A BŐR JÓINDULATU DAGANATAI KÉPEKBEN

A bőr jóindulatú daganatai: ciszta, anyajegy, lipoma

A bőrön nagyszámban fordulnak elő jóindulatú elváltozások, melyek idővel növekedhetnek, panaszt okozhatnak, és kis százalékban jellegük megváltozhat. Átalakulásukhoz több tényező - mint a krónikus napfényártalom, mechanikai irritáció, sugárzás, vegyi anyagok - járulhatnak hozzá.

 A bőr jóindulatú daganatai közé az anyajegyeket, cisztákat, jóindulatú hámeredetű és kötőszöveti eredetű, vér- és nyirokerekből, zsírszövetből kiinduló tumorokat soroljuk.

Anyajegyek - mire kell figyelni?

Az anyajegyek már születéskor jelen lehetnek a bőrünkön (congenitalis naevus), de az élet folyamán később is kialakulhatnak (szerzett naevus).  Önvizsgálatok fontossága Nem lehet elégszer hangsúlyozni a tényt, hogy egy-egy daganatos elváltozás korai észlelése és a korai szakaszban adott orvosi kezelés jelentősen megnöveli a túlélési esélyeket. Ezért fontos, hogy bizonyos önvizsgálatokat havi rendszerességgel mindenki végezzen el. Milyen önvizsgálatok ajánlottak?>> Mindazon elváltozásokat anyajegyeknek nevezzük, melyek éles határúak, és melyeknek színe vagy felszíne eltér a környezetétől. Anyajegyek nemcsak a bőrön fordulhatnak elő, hanem a nyálkahártyákon, így a szájüregben, szemben, gyomor-bél nyálkahártyán, húgyhólyagban is kialakulhatnak. Az anyajegyek színe lehet barna, bőrszínű, a bőrszíntől világosabb színű és vörös is, felszíne pedig lehet sima vagy szemölcsös, lehet a bőr felszínében lévő, de ki is emelkedhet. Anyajegyek kialakulhatnak hámsejtekből, ún. melanocytákból (festéksejtekből), faggyú- és verejtékmirigyekből, kötőszövetből és erekből. Minden anyajegynél nagyon fontos a fény- és mechanikai védelem, az irritáció, krónikus gyulladás kerülése. Fel kell hívni a figyelmet arra, ha az anyajegy változik, akkor minél előbb orvoshoz kell fordulni. A változás alatt értjük az anyajegy méretének, szélének, színének megváltozását, esetleges kiemelkedését, váladékozását, vérzését. Cikkünk a hirdetés után folytatódik

 Melanoma önvizsgálat A melanomás betegek száma az utóbbi évtizedekben ijesztően növekszik, amit a környezeti hatásokkal, elsősorban a túlzott napozással magyarázunk. Nagyon fontos a közönséges anyajegy, az atípusos anyajegy és a melanoma elkülönítése. A melanoma önvizsgálat szempontjai részletesen>>

 A ciszták természete A ciszták különböző nagyságú tokkal körülvett üregek. Többségük elzáródás eredményeképpen jelenik meg, de okozhatja trauma is. A ciszták lehetnek aprók, sárgás bennékűek, de például a hajas fejbőrön kialakulhatnak csecsemőökölnyi bőrszínű, sorvadt bőrrel fedett ciszták is.  Ön tudta? Bőrünk össztömege teljes testsúlyunk 10-15 százaléka. Egy átlagos termetű felnőtt esetén felülete 2 m2. Vastagsága a különböző területeken 1-5 mm között van. Az egészséges bőr titkai>>

 A ciszták csak sebészi módon távolíthatók el, és tudni kell azt is, hogy az esetleg visszamaradó falmaradványokból kiújulás, recidíva lehetséges.

 A szemölcs Jóindulatú hámeredetű daganatok közül nagyon gyakori az öregkori szemölcs, az ún. verruca seborrhoica. Ezek a jóindulatú elváltozások idősebb korban a törzsön, nyakon, kezeken, alkarok feszítő felszínén jelennek meg. Egyesével, de gyakrabban nagyobb számban fordulnak elő. Színűk a sárgásbarnától a fekete színig terjed, laposan előemelkedő, éles szélű növedékek. Méretük néhány milliméterestől a több centiméteresig terjedhet. Jelentőségük a melanomától való elkülönítésben van, soha nem malignizálódnak.

 Jóindulatú kötőszöveti daganatok Jóindulatú kötőszöveti daganatok közül három emelhető ki, a fibroma, a histiocytoma és a keloid.

 A fibroma lágy, gyakran kocsányos, több millimétertől, több centiméteres, kiemelkedő, általában puha tapintatú, időnként kemény csomóként jelentkezik.  A napozás veszélyei A napfény sokszor emlegetett áldásos hatása mellett sajnos igen sok veszély forrása. A legismertebb fényártalom a napégés, amelyért főképp a hosszúhullámú UV-B sugarak tehetőek felelőssé. Általában bőrszínű, de lehet világosbarna is. Általában elhízott egyéneken vagy klimax korban lévő nőkön fordul elő leggyakrabban a hónaljak terültén, a nyakon, az emlők alatt, ritkán a combhajlatban is. Kezelése sebészi.

 A histiocytoma általában 3-10 milliméter átmérőjű, kerek, szürkésbarna, tömött tapintatú, a bőrből enyhén kiemelkedő csomó. Általában mikrotrauma, szőrtüszőgyulladás, rovarcsípés után alakul ki. Időnként viszkethet, panaszt okozhat, ekkor sebészileg eltávolítható.

 A keloid alatt olyan kóros hegképződést értünk, amikor a kiváltó sérülés után viszonylag gyorsan lapos, kemény, tumoros beszűrődés keletkezik, mely általában a szélek felé spontán növekszik. Égés, forrázás, savmarás, oltás, pattanások és műtéti beavatkozások után szokott kialakulni az arra hajlamos egyéneken, melyre gyerekek és fiatal felnőttek fogékonyabbak. Gyakrabban fordul elő nőkön, és különböző predilekciós helyeken, mint pl. arc, fülek, nyak, törzs felső része, szegycsont feletti terület, végtagok felső része. Kezelése szteroid infiltáció, fagyasztás, illetve sebészi kimetszés és röntgen besugárzás.

Éreredetű daganatok, haemangioma  Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt Rosszindulatú bőrdaganatok Bőrrák: kezelés és kilátások Az agresszív melanoma - Tünetek és okok Melanoma: ritkán vesszük észre magunkon Melanoma a szemen A leégés veszélyei A leggyakoribb daganatos megbetegedés Mikor halálos az anyajegy? Éreredetű jóindulatú daganatok a haemangiomák. Általában 40 éves kor után jelennek meg, egyszeres vagy többszörös 2-6 milliméteres vörös színű, laposan kiemelkedő elváltozások. Legtöbbször az arcon, nyakon, törzs felső részén jelentkeznek. Kezelésük elektrokoaguláció vagy lézeres eltávolítás.

 Zsíreredetű daganat, lipoma Végül, de nem utolsó sorban meg kell említeni a zsíreredetű jóindulatú daganatokat, a lipomákat. Különböző nagyságú, tömött tapintatú mobilis csomók a bőrben. Gyakran nagyszámban, szimmetrikusan jelennek meg elsősorban a háton, mellkason, karokon, combokon. Panaszt általában nem okoznak, de előfordulhat, főleg menopauzában lévő nőkön, hogy fájdalmassá válnak a csomók. Ilyenkor általában depresszió, levertség, kínzó viszketés is kíséri a tüneteket. A lipomák sebészileg eltávolíthatók.

(WEBBeteg - Dr. Bodnár Edina)

IKONOGRÁFIA

Anyajegy

Idem

Ciszta

Szemölcs

Idem

Fibroma

Histiocytoma

Keloid

Lipoma

Érdaganat//harmangioma/

#1 Dr.BauerBela

---

A gyermekkori kövérség

A fejlett ipari társadalmak egyik leggyakoribb megbetegedése a kövérség. Rendkívül szomorú tény, de igaz, hogy míg Földünk egyik fele az éhhalál ellen küzd, másik felén a lakosság túltápláltság miatt kövér.

Az első hibák

A gondok természetesen nem felnőttkorban, sőt még csak nem is gyermekkorban, hanem gyakorta már a terhesség alatt kezdődnek. Régi megfigyelés, hogy a terhesség folyamán erősen táplálkozó, és főleg zsírban és szénhidrátban gazdag étrendet fogyasztó, túlsúlyos terhesek újszülöttje nagyobb súllyal születik meg.

 Ez már alapot adhat a csecsemőkori elhízáshoz. A születés utáni időszakban ugyancsak fontos a baba etetése.

Bár tápszereink napjainkban rendkívül modernek, korszerűek, mégis a szoptatás fontosságát nem győzzük eléggé hangsúlyozni. Ma már számos betegségről kiderült, hogy megelőzésében az anyatej adása alapvető jelentőségű. A kövérség mellett a tehéntej-allergia, csecsemőkori ekcéma, asztma, sőt a gyermekkori cukorbetegség is ezek közé tartozik.

Mi kerül az asztalra?

A gyermekkorba érkező, iskoláskorúak között ma minden ötödik, tizenötödik kövérbeteg gyermek. Ezek a fiúk-lányok a túlsúlyon kívül magasabb vérnyomás értékekkel, zsíranyagcsere-, és cukoranyagcsere-zavarokkal, ortopédiai és pszichés problémákkal is küzdenek.

A kövérség – vagy hivatalos nevén az obesitás – tehát, nem csak és nem elsősorban esztétikai probléma!
A fenti szövődménynek előremutathatnak a fiatal felnőttkorra, ahol is közöttük több szív-, és érrendszeri betegség várható. Ez korántsem közömbös kérdés manapség amikor a szívinfarktus, az agyvérzés, az érelzáródás és a fokozott véralvadási zavarok vezetik a megbetegedési és haláloki statisztikákat.
Pedig még az iskoláskor is lehetőséget ad számunkra a beavatkozásra. Étrendünkben a zsírfélék helyettesítése növényi olajokkal, a fokozott zöldség-, főzelék és gyümölcsfogyasztás, az üdítőitalok kiváltása ásványvízzel alapvető jelentőségű. Fontos a fejlődő, serdülő gyermek fehérjeellátása, de elsősorban a kevés rejtett zsiradékot tartalmazó szárnyas és hal fogyasztással, és nem disznóhússal.

 

Mozgás

A másik lényeges probléma a sportolás kérdése. Tudomásul kell vennünk, hogy az iskola heti általában két testnevelés órája kevés a gyermekek fizikai terhelése szempontjából. A gyermekek lételeme a mozgás és a jelenlegi teljesítménycentrikus iskolarendszerünk ennek nemigen kedvez. A nemegyszer túlsúllyal elénk kerülő gyermek számára nagyon lényeges a megfelelő mozgás, sportolás „megtalálása”. Gondoljuk meg, a többletsúly mennyire terheli őt álló-futó sporttevékenység kapcsán, míg ugyanez a túlsúly a vízben akár előnyös is lehet. Csakis így élvezheti a sport eredményeit, hiszen a sikerre feltétlenül szüksége van.
A gyermekkori kövérség kezelése – igen ritka néhány kivételtől eltekintve – sohasem jelenti semmiféle gyógyszer adását. A növekvő, serdülő szervezetbe például tilos hormonkészítménnyel beavatkozni. A testhezálló étrendi és sportolási előírások azonban lényegesek, és nem csak a gyermek kövérségének megszüntetésében, de a későbbi, elsősorban szív-, és érrendszeri, mozgásszervi és egyéb megbetegedések megelőzésében is!

#1 Dr.BauerBela

---

SZÁJPENÉSZ-CANDIDA ALBICANS FERTŐZÉS/

A nyelv tapadó fehér lepedékkel van bevonva #1 Dr.BauerBela

---

Járványos agyhártyagyulladás (meningococcus meningitis)

A járványos agyhártyagyulladás Ázsiában és egyéb fejlődő országokban is gyakori, de kiterjedt járványok elsősorban a Szaharától délre, az úgynevezett járványövezetben észlelhetők. Európába ritkán fordul elő. Elsősorban fiatal gyermekek betegszenek meg. A nem kezelt esetek felében halálos kimenetelű is lehet a betegség.

Panaszok és tünetek

·         Hirtelen kialakuló magas láz

·         Erős fejfájás

·         Hányinger, hányás

·         Tűszúrásszerű bőrkiütések, vagy kiterjedtebb bőrvérzések észlelhetők

·         A tarkó merevsége

·         Súlyos esetekben gyorsan kialakuló eszméletvesztés

Kórokozó

Neisseria meningitidis baktérium, melynek több alcsoportja létezik (A, B, C, Y, W-135)

Terjedési mód

A baktérium cseppfertőzéssel terjed, az átvitelhez közeli kapcsolat kell (pl. zsúfoltság, családtagok, stb.)  A betegséget a betegeken kívül a tünetmentes kórokozó hordozók is terjesztik.

Hosszú távú hatása

·         Süketség

·         Kancsalság

·         Idegrendszeri elváltozások

Gyógyítás

Megfelelő antibiotikumokat kell alkalmazni.

Megelőzés

Megfelelő vakcina áll rendelkezésre, melyet célszerű beadatni, ha valaki olyan országba utazik, ahol a betegség gyakran fordul elő, vagy éppen járványos formában jelentkezik.

A B típusú baktérium ellen hatékony védőoltás jelenleg sehol a világon nem áll rendelkezésre.

JELLEGZETES BŐRVÉRZÉSEK A KÜLTAKARÓN

A DIAGNOSZTIKAI TÉVEDÉSEK EREDŐJE A FEL NEM FEDEZETT TŰSZÚRÁSNYI BEVÉRZÉSEK JELENLÉTE A CSECSEMŐ VAGY KISDED BŐRÉN !!!

IKONOGRÁFIA

1-

2-

3-

#1 Dr.BauerBela

---

AZ EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS ALAPELVEI GYERMEKKORBAN

Az egészséges táplálkozás alapelvei gyermekkorban

Az egészséges táplálkozási szokások kialakítását már gyermekkorban érdemes elkezdeni. Az anyatejes táplálás preventív szerepére is vannak bizonyítékok, ám még inkább ismertek azok az összefüggések, melyek a gyermekkori egészségtelen táplálkozási szokások és a krónikus felnőttkőri szívérrendszeri, daganatos, csontízületi, valamint gyomor-bélrendszeri megbetegedések között fennállnak.

Bizonyos meglévő genetikai hajlam esetén a gyermekkori helytelen táplálkozási szokások elősegítik az érelmeszesedés, szívinfarktus, magas vérnyomás, agyvérzés kialakulását felnőttkorban, sőt már arra is vannak biztos adatok, hogy az érelmeszesedés gyerekkorban kezdődik! A felnőtt típusú cukorbetegség, az elhízás, az epekövesség, a csontritkulás, sőt bizonyos, nemcsak a tápcsatornát érintő rosszindulatú daganatok szintén azon betegségek közé tartoznak, melyek részben megelőzhetők lennének a helyes táplálkozásmagatartási szokások kialakításával.

Riasztó adatok

Lássunk néhány riasztó adatot, melyek a fenti állítás jelentőségét alátámasztják. Az 1998-as statisztikai adatok szerint nálunk a nők átlagéletkora 75 év, a férfiaké csak 66! Ez jóval alacsonyabb a fejlett európai országok átlagértékénél.

Az összhalálozás több mint feléért a szívérrendszeri megbetegedések (szívinfarktus, agyvérzés stb.) és közel 25%-ért a rosszindulatú daganatos megbetegedések (tüdőrák, májrák, gyomorrák, gégerák stb.) felelősek. A Központi Statisztikai Hivatal egészségi állapot felvétele szerint a magyar összlakosság több mint 30%-a túlsúlyos, a gyermekek legalább 15%-a kövér!

 Nagyon sokan fogyasztanak cukrozott üdítőitalokat, kevesen esznek viszont zöldséget és gyümölcsöt. A legkedveltebb húsféleség még ma is a disznóhús. A családok nagy része állati eredetű zsiradékot használ a mindennapi főzéshez, és legtöbben csak a fehér kenyeret fogyasztják, a barna, magvas kenyereket meg sem kóstolták soha. Az Országos Élelmezés és Táplálkozástudományi Intézet adatfelvétele szerint a gyermekek körében elégtelen a fehérjebevitel, valamint az átlagos élelmi rost s szénhidrátfogyasztás, miközben a hasnyálmirigy állandó inzulin ingerét jelentő natív cukorbevitel fokozott.

 A zsírfogyasztásban a szívérrendszeri megbetegedések egyik legnagyobb rizikófaktorát jelentő telített zsírok dominálnak, a koleszterinbevitel a megengedett napi maximumot meghaladja, miközben a mikrotápanyagok (ásványi anyagok és nyomelemek) bejutása nagyon csekély. A magyar gyerekek közel egyötöde reggeli nélkül megy iskolába, ha pedig valamely ok miatt nem vesz részt az amúgy sem tökéletes közétkeztetésben, jórészt gyors ételeket, cukros üdítot vagy édességet, chipset eszik.

Melyek tehát azok a táplálkozási kockázati tényezok, melyek elkerülésével a felnőttkori krónikus, ún. "nem fertőző betegségek" megelőzhetőek lennének?

Zsírok

Az összzsírbevitel és ezen belül az állati eredetű telített zsírok bevitelének túlsúlya (sertéshús, zsíros marhahús). A vérben keringő triglicerid részben a táplálék zsírjából, túlnyomórészt azonban a szervezetben lévő szénhidrátfeleslegből keletkezik. Ezért sem veszélytelen a túl sok édesség fogyasztása. Ha a vérben megnő a triglicerid szintje, az nemcsak a kövérség kialakulása szempontjából kedvezőtlen, hanem közvetve ugyan, de megemeli a vér koleszterin szintjét, s mindez szerepet játszik az érelmeszesedéses faktorok képződésében. A magas vérzsírszinttel összefüggő testsúlytöbblet csökkentésére elsősorban a szénhidrátbevitelt kell korlátozni. Szénhidrátés zsírszegény diétát akkor kell alkalmazni, ha az elhízott betegnek a koleszterinszintje is magas.

Koleszterin

További kockázati tényező táplálkozásunkban a túlzott

koleszterinbevitel. A koleszterin részben táplálék útján jut testünkbe, részben a szervezet maga is előállítja, és a véráram útján eljuttatja a különböző sejtekhez. Ennek az anyagnak a megléte az emberi élet feltétele, mert a sejthártyák felépítésében fontos szerepe van, és bizonyos hormonok előanyagát képezi. A felesleges koleszterin azonban lerakódik az erek falában, beszűkíti azok keresztmetszetét, érszűkületet, érelmeszesedést okoz, és ennek következtében a szívizom, az agy, és egyéb szervek, valamint a végtagok vérellátása károsodik. Ha valaki normál súlyú, de vérében a koleszterinszint magas, elsősorban koleszterinszegény diétát kell alkalmaznia, ami azt jelenti, hogy tiltott a máj, a velő, a csirkehús bőrének fogyasztása, és csak heti 3-4 tojás engedhető meg. A koleszterinbevitel korlátozását bizonyos ételkészítési technikák is elősegíthetik, úgymint a sütés helyett a főzés, párolás, vagy a teflonsütő, az alufólia, a cserépedény használata.

A bőséges rostfogyasztás szintén hatékony eszköze a koleszterincsökkentésnek azáltal, hogy csökkenti a táplálékkal bevitt koleszterin felszívódását. A növényi eredetű zsiradékokban (növényi olajok, margarin) található egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavak csökkentik a vér koleszterinszintjét és emelik a jótékony, védő hatású alcsoport (az ún. HDL-koleszterin) arányát, ezért ajánlhatók az állati eredetű telített zsírokkal szemben. Magyarországon a telített zsírsavés koleszterinfogyasztás kb. kétszer annyi, mint amennyi a testsúly és az erek szempontjából ideális lenne. Nagyon alacsony ugyanakkor a tengeri halak fogyasztása, ami azért sajnálatos, mert a bennük lévő ún. "omega3-zsírsavak" jótékony hatásúak a szívérrendszeri betegségek megelőzésében, ugyanis csökkentik a vér trigliceridés koleszterinszintjét. Próbáljunk gyermekeink táplálkozásába minél többször halféleséget csempészni!

Élelmi rost

Helytelen táplálkozási szokásunk az alacsony élelmirost-bevitel. A friss és aszalt gyümölcsökben, a zöldségfélékben, különösen a hüvelyesekben (zöldborsó, bab, lencse), az olajos magvakban (mogyoró, dióbél, napraforgómag) és a teljes kiőrlésű gabonaipari termékekben nagy mennyiségben található élelmi rostok többféle jótékony hatással rendelkeznek szervezetünk működésére. Védenek az elhízás ellen azáltal, hogy a gyomorbélrendszerben megduzzadva a jóllakottság érzését keltik. Serkentik a bélcsatorna működését, biztosítják a rendszeres székürítést, csökkentik a vastagbélrák kialakulásának a kockázatát. Emellett az élelmi rostok segítenek a cukorbetegség kezelésében, mert egyenletesebbé teszik a táplálékkal bejuttatott szénhidrát felszívódását, és így kivédik a cukorbetegek számára előnytelen hirtelen vércukoringadozásokat. Csökkentik az epekő kialakulásának a valószínűségét és nem utolsó sorban a táplálékkal bevitt koleszterin felszívódását akadályozva gátolják a szívérrendszeri betegségek kialakulásának a kockázatát. Ajánlott tehát ifjúságunk számára a sok zöldséggyümölcs, a barna kenyér, a müzlifélék fogyasztása.

Sóbevitel

További kockázati tényezője táplálkozásunknak a túlzott sóbevitel. A férfiak kb. négyszer annyi, a nők pedig háromszor annyi sót fogyasztanak, mint amennyi ideális lenne a szervezet számára. Ezért zömmel a túlsózott élelmianyagok felelősek (konzervek, kenyér), és csak harmadáért a hozzáadott só. Gondoljuk csak el, például, hogy 10 dkg kenyérben 2 g konyhasó van, miközben az ajánlott napi bevitel maximum 5 g! A túlsózott élelmianyagok víztartalma is magas, ami a hasznos anyagok helyét veszi el táplálékainkban, nem beszélve arról, hogy a keletkező szomjúságérzés a cukros üdítőitalok mértéktelen fogyasztására serkenti a fiatalokat. Élelmiszereink mérték nélküli sózása pedig olyan rossz szokás, amelyet meg lehetne előzni, ha nem éppen mi magunk, felnőttek szoktatnánk rá gyermekeinket a sós táplálékok ízére. Miért is káros a túlzott sófogyasztás? A világ számos országára kiterjesztett nemzetközi vizsgálatok ma már egyértelműen bebizonyították, hogy a magas vérnyomás kialakulásában az elhízás, a mértéktelen alkoholfogyasztás és az elégtelen káliumbevitel mellett a túlzott sófogyasztás is igen jelentős szerepet játszik. Ennek az az oka, hogy az emberek jelentős részének vérnyomásszabályozása sóérzékeny. Mivel nem tudhatjuk, hogy gyermekünk ebbe a kategóriába tartozik-e vagy sem, előzzük meg a magas vérnyomás kialakulásának még a lehetőségét is azzal, hogy nem sózzuk túl ételeinket, és a rendelkezésre álló élelmiszerkínálatból a sószegényeket választjuk!

Fehérjefogyasztás

A fehérjék a szervezet alapvető építőkövei, amelyek a testfelépítéshez és az életműködéshez egyaránt nélkülözhetetlenek. A gyermekek számára az állati eredetű fehérjék létfontosságúak, mert teljes értékűek, azaz az összes létfontosságú aminosavat (a fehérjék építőelemei) a megfelelő mennyiségben és arányban tartalmazzák.

Ezért nem tartjuk helyesnek gyermekek számára a szigorú vegetarianizmust. Van mégis egy olyan növényi fehérje, melynek az előnyeit szeretnénk hangsúlyozni.

Ez a szójafehérje, amely az összes létfontosságú aminosavat tartalmazza, még ha nem is olyan arányban, ahogy az a~ állati fehérjében található. Tehát "majdnem" teljes értékű fehérjeforrás. A szója további előnye, hogy alacsony a cukortartalma, alkalmas a tej és általában a fehérje túlérzékeny gyermekek és felnőttek táplálására. Emellett a szójafehérje és a szójaolaj csökkenti a vércukorszintet és az inzulinelválasztást, gátolja az elhízást. Mivel az olaj kettősen telítetlen zsírsavakat tartalmaz, jótékonyan hat a vér koleszterinszintjére. Fogyasszunk tehát minél több szóját! Az eddig elmondottak alapján tehát ügyeljünk arra, hogy gyermekeink egészségesen táplálkozzanak, hiszen a krónikus felnőttkori szívérrendszeri megbetegedések alapját jelentő érelmeszesedés kialakulása már gyerekkorban elkezdődik!

A fogszuvasodás

A fogszuvasodás gyermekkorban a genetikailag fogékony egyedekben négy tényező együtthatásának eredményeképpen alakul ki.

A fogak felszínén tapadó ún. "plakk"ban baktériumok találhatók, melyek a táplálék útján bekerülő mono- és diszacharidokat (répacukor, szőlőcukor, gyümölcscukor, tejcukor) lebontják és azokból szerves savakat képeznek. Ezek okozzák a fog szerkezeti bomlását, szuvasodását. Ha a fogzománcban megfelelő mennyiségű fluorid van, az növeli a zománc ellenállóképességét és csökkenti szétesését. Ezért aztán, ha az ivóvíz nem tartalmaz elegendő mennyiségű fluoridot, célszerű azt külön bevinni tabletta formájában (Dentocar), vagy legalábbis törekedni a fluorral dúsított élelmiszeripari termékek kiválasztására (fluorozott só, ásványvíz).

A nyálelválasztás szintén védőhatású a fogszuvasodással szemben, mert gátolja a baktériumok kitapadását. Kalcium, fluor- és foszfortartalmánál fogva visszaállítja a zománc mésztartalmát. A gyümölcsök fogyasztása többek között azért is előnyös, mert a bennük lévő citromsav és maga a rágási mechanizmus is serkenti a nyálelválasztást. A régebben ártalmatlannak tartott keményítő/cukor keverékek, mint a kenyér, chips, sütemények különösen főétkezések között kerülendők, mert tartósan tapadnak a fogakra és jól fermentálódnak a baktériumok enzimjeinek hatására. A xylit nevű édesítőszer viszont használható a fogszuvasodás megelőzésére, mert a plakkban lévő kórokozók nem képesek lebontani.

Az érett sajtok fogyasztása az étkezések végén ami a franciáknál jól bevált szokás visszaállítja a fog körüli eredeti pHértéket, így fogzománcvédő táplálkozási tényezőnek számít. És végül említsük meg a teában lévő fluoridokat, a zöldfélékben lévő oxalátot, a gabonaneműekben található fitátot, és valamely ismeretlen tényező miatt a kakaót is, melyek mindmind megelőző hatással bírnak a fogszuvasodás szempontjából. Gondolom, ez utóbbinak nagyon sok szülő örül!

Csontritkulás

A másik olyan állapot, melynek kialakulása késleltethető a gyermekkori helyes táplálkozási szokások kialakításával, a csontritkulás. A szaknyelven osteoporosisnak nevezett betegség a csont szerves és szervetlen állományának egyforma arányban történő megfogyatkozását jelenti, melynek hátterében bizonyos genetikai tényezők mellett elsősorban a klimaxnak és az időskorral kapcsolatos hormonális változásoknak van szerepe.

 Nem mindegy azonban, hogy mekkora az a csonttömeg, melynek az elbomlása akaratunktól függetlenül is végbemegy a kor előrehaladásával. Az ún. "csúcscsonttömeg" kialakulása fiatalkorban történik, amikor a csontanyagcserére döntően a felépülés jellemző. Ez a folyamat addig tart, amíg a növekedési porc el nem csontosodik. A csúcscsonttömeg akkor lesz elegendő, ha a gyermek kalcium és D-vitamin ellátottsága megfelelő, azaz sok tejet és tejterméket fogyaszt. Magas kalciumtartalma van még a máknak, a diónak, a teljes kiőrlésű gabonából készült termékeknek, de ezen növényi eredetű forrásokból a kalcium felszívódása kedvezőtlenebb. Különösen fontos tehát, hogy gyermekeink naponta legalább fél liter tejet (kakaót, tejeskávét, turmixot), vagy ennek megfelelő mennyiségű tejterméket (kefír, joghurt, sajt, túró) fogyasszanak, és ezek helyett ne a kalciumot megkötő CocaColát igyák! A D-vitamin a kalcium bélcsatornából történő felszívódását és a csontokba történő beépülését szabályozza. Hatását a csontosodást irányító egyéb hormonokkal (mellékpajzsmirigy hormonja) és vitaminokkal (A, C, E) együtt fejti ki. Legbőségesebb D-vitamin forrásaink a halmájolajok, a tojássárgája, a máj, a tej és a tejtermékek, a D-vitaminnal dúsított margarinok. És nem utolsó sorban az ember bőrében lévő előanyagokból is keletkezik D-vitamin a nap ibolyántúli sugarainak a hatására.

Tartózkodjanak tehát gyermekeink minél többet szabad levegőn! Megjegyzendő még, hogy a mozgásszegény életmód a mai televízióhoz és számítógéphez nőtt ifjúság körében ugyanúgy elősegíti a későbbi csontritkulást, mint a kalcium- és D-vitamin-hiányos táplálkozás.

#1 Dr.BauerBela

---

Részletesebben a törpenövésről-Achondroplasia-

Az achondroplasia autosomalis domináns módon öröklődő fejlődési rendellenesség, a törpenövés egyik leggyakoribb fajtája. Az esetek kb. 80-85%-ban spontán mutáció következménye.

.

A prenatalis diagnosztika lehetőségei között szerepel az ultrahang vizsgálat, mely azonban csak ismert achondroplasiás szülők- esetén szokott eredményre vezetni a terhesség 2. trimeszterében. További lehetőség a terhesség l0. hetében elvégzett, chorionboholy mintából történő molekuláris genetikai vizsgálat, - ez azonban egyelőre nem áll rendelkezésre hazánkban. Különösen achondroplasiás házaspár /mindkét szülő heterozigóta/ esetében lenne indokolt a DNS-vizsgálat elvégzése, mert 25%-os kockázata van, hogy az utód homozigóta achondroplasiás lesz, tehát mindkét szülőtől örökli a „hibás” gént. A homozigóta achondroplasia az élettel összeegyeztethetetlen, az érintett újszülöttek többsége a neonatalis időszakban respiratorikus elégtelenség következtében meghal.

A betegség oka]

Statisztikailag tíz achondroplasiás gyermek közül kilencnek átlagos termetű szülei vannak, és a családban mindenki más egészséges. A betegség örökletes, egyetlen gén hibája okozza. A hibás gént hordozó személy az achondroplasia összes tünetét mutatja. Ha két átlagos termetű szülőnek születik achondroplasiás gyermeke, ennek az az oka, hogy valamelyik szülő ivarsejtjében genetikai változás (mutáció) következett be. A mutáció oka ismeretlen. Két nem-achondroplasiás szülő esetén újabb terhesség során az ismétlődés esélye szinte nulla. A pontos diagnózis fontosságát azonban nem lehet eléggé hangsúlyozni, mert egymáshoz hasonló, alacsony termettel járó betegségek öröklésmenete különböző.

A betegség tünetei[]

·                    Megrövidült végtagok (a felkar és a comb még rövidebb)

·                    Nagy fej kiemelkedő homlokkal és lapos orrnyereggel

·                    Rendezetlen fogsor

·                    Görbe lábszár

·                    A lábfej lapos, kicsi és széles

·                    A gerincen kialakuló kóros görbületek, melyek a gyermek fejlődésével együtt változnak

·                    Szokatlanul nagy rés a gyűrűs- és a középső ujj között

·                    Csökkent izomtónus és laza ízületek

·                    Gyakori középfülgyulladások (emiatt esetleg halláscsökkenés)

·                    Lassult mozgásfejlődés

·                    Normál intelligencia

·                    A szűk gerinccsatorna miatt felnőtt korban lumbágószerű tünetek alakulhatnak ki.

·                    Az achondroplásia tünetei más betegségekhez is hasonlóak lehetnek, ezért mindig orvoshoz kell fordulni a betegség diagnosztizálása végett.

 

Problémák melyek előfordulhatnak

Légzészavar a gyermekek 85%-ban lép fel, melyet okozhat mellkas deformitás, és nyaki gerincvelő kompresszió. Progresszív folyamat esetén dekompressziós műtét szükséges. 2 éves korig előfordulhat vízfejűség, a kamrák tágulnak és a liquor felszívódása rossz lehet. A vénás visszafolyás károsodik. Ez műtéttel orvosolható csak. Az achondroplásia a test egészét érinti, így a koponyát is. Ennek fejlődési zavaraként fül-orr-gégészeti szövődmények fordulhatnak elő. Első helyen a középfül gyulladása áll. Ehhez elég egy megfázás és a fertőzés könnyen a fülre terjed a rövid fülkürt miatt. Az izomzat általános hypotoniájának részjelenségeként a fülkürtöt nyitó-záró izmok tónusa is csökkent, ami a fülkürt működési zavarát okozhatja. Ez a tartós behúzódása a dobhártyának, ami miatt a a dobhártya rugalmas rostjai elpusztulhatnak. Ezek a betegségek 30-50%-os halláscsökkenéshez vezethetnek. Rendkívül fontos a megelőzés. Rendszeres ellenőrzés, esetleg mandulaműtétek, és a középfül szellőzésének javítására szükség lehet a dobhártyába, kis csövecske, az ún. grommet beültetésére is. A koponya deformitás miatt felléphet elzáródásos légzészavar. A garat relatív szűkülete, különösen, ha nagy torokmandulákkal párosul, alvási apnoéhoz vezet. Polysomnográfia segítségével állapítható meg és különíthető el a központi idegrendszeri eredetű apnoetől.

-Ortopédiai problémák: a térdek tengelyeltérése, ennek oka mind a lábszár, mind a combcsont kisebb nagyobb görbülete, mely korai arthrosishoz vezet. Mindenképpen indokolt az egyenesítés, általában mind két csonton. A csipőizület minden esetben deformált, szűk, így az achondroplásiás anyuka csak császármetszéssel szülhet.

A csipőizület korrekcióját csak pubertás kor körül érdemes elvégezni. A felső végtagok görbesége nem okoz gondot, inkább a rövid karok miatt az önellátás ütközik nehézségekbe.

 A gerinccsatorna szűkülete az egyik legsúlyosabb elváltozás. Ez minden achondroplásiásnál kimutatható. Szerencsére ritkán következik be bénulás. Lábzsibbadás, érzéskimaradás, fáradékonyság esetén okvetlen vizsgálat javasolt és ha idejében sikerül a műtétet elvégezni, akkor a bénulás esélye is kizárható

Anyagcsere eltérések: a kövérség a korai gyermekkorban megjelenő gyakori jelenség. Veszélyek a másodlagos betegségek kialakulása: érelmeszesedés, cukoranyagcsere zavar, magas vérnyomás.. A túlsúly terheli a gerincet, az izületeket. Már kora gyermekkorban célszerű a helyes táplálkozásra bírni a kicsiket, és rendszeresen figyelni súlyuk alakulását.

A fizikai aktivitás nagyon fontos. A külsejük miatt betegségüket nem tudják elrejteni. Ez rengeteg konfliktushoz vezet.

Sokszor külsejük alapján ítélik meg őket, a legrosszabb esetben folyamatos atrocitások érik az utcán a kisembereket. Ez lelki betegségekhez vezethet. Sokuknak szüksége van pszichológus segítségére. Az otthoni elfogadó környezet is támaszt nyújthat a gyermeknek. Azonban a társadalom, az emberek tudnának a legtöbbet nyújtani nekik, ha elfogadóbbak, megértőbbek, segítőkészebbek lennének a kisemberrel szemben.

Az achondroplásiások humoros, barátságos emberek, ami segítheti a beilleszkedésüket...

A betegség kezelése

Jelenleg a betegség megelőzésére nincs módunk, a megbetegedések legnagyobb része egyébként is új mutáció következménye. A betegség gyógyszeres kezelése ma még nem lehetséges. Növekedési hormon adagolása nem hoz megfelelő magasságnövekedést. A végtaghosszabbító ortopédsebészeti beavatkozásokra lehetőség van, az #1 Dr.BauerBela

---

DERMATITISZ HERPETIFORMISZ / HERPESZES BŐRGYULLADÁS/

Dermatitis herpetiformis tüneteI a viszketés , szúró és égető érzés az érintett bőrfelületen.Jellemzőek a bőrfelszinen megjelenő dudorok és hólyagok. A kis piros dudorok általában körülbelül 1 cm-es nagyságuak , piros színűek, és szimmetrikusan helyezkednek el a testfelületen.Jelelemző  a csoportos megjelenés az alábbi helyeken- a felső vagy az alsó végtagok, fenék , könyök, térd, nyak, váll, és a fejbőrt.  Ritkábban ,  kiütések jelenhetnek meg a szájüregben  vagy a hajas fejbőrön.

#1 Dr.BauerBela

---

SÉRÜLHET A TÚL SOKAT TÉVÉZŐ GYERMEKEK AGYSZERKEZETE

Sérülhet a túl sokat tévéző gyermekek agyszerkezete

Minél több időt tölt egy csemete a képernyő előtt, annál nagyobb az esély az agyszerkezetében bekövetkező változásra, mely a szerv ún. frontopoláris kérgét képező szürkeállomány gyarapodásával jár.

Japán kutatók 276, öt és tizennyolc év közötti gyermeket vizsgáltak meg, akik naponta 2-4 órát töltöttek a televízió előtt, kétórás átlaggal. Az MRI-vizsgálat kimutatta, hogy a legtöbbet tévézők frontopoláris kérgének szürkeállománya a legnagyobb – ez a régió az elülső, oldalsó részen található.

 A szürkeállomány arányának növekedése negatív változást jelent, hiszen alacsonyabb verbális intelligenciához köthető – tették hozzá a Szendai városában található Tohoku Egyetem munkatársai. A szakértők javaslata szerint a szürkeállományt a testsúlyhoz kell viszonyítani, és aránya gyermekkorban visszaszorul, hogy növekedhessen az agyműködés hatékonysága.

 „A legmagasabb IQ-val rendelkező kisgyermekek szürkeállománya elképesztő ütemben ritkul” – jegyezték meg a tanulmány szerzői, akik kiemelték: bizonyos tevékenységek befolyásolhatják a folyamat ütemét.

 Korábbi kísérletek során megfigyelték, hogy a hangszeren történő játék fejleszti az agyat, ami azonban nem mondható el a passzív tévénézésről.

A japán kutatók aláhúzták, hogy a televízió és az agyszerkezet kapcsolatát mindezidáig senki sem tanulmányozta, noha a mostani tanulmány konklúziója szerint „a tévénézés közvetlen vagy közvetett módon összefügg a gyerekek neurokognitív fejlődésével, így a felnőtteknek tisztában kell lenniük a lehetséges következményekkel”.

 A Cerebral Cortex című szakfolyóiratban megjelent értekezés alapját képező kísérlet során a megfigyelt gyermekek között csaknem egyenlő volt a fiúk és lányok aránya.

 A tévénézés és az agyszerkezet hátrányos változása között ugyan összefüggést lehetett megállapítani, ám ez statisztikai együttjárás volt, nem pedig ok-okozati viszony.

#1 Dr.BauerBela

---

AKIK VÉGIGJÁRTÁK AZ ALKOTÓ MUNKA NEHÉZ ÖSVÉNYEIT

AKIK VÉGIGJÁRTÁK AZ ALKOTÁS NEHÉZ ÖSVÉNYEIT.

Méltó alkotó emberekre emlékezek akik iskolatáraim,barátaim egyszóval kortársaim voltak a XX-dik század fergeteges történelmi kényszerhelyzeteiben.

Volt bennük egy közös vonás mégpedig az hogy mindannyian a Kölcsey Kollégium elő intézményeiben tanultak. Egy szigorú,szerető,az életednek tartalmat követelő, család,egy iskola a maga történelmi erkölcseivel,rendjével,az autentikus értékek felismerésével,gondozásával és nem utolsó sorban azzal hogy a teljesítményed örömélményéhez juttat már gyermekkorodban,olyan élményanyaghoz  ami egy életre szólhat. Ők zseniális emberek voltak akik már korán felismerték az alkotás szükségességének törvényszerűségeit és amíg az élet rendje vissza nem szólította őket az első vonalból,hittel és méltó kitartással végezték teendőiket.

Úgy gondolom hogy életművükre és teljesítményükre mindannyian büszkék lehetünk.

 DR.BODOR MIKLÓS vegyészmérnök

Az Egyesült Államokban az orvos kémiai kutató intézet alelnöke,a Gyógyszertudományi Akadémia rendes tagja

DRPONNER JÁNOS egyetemi oktató-elektromérnök

-A Bucureşti Politechnikai Egyetem professzora

-A Dotmundi /Németország/ Műszaki Egyetem professzora

.LENKEY ERNŐ  hidrotechnikai mérnök Moszkvában végezte tanulmányait

A Békási vízi erőmű építésének vezető főmérnöke

A svéd hidrotechnikai szakintézet egyik vezető egyénisége

Emlékezzünk rájuk mint hontársainkra, mindannyian méltó tisztességgel.!!

#1 Dr.BauerBela

---

RENDELLENES FOGZÁS ANGOLKÓRBAN

#1 Dr.BauerBela

---

A KISGYERMEK FÉLELMEI

Egy kisgyermek félelmei

Emlékszem gyerekkoromban mennyire féltem attól a kerek lyuktól a falon, ahol a vezetékek mentek. Az egészséges gyermeki fejlődés része a szorongás. Egy kisgyerek szinte bármitől félhet. Félhet az elalvástól, a pókoktól, a bohóctól vagy a sötétségtől.

Már egészen újszülött korban átéli a gyermek az ún. veleszületett félelmeket, melyeket nem kell megtapasztalnia sem. Ilyen például a hangos zajokra, váratlan mozgásra, a fájdalomra, és a hirtelen zuhanásra jelentkező félelem. Az idő múlásával ezek azonban eltűnnek, sőt később a baba már kifejezetten élvezi, ha a levegőbe emelgetik.

7-8 hónapos korban jelentkezik a szeparációs szorongás. Ebben az életkorban már kitárul előtte annyira a világ, hogy meg tudja különböztetni az idegeneket az ismerősöktől, és a helyváltoztató mozgások beindulásával már fizikailag is el tud távolodni édesanyjától. Ez egy természetes félelmet kelt benne, és ha anyja egy méterre is eltávolodik tőle, azonnal sírni kezd. Általában a szeparációs szorongás is megszűnik néhány nap/hét alatt. Jellemzően 1-2 éves korban félnek a gyermekek az állatoktól. Ez is egy természetes folyamat, és a legjobb, ha megbeszéljük a gyerekkel, hogy az állatoktól nem kell félni, a kiskutya, kiscica nem bánt. Ha a szülő ilyenkor inkább elkerüli az állatokkal való találkozást, vagy leszidja a gyereket, amiért fél tőlük, azzal csak megerősíti a félelmet.

Óvodáskorra ezek a veleszületett félelmek általában elmúlnak. Ami megmarad, az a fájdalomtól való félelem (pl. nem  szeretik a kórházat, vérvételt; kerülik a sérüléseket) Ebben az életkorban a szülői nevelés hatására megjelenik az ún. anticipátoros félelem. Ilyenkor már a szülői intelmektől való félelem miatt kerülik az adott helyzetet.

Az óvodások színes képzeletvilága számos megalapozatlan gyermeki félelem forrása. Félnek a szörnyektől az ágy alatt, félnek a lyuktól a falon stb. Ezeket a félelmeket a leginkább úgy küzdhetjük le, ha „elvarázsoljuk”  őket. Az óvodás racionális meggyőzése, hogy valójában szörnyek nem is léteznek, kevésbé hatásos. A lényeg, hogyha a gyermek kifejezi félelmeit, azokat általában hamar eloszlathatjuk. Fontos, hogy azt érezze, félelme nem volt megalapozott. Ha a kutyát sikerül egyszer közösen megsimogatni, rájön, hogy nem is olyan félelmetes. Nem szabad tehát ezektől a félelmektől kétségbeesni. Az esetek többségében, ahogy megjelennek, úgy el is múlnak.

Kisiskoláskorban korspecifikus félelem a kiközösítéstől, kicsúfolástól való rettegés és az iskolafóbia. Az iskolafóbia nem egyszerűen azt jelenti, hogy nem szeret iskolába járni a gyermek, hanem sokszor már valaminek a következménye. Elsősorban kisiskoláskorban jelentkezik, és az érzékeny gyerekekre jellemző. A gyerek elutasítja az iskolába járást, sokszor különböző testi fájdalmakra panaszkodik (migrén, hasfájás stb.)

Az iskolafóbiás gyerekek többségének az anyáról való leválással vannak nehézségeik. De sokszor a tanár szigora vagy a kiközösítéstől való félelem is komoly szerepet játszik a kialakulásában. A legfontosabb, hogy minél hamarabb iskolába kerüljön, ne maradjon otthon. Sokszor azt is mérlegelni kell, mennyire megfelelő számára az osztálya. Ha fokozódik a probléma, akkor érdemes pszichológushoz vagy pszichiáterhez menni.

A szorongások megjelenései gyermekkorban:

Fóbiák: általánosságban a fóbiákat a zavarok egy olyan csoportjának tekintjük, melyben a szorongás egy jól meghatározott, de nem veszélyes helyzetben alakul ki. Eredménye, hogy a betegek ezeket a helyzeteket kerülik, és félelemmel vészelik át.)

Pánikzavar: generalizált szorongás (A szorongás állandó és nem csak egyféle helyzetben nyilvánul meg; testi tünetekkel jár)

Kényszeres zavar: már gyermekkorban megjelenhet. Komoly szenvedés a gyermek és környezete számára. Kényszergondolatok és kényszercselekedetek megjelenése. Pl. Egy 10 éves kislány attól fél, hogyha nem fogja meg minden este ötvenszer a radiátort, akkor meg fog halni az édesanyja.)

Pszichoszomatikus megbetegedések: hasfájás, fejfájás stb.  ill. egy-egy hirtelen fellépő stresszre is sokszor fellép a túlzott szorongás tünete

A gyermekkori félelmek többsége magától elmúlik és jól kezelhető.

 Szülőként fontos, hogy megértők legyünk, ne gúnyoljuk ki, és ne szidjuk le a gyermeket. Viszont ha abnormális formában jelenik meg egy félelem vagy fóbiává válik, érdemes szakemberhez fordulni. Pszichoterápiák közül ilyen esetekben a kognitív viselkedésterápia a leggyakrabban használt módszer. A hangsúly a betegség fenntartásában fontos szerepet játszó, szorongással vagy társuló depresszióval kapcsolatos negatív gondolattartalmak megváltoztatásán van. A legsúlyosabb esetekben gyógyszeres kezelést is szoktak alkalmazni.

#1 Dr.BauerBela

---