Értelmi fejlődés

Óvodás korban van értelmileg a leglátványosabb fejlődés egy gyereknél.

-Az érés egyik fontos momentuma, hogy megtanul a gyermek dönteni. Már nem automatikusan csinálja meg, amit mondunk neki, hanem gondolkozik. Persze nem mindenben hagyhatjuk rá a döntést, mert akkor lehet, hogy egy hétig nem fürödne. Viszont jó, ha kap egy kis szabadságot, pl. reggelente eldöntheti, hogy melyik pólóját szeretné felvenni. Kell, hogy önállósodjon, és kicsit függetlenedjen. Ezáltal a mi vállunkról is levesz elég sok gondot. Ismétlődő feladatok által tanul, ami idő, de a szokások majd egy életen át is megmaradhatnak. Például hogyan mos arcot, kezet, hogyan tusol, stb. De ebben kezdetben kell segítenünk neki, és abban is, hogy mindez könnyen kivitelezhető legyen, pl. elérje a csapot, a villanykapcsolókat a lakásban, stb.

-Az önállósodási folyamat látványos. Az intenzív idegrendszeri érés következtében minden tanulási folyamat gyors, ám az ismeretek megtartásához sok ismétlésre, gyakorlásra van szükség.

A gyerekek játék során fedezik fel környezetüket és az őket körülvevő világot, illetve ezáltal ismerik meg saját képességeiket és korlátaikat is.

-Kezdetben a játék főleg a valóságból, a velük történő eseményekből táplálkozik, később viszont a fantáziájuk alakítja a történéseket, már képesek elvonatkoztatni.

-Egy három-négy éves gyermekre még az én központúság jellemző, viszont ez nem jelent önzőséget, hanem csak azt, hogy a világ dolgait még a saját szemszögéből látja, még nem képes beleélnie magát más helyzetébe.

          - Amikor már mások szempontjait is figyelembe tudja venni, akkor fog igazán a kortársakkal való csoportos játékba fogni, ami nagy hasznára válik a szociális fejlődésének is.
A játékok fejlesztik a gyermek kreativitását, gazdagítják érzelemvilágát.

A képességfejlesztő játékok által sok esetben mérlegelnie kell, leküzdenie valamilyen akadályt, ezáltal fejlődik a problémamegoldó képessége, és a logikus gondolkodása.

A mese elbűvöli a gyerekeket. Milyen egy jó mese, ebben a korban? Kell, hogy legyen tanulsága. Ezeket beszéljük is meg a gyermekkel, miről szólt ez a mese, mit gondol róla, egyes szereplők miért voltak jók vagy gonoszak, mit kellett volna tennie a főhősnek, stb. Egyes esetekben mi is nyugodtan kitalálhatunk meséket, olyan dolgokról, amik épp foglalkoztatják gyermekünket. A problémák köré szőtt történetek segíthetik és formálhatják a gondolkodását, véleményét az adott dologról.

A rajzfilmekkel ellentétben a mese fejleszti a képzeletet, hiszen nem ad kész vizuális élményt, hanem a történetet hallva a gyermek maga képzeli el a szereplőket, a helyszíneket. Megismer konkrét vagy absztrakt fogalmakat, tudni fogja mire gondolunk, ha az állatokról beszélünk, és tudni fogja mit jelent az, hogy igazság. A mesék alakítják értékítéletét, és nem utolsó sorban fejlesztik szókincsét is, és a beszéd fejlődése hihetetlen kommunikációs ugrás ovis korban.

Ebben az időben javul a gyermek kézügyessége, rajzaiban a firka szerepét átveszi a képi beszéd, az alkotások az idő fejlődésével pedig egyre gazdagabbak, részletesebbek lesznek.

#1 Dr.BauerBela

---