
A személyiségfejlődésben mutatkozó zavarok
igen változatos formában nyilvánulnak meg:
Motoros funkciózavarok: beszédzavarok,
hypermotilitas, bizarr testmozgások: fej- és
vállrángatás, tic,
hunyorgás, szájszélrágás, szipogás, hajtépés stb.
Az izgalmi mozgásos
jelenségekkel ellentétben a psychoneurosisok gátlásos állapotokban is
megnyilvánulhatnak:
- visszahúzódás,
- szorongás,
- félelem,
- depresszivitás,
- kényszerneurosis.
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése