Azt hisszük,
játszik, pedig reklámokat néz
Azt gondolhatnánk, hogy a készülék kikapcsolásával minden megoldódik, ha a
gyerekeket meg akarjuk védeni a reklámok nem kívánt hatásaitól. Az internetes
játékokat közelebbről szemügyre véve hamar kiderül, hogy ez óriási tévedés.
Talán nincs is olyan szülő, aki ne tudná, hogy
a gyerekcsatornák műsorai közötti reklámok nem feltétlenül azokat az üzeneteket
közvetítik a gyerekek felé, amit mi szeretnénk. Különösen igaz ez az egészségtelen élelmiszerekre (cukros üdítőitalokra,
édességekre, agyonsózott csipszekre) és a gyorséttermekre, pedig az ilyenfajta
hirdetésekről már kutatások sora bizonyította, hogy igenis befolyásolják a
gyerekek preferenciáit. Nagyot kell csalódnia azonban annak, aki azt hiszi,
hogy elegendő a televíziós tartalmakat gondosan megszűrnie ahhoz, hogy a
reklámok ne érjék el akár már a legkisebbeket is.
Új
terepe van ugyanis a gyerekeknek szóló reklámoknak: az internetes játékokba bújtatott hirdetések,
melyek olyannyira tért hódítanak, hogy az angol nyelvű szakirodalomban külön
elnevezés is született rá. Az „advertisement” (hirdetés) és a „game” (játék)
szavak összeolvasztásával advergame-nek nevezik azt a módszert, amikor az
internetes játék valamelyik eleme valójában egy termék vagy cég logója, illetve
amikor például bizonyos termék megvásárlásával lehet hozzájutni ahhoz a kódhoz,
mely nélkül a játékos nem léphet eggyel magasabb szintre.
A
jelenség térhódítását látja amerikai kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a
hirdetések mennyire jelennek meg az interneten játszható játékokban.
-Elsősorban azon cégek reklámjait tették
vizsgálódás tárgyává, melyek sok pénzt költenek a televíziós megjelenésre,
ugyanakkor honlapot is működtetnek, ahol többek között játékokkal is csábítják
a gyerekeket az ottmaradásra. Két olyan csatornáról (Cartoon Network és
Nickelodeon) választották ki a szóba jövő cégeket, melyek kifejezetten
gyerekeknek szólnak, és köztudottan viszonylag nagy
mennyiségben sugároznak hagyományos reklámokat.
-A 2006 augusztusa és 2007 márciusa közötti időszakon
belül is elsősorban azokra az adásidőkre összepontosítottak, amikor a gyerekek
jórészt szülői felügyelet nélkül tévéznek (hétköznap délután az iskolai órák után,
valamint szombaton kora délelőtt).
A Journal of Nutrition Education and
Behaviour című lap májusi számában nyilvánosságra hozott tapasztalataik szerint
a gyerekeknek szánt weboldalak nagyjából egyharmada
népszerűsített valamilyen – többnyire egészségtelen – élelmiszert. A vizsgálat oldalak különféle stratégiákat alkalmaztak arra, hogy a
gyerekeket arra ösztönözzék, hogy legközelebb is visszatérjenek és minél több
időt töltsenek ott. Ezek közül is a leggyakoribb, hogy
online játéklehetőséget kínálnak nekik. A játékokba
bújtatott hirdetések mindegyikében legalább egyszer megjelent valamilyen utalás
a hirdetni kívánt termékre, mely leginkább a logó volt, de majdnem ugyanilyen
gyakori módszer az adott termék képének bemutatása is.
Önmagában
nem lenne akkora baj, hogy a gyártók a világhálón is népszerűsítik a
televízióban reklámozott termékeiket, ha mindig pontosan megjelenítenék
mellette az összetételt is (különös tekintettel a zsír-, szénhidrát- és
energiatartalomra), és a gyerekek az egészséges étkezésre és a fizikai
aktivitásra vonatkozó tippekhez is jutnának mellette – például
megismerkedhetnének a táplálkozási piramissal vagy ötleteket kaphatnának a
mindennapos testmozgáshoz.
-Ez azonban nem valósul meg, hiszen csak elvétve találni
ilyet, akkor is többnyire csak hosszas keresgélés után, a honlap valamelyik
eldugott részére elrejtve. Ezt
mi sem jelzi jobban, mint hogy átlagosan 45 egészségtelen termék logóját kell
végignéznie a gyereknek ahhoz, hogy egyetlen ilyen egészséges üzenet kerüljön a
szeme elé. A logó megjelenítésében pedig kifogyhatatlan a tervezők fantáziája:
sokszor a cukorka vagy csokoládé jelképezi a kurzort, de nem ritka az sem, hogy
csak a termék megvásárlásával lehet hozzájutni ahhoz a kódhoz, mely nélkül a
játékos nem léphet előre a játékban.
A vizsgálatot végző Diana Cassidy, Robert
Bell és Jennifer Culp szerint nem sok javulás várható addig, amíg a gyártók – a
tévéreklámokhoz hasonlóan – nem dolgoznak ki kötelező érvényű irányelveket arra vonatkozóan, miként
és milyen módon népszerűsíthetik termékeiket a saját weboldalaikon elhelyezett
játékokban. Tisztában vannak ugyanakkor azzal is, hogy önkéntes önszabályozás
aligha várható a gyártók részéről, ezért szigorú külső szabályozást sürgetnek.
Gyermekévek
Medical Tribune
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése