Gyerekek a civilizáció fogságában –
Fűre lépni, fára mászni TILOS!
Szerintem ide nem kell komment: nem felháborító a cikk, nem sokkoló, nem
hülyeség :), ráadásul a benne foglaltakkal mindannyian egyetértünk, sőt, mi -
antalvalis anyukák - ösztönösen így cselekedtünk eddig is (mármint, hogy
küldtük a gyereket falura, amikor csak lehetett, vagy/és hagytuk, hadd fedezze
fel a természetet közelről, akkor is, ha sáros, ha szúr, ha mozog...). Úgyhogy
veregessük meg a vállunkat és bíztassuk magunkat, hogy "Csak így tovább,
mama!"
A mai gyerekeknek egyre kevesebb kapcsolatuk van a természettel, ami
negatívan hat mind egészségi állapotukra, mind fejlődésükre. A szabadban való játéknak rengeteg jótékony
hatása van: fokozza a kreativitást, javítja a problémamegoldó képességet és
segít, hogy gyermekeink megtanuljanak felelősséget vállalni magukért. Amerikai
felmérések szerint a mai gyerekek 64 százaléka csak hetente egyszer játszik a
szabadban, jelentős százalékuk sohasem jár gyermekkorában - sőt, később
felnőttként sem - tanyán, farmon, háztáji gazdaságban. Csak
elenyésző százalékuknak adatik meg, hogy gyermekkorában fára másszon, patakban
fürödjön, malacot, tyúkot etessen, erdőben, folyóparton csatangoljon, azaz hogy
együtt éljen a természettel. Rengeteg
hátránya van nagyvárosban felnőni Ily módon nem csoda, hogy a most felnövő
generáció számos téves ismerettel rendelkezik a természettel kapcsolatban,
hiszen felfedezni sincs lehetőségük. Egy átlagos kiskamasz valószínűleg többet
tud mesélni a Csillagok Háborújában szereplő robot, R2-D2 (ejtsd: artu-ditu)
kalandjairól, mint a falusi házak körüli tipikus állatokról.
A gyerekek többsége manapság ötven négyzetméteres lakásban nő fel, ahol
naponta órákon keresztül tévét néznek, és a számítógép előtt görnyednek. A
városban élő gyerekek ráadásul még abból a szempontból is hátrányos helyzetben
vannak a falusi kölykökkel szemben, hogy a legtöbb szülő 14 éves koráig nem
szívesen engedi csemetéjét felnőtt felügyelet nélkül utcára, mert tartanak a
forgalmas utcák miatti veszélyforrásoktól. Az elektronikus kütyük fogságában A
gyerekek természethez fűződő viszonyát az elmúlt évtizedekben markánsan
befolyásolta a technikai fejlődés: ugyancsak amerikai felmérések szerint a 8-18
évesek több mint 7 órát töltenek naponta elektronikus szórakoztató eszközök
használatával. Emellett az iskoláskorúak az oktatási intézmények felől is egyre
nagyobb nyomásnak vannak kitéve, valamint délutánjaik sem szabadok, hiszen kell
az idő különórákra, sportolásra. Pedig a szakemberek szerint a kábeltévé,
videójátékok és az internet korában még fontosabb, hogy a gyerekek ne veszítsék
el a kapcsolatot a természettel, és tudják élvezni a szabadtéri kalandokat.
Orvosok, pszichológusok, pedagógusok és szociológusok egybehangzó
véleménye, hogy a szabadban történő játék hiánya nemcsak az egyén fejlődésére,
hanem magára a társadalomra is káros.
A természetről szóló tudást ne a
biológia könyvből szerezze meg a gyerek! Egy-két generációval ezelőtt a
gyerekeknek természetes volt a kimozdulás, kirándulás, a nagyszülőknél
nyaralás, amiből nagyon sokat profitálhattak. "Az állatok életmódját a
természetben közvetlenül tapasztalhatták meg, például ha háziállatokat
tartottak a nagyszülők, akkor láthatták, ahogy a csirkék szaladgálnak az
udvaron, vagy ha ilyen nem volt, akkor megfigyelhették a kertben élő csigák,
kukacok, békák viselkedését, és ezáltal a közvetlen érintkezés, a saját
tapasztalatok által váltak a gyermekek tájékozottabbá, nem pedig a biológiai
könyvből kellett megismerniük az állatokat. A tapasztalat által megszerzett
tudás pedig sokkal értékesebb és hosszabb távú, mint az elméletben megszerzett
tudás" –
A szabad levegőn szaladgálás továbbá fejlesztő hatású, a mozgás elősegíti
az idegrendszer fejlődését. "Ma sajnos a családoknak külön erőfeszítés, hogy a természetbe
kimozduljanak, elmenjenek kirándulni, nem könnyen elérhető, mindennapos
tevékenység. Sajnos én is azt látom, hogy folyamatosan csökken a természetben,
természetes körülmények között töltött idő" - tette hozzá a szakértő. A
természet növeli az önbizalmat, csökkenti az agressziót A szabadban való játék
hiányának legfontosabb következménye az elhízás.
De nem csak a mozgás miatt hasznos a természetben töltött idő, több
vizsgálat is igazolta, hogy javítja a figyelemzavaros hiperaktivitást, a
tanulási zavarokat, fokozza a kreativitást, és jótékony hatással van a lelki
egészségre is. Már félórányi szaladgálás is jelentős hatással van a gyerek
kedélyállapotára és önbizalmára. A
kinti játék ezen kívül javítja a problémamegoldó képességet, a koncentrációt és
az önfegyelmet is, valamint elősegíti az együttműködést és a rugalmasságot is.
Csökken az agresszió szintje és javul a hangulat is tőle. A természet tehát
egyben egy eszköz ahhoz is, hogy a gyerekek saját magukat is jobban
megismerhessék. Amikor ugyanis fára mászik, azt is megtanulja, hogyan vállalhat
felelősséget saját magáért, és hogyan mérje fel rá leselkedő veszélyeket. Ha
leesik, jó leckét kap kockázatból és jutalomból. A természet ezernyi csodája a
játszótéren nem fedezhető fel.
Ha idős embereket kérdezünk meg legkedvesebb gyerekkori játékukról, a
legtöbben valamilyen szabadtéri, felnőttek nélküli tevékenységet fognak
említeni. Ez a mai gyerekek többségének
már nem adatik meg: csak egyötödük játszik rendszeresen a szabadban, míg
szüleik korosztályának 70 százaléka a természetben töltötte gyermekkora nagy
részét. Nagyon fontos lenne hát, hogy kimozdítsuk gyermekeinket, hogy ne csak a
játszótereken, hanem a természetben: erdőkben, mezőkön is felszabadultan
játszhassanak. Olyan helyeken, ahol nincsenek előre felépített játékok, csupán
fatörzsek és sáros pocsolyák, gombák és galagonyák, hangyák és gyíkok, és még
ezernyi apró csoda.
-A gyerekek ilyen környezetben saját maguk kihívásaival
nézhetnek szembe, saját magukért vállalhatnak felelősséget és saját
kalandjaikból tanulhatnak. Ezt pedig felnőttként, naponta egy órás
játékkal a játszótéren nem taníthatjuk meg nekik. Sok gyerek a legnépszerűbb
zöldségeket sem látja kertben nőni
A természettől való eltávolodás egy másik következménye étkezési szokásaink
megváltozása. Már nem a kertben
termesztett zöldséget-gyümölcsöt esszük nap mint nap, mint őseink egy-két
generációval előttünk. Sőt, sokszor nem is ismerjük a zöldségeket-gyümölcsöket,
amelyeket a boltban megveszünk: azt sem tudjuk, mit eszünk!
"A kutatások szerint az emberek tisztában
vannak a globális környezeti problémákkal és nem érzik magukat tehetetlennek,
tudják, milyen előnyei vannak annak, ha helyi vagy bio termékeket vásárolnak,
de nem teszik.
-Ennek számos
oka lehet, például túl drága a bio élelmiszer, ily módon nem illeszthető be a
jelenlegi életmódba " A magyar társadalom minden csoportjában jelentős az
agrárérintettség, szinte mindenhol van egy olyan családhoz közel álló ember,
nagyszülő, rokon, akinek van köze a vidéki élethez és a gazdálkodáshoz.
Nyugat-Európában ez nincs így, a gyerekeknek gőzük sincs arról, mi az a
sárgarépa vagy a krumpli. "Nálunk nem ilyen vészes az ételekkel
kapcsolatos tudatlanság, ha mutatunk egy répát nekik, fel fogják ismerni,
legfeljebb azzal nincsenek tisztában, hogy a szupermarketes szépen
megtisztított répa miért nem olyan egészsége, mint a biorépa" –
Arra a kérdésre, hogy ez a tendencia merre vezet, úgy véljük, hogy az emberek újra a
természetes, az autentikus, a történetileg-kulturálisan sokszínű, a családi, a
közösségi, a helyi felé fordulnak. "A jövőben a megerősödött globális
élelmiszer-ellátás mellett meg fog erősödni egy új típusú, helyi élelmiszer
kultúrát felértékelő mozgalom" Medipress
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése