Oknyomozás hasfájás-ügyben
Miért sír a baba?
A visszatérő hasi fájdalmak közel 90%-a azonban funkcionális eredetű, és gyakran nem észlelünk szervi elváltozást az amúgy is igen nehezen lokalizálható hasi fájdalmak hátterében.
Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a jelentkező vészjelek sürgősen megoldandó szervi eltérésekre is felhívhatják a gyermekgyógyász és a sebész figyelmét.
Kommunikáció hiányában a csecsemőkori hasfájások tisztázása nehéz feladatot ró a vizsgáló orvosra.
Hasfájás akkor is fennállhat, ha semmiféle kóros eltérés nincs a háttérben. Felmerülhet a kérdés, hogy ilyen esetben vajon mi okozza?
Csak akkor végezhetünk korrekt kivizsgálást, ha minden betegséget ismerünk, amely e fájdalmak hátterében meglapulhat.
Gyakran csupán akkor jelenthető ki a hasfájásról, hogy funkcionális eredetű, ha kizártuk a szervi elváltozások lehetőségét, tehát indirekt módszereket alkalmazunk.
A szülő azt észleli, hogy megváltozik a gyermek sírásának jellege. A csecsemő akkor is sír, ha éhes, ha szomjas, vagy ha a pelenkába ürített széklet és vizelet irritálja; sír, ha melege van, ha fázik, vagy úgy érzi, hogy távol került a biztonságot jelentő anyai, apai gondoskodástól. Ilyenkor a szülő könnyen orvosolhatja a problémát, s a csecsemő általában megnyugszik.
Mi okozza a valós fájdalmat?
Általában a zsigeri szervek falának feszülése vagy fokozott motilitása (mozgása) idézi elő a fájdalmat. Az előbbire a legjobb példa a túletetés. Szinte hihetetlen, de egy fiatal csecsemő képes testsúlya 1/4-1/6 részének megfelelő táplálékmennyiséget elfogyasztani nap mint nap. Elképzelhető, milyen hatalmas munka hárul a tápcsatornára, az elfogyasztott táplálék továbbítására. Ha nem büfiztetjük meg a csecsemőt, aki amúgy is hajlamos nagy mennyiségű levegőt nyelni az elfogyasztott táplálék mellé, akkor a gyomor feszülése hasfájás és sírás, illetve nyugtalanság képében mutatkozik meg. A gyomorfal feszülése csökken az eltávozott levegővel, és ennek, illetve a táplálék továbbhaladásának megfelelően a fájdalom és kellemetlen érzés megszűnik.
Sajnos a legtöbb funkcionális hasfájást maga a szülő idézi elő a helytelen táplálási szokásokkal, az életkori sajátosságok ismeretének hiányában. Előfordul viszont az is, hogy mindezek ismeretében és alkalmazásuk ellenére a gyermek „hasfájósnak” minősíthető, de később „kinövi”.
Ki a hibás?
Igen sok gyógyszer, fűszer és egyéb anyagok is kiválasztódnak az anyatejjel, amelyek elfogyasztása kellemetlen érzést, puffadást, hasfájást, motilitási problémákat okozhat a csecsemőnek. Tehát az anyának is pontosan kell tudnia, hogy mit ehet és mit ihat, ha gyermekét szoptatja. Mindig gondoljunk rá: nem biztos, hogy a „hiba" a gyermekben van! Az alkohol és a dohányzás feltétlenül károsan befolyásolja a csecsemő fejlődését, ezektől tehát a szoptatós anyáknak tartózkodniuk kell!
A fokozott bélműködés hátterében leggyakrabban irritatív fűszeres ételek fogyasztása, illetve a fertőzéses eredetű hasmenések állnak. Igen nagy jelentőséggel bír a higiéniás rendszabályok betartása, a tápszerek, illetve későbbiekben az ételek gondos elkészítése: legjobb, ha a fertőzéseket megelőzzük. Fontos a korrekt felvilágosítás, amelyben a védőnők és orvosok szerepe meghatározó.
A fokozott bélműködés, a belek vitustánca kólikaszerű hasfájásban nyilvánul meg, ennek hátterében a bélfal feszülése, húzódása áll. A panasz megszűnése a bélműködés normalizálódásától várható. Lázas, gyulladásos esetekben a beleket kísérő nyirokcsomók megnagyobbodása a bélfal vongálásával („meghúzásával”) fájdalmat vált ki, amikor a perisztaltikus hullám tovahalad..
Meddig lehetünk nyugodtak?
Nagyobb baj feltehetően mindaddig nincs, amíg a csecsemő súlyfejlődése kielégítő, hetente legalább 15 dkg-ot hízik (ez persze lehet több is), nem hányogat, maximum egyet-egyet bukik (ami normálisan is előfordulhat büfizéskor), székletürítése normális és rendszeres, és a széklet konzisztenciája is megfelelő.
Természetesen minden csecsemő önálló individuum, független egyéniség, nem úgy „működik", mint egy gép, és táplálkozási, súlyfejlődési szokásai eltérőek. A szopós csecsemők ellenállóbbak, védettségi szintjük általában jobb, és táplálásuk is olcsóbb, higiénikusabb – vétek nem élni a szoptatás lehetőségével! Ha anyai okokból nincsen rá mód, mesterséges tápláláshoz kell folyamodni, de legyünk tisztában vele, hogy ez sohasem olyan tökéletes, mint a szoptatás. A székrekedés és a has bal oldalán tapintható székletcsomók is okozhatnak funkcionális hasfájást. A bélférgesség szintén hasfájással járhat; gyermekközösségekben gyakori betegség.
Szervi eltérések
Újszülött korban a gyomor- és a bélrendszer fejlődési rendellenességei fájdalommal járhatnak, működési zavarokat okozhatnak. Szerencsére elég ritkák, de tisztázásuk nem mindig egyszerű. Világrajövetele után néhány napig az újszülött sűrű, zöldes „székletet” ürít, amelyet mekóniumnak nevezünk.
Ennek besűrűsödése, illetve nem kielégítő eltávozása bélelzáródást (ileust) okozhat. A hasfájást sárgaság, hányás, táplálási képtelenség és egyéb tünetek kísérik, konzervatív kezelése nem mindig sikeres.
Ennél azonban sokkal gyakrabban fordulnak elő a kizárt sérvek, amelyek többségükben műtéti megoldást igényelnek. Nemcsak a bélkacs csúszhat ki a lágyékcsatornába, hanem a petefészkek is, főleg koraszülött leánygyermekek esetében. Ritkábban záródnak ki a hasfali és köldöksérvek, de hasi panaszokat, passzázszavart okozhatnak (akadályozzák a béltartalom továbbhaladását, az ürítést).
Sajnos, bár nem gyakran, de csecsemőkorban is előfordulhat vakbélgyulladás, és nem ritka a kísérő perforáció és hashártyagyulladás sem. Néha csak kólikaszerű hasfájást észlelünk, a tünetek kevésbé jellegzetesek. Az egyidejűleg fennálló hányinger, hányás, székrekedés, hasmenés, láz, a laboreredmények jellegzetességei segíthetnek a diagnózis felállításában.
A gyomor kimenetelének szűkülete (pylorus stenosis) általában súlycsökkenéssel vagy stagnálással, rossz étvággyal, gyakori hányással, fájdalmas sírással jelentkezik. Megoldása műtéti.
Itt érdemes megjegyezni, hogy a csecsemők nagyon érzékenyek a folyadékvesztésre. Néha egykét hányást, illetve hasmenést követően egész anyagcseréjük, folyadékháztartásuk felborul, a kiszáradás tüneteit mutatják. Száraz, bevont nyelv, beesett, aláárkolt szem, a kutacs besüppedése, a bőr rugalmasságának csökkenése, a vizelet mennyiségének kevesbedése vagy megszűnése, aluszékonyság, keringési és légzési problémák jelentkeznek.
Az anyagcsere felborulását jelzi az acetonos lehelet és a vizeletben megjelenő aceton. Ez az anyag önmagában is hasfájást tart fenn. A kezeletlen vagy felborult cukorbetegség során hasonló hasfájást észlelhet a beteg, ez a diabéteszes ketoacidózis.
Invagináció-Bélbetüremkedés
Visszatérve a csecsemőkorra: létezik a bélelzáródásnak egy speciális formája, amelyet invaginációnak nevezünk. A mobilis bélkacsok egymásba csúszása okozza, amelynek hátterében gyakran gyulladás áll. Többször észlelték, hogy egy megnagyobbodott nyirokcsomó, mint vezető pont, szinte belehúzza az egyik bélkacsot a másikba.
A székletürítés helyett „málnazselészínű" váladék tapad rektális vizsgálat során az orvos vizsgáló ujjara; a gyermek nyugtalan, fájdalmasan sír, esetleg hányogat. Gyakran csak az operáció segíthet, de néha kontrasztanyag befecskendezésével is sikerül az összecsúszott bélkacsokat optimális, eredeti helyzetbe visszaállítani.
Volvulus (gyomor- vagy bélcsavarodás)
Az általános bélelzáródási tünetek mellett fokozott perisztaltikát észlelünk. A beleket beborító hashártyakettőzet eredetének megcsavarodása teljes bélleszorítást, keringési elégtelenséget, bélelhalást okozhat. A mobilis vakbél, illetve a rendellenes hosszúságú szigmabél (a vastagbél egyik része) is alapjai képezheti a bélcsavarodásnak. A gyomorvolvulus ritkább, de heves hasfájással jár, a hashártya izgalma kíséri, s a gyomor rendkívüli kitágulását, feszülését okozza. Megoldása műtéti.
Meckel-diverticulitis, perforáció
Ez a képződmény a vékonybélnek a vastagbélbe csatlakozása előtt található, s a bélfal tasakszerű kitüremkedése teremt potenciális lehetőséget a gyulladásra és a bélfal kilyukadására, amelyet természetesen hashártyagyulladás kísér. A fájdalom lokalizációja általában alhasi, de lehet máshol is. Ezért mondja minden sebész a has megnyitásakor, hogy a Meckelt (ez a diveniculum neve), meg kell nézni!
Akut has-heveny has
A passzázszavarok tünetegyüttesét akut has névvel illetjük. A heves hasi fájdalmat fokozódóan diffúz hashártyaizgalom, izomvédekezés, deszkakemény has jelzi, természetesen haspuffadás (dobszerű has), erőteljesebb vagy éppenséggel hiányzó bélhangok kíséretében.
Általános tünetként hányás, székrekedés, perifériás keringési elégtelenség, könnyen elnyomható érverés, szapora szívműködés, alacsony vérnyomás, nedves, hűvös bőr észlelhető. Hátterében általában anyagcsere-betegségek: paralitikus ileus, metabolikus acidózis, a káliumion hiánya, sóvesztés, sokk, illetve hasűri betegségek állnak. Kezelése komplex, nem mindig egyszerű.
Ileus paraliticus (bélelzáródás bénulás miatt)
Jellemző a fokozódó hasi fájdalom és a felfúvódás az egész has területén. A szelek nem távoznak, székletürítés nincs. Hallgatózással egyre kevesebb bélhang hallható, majd a has teljesen „néma" lesz. Csorgásszerű erőtlen, epés vagy fekulens (széklethez hasonlító) hányás kíséri.
Későbbiekben a sokk tünetegyüttese jelentkezik, hűvös végtagok, beesett szemek, hideg verejték, alig tapintható pulzus, magas szívfrekvencia. Kezelése a kiváltó októl függetlenül speciális feladatokat ró a kezelőorvosra.
Pyelonephritis acuta (vese- és vesemedence-gyulladás)
Igaz, hogy ez a húgy- és ivarszervek betegsége, de a fájdalom főleg deréktájékon, a gerinc mellett jelentkezik, spontán módon vagy ütögetésre, és a húgyvezetők mellett az alhas felé, a combokba és a nemi szervekbe sugárzó fájdalmat okoz, amelyet a gyermek hasfájásként élhet meg. A kezelés leírása lényegesen meghaladná cikkünk terjedelmét, viszont a lehetőségre feltétlenül gondolni kell. Ezek voltak a gyakoribb csecsemőkori hasfájások okai, de természetesen későbbi gyermekkorban is előfordulhatnak. A kép azonban még nem teljes: úgyszintén elengedhetetlen a ritkábban jelentkező, de szintén hasi panaszokat okozó betegségek ismerete.
Köldökkólika
Általában 4 és 12 év közön jelentkezik, és érzékeny, vegetatíve labilis gyermekek körében gyakori. A fájdalom görcsös, ismétlődő jellegű, a köldök köré lokalizálódik. Evés közben vagy közvetlenül utána lép fel, de jelentkezhet ezektől függetlenül is. Hátterében környezeti kiváltó tényezők, félelem bújhatnak meg; s általában az akarattól függetlenül működő idegrendszerrel kapcsolatos tünetek kísérik: sápadtság, izzadási hajlam, hányás stb. Görcs- és szorongásoldó gyógyszerekkel szerzett jó tapasztalatok a betegség diagnózisa mellett szólnak.
Felső hasi fájdalom
Furcsának tűnhet, de az alsó tüdőlebenyekre terjedő tüdőgyulladás úgyszintén felső hasi fájdalmakkal jár; oka röntgen- és fizikális vizsgálattal tisztázható. Az edzetlen gyermek fizikális megterhelése az izomlázon keresztül vezet hasi fájdalmakhoz. Úgyszintén e hasi terület fájdalmát okozhatják a speciális, köldök feletti és hasfali sérvek.
GOR (gasztroözofageális reflux)
Ha a gyomorszáj zárófunkciója tökéletlenül működik és a gyomortartalom visszafolyik a nyelőcsőbe, gyakori lesz a hányás, a félrenyelés, tüdőgyulladás – fulladás –, rossz súlygyarapodás, az étvágytalanság stb. A nyelőcsőben a gyomor és gyomorszáj tájékán fekélyek, lepedékes hámhiányok észlelhetők. Nem mindig elégséges a gyógyszeres és konzervatív kezelés, néha csak műtéttel korrigálható az anatómiai eltérés. Felső hasi fájdalmat okozhat a májgyulladás is. A fájdalom általában jobb oldali, a hátba és a csípőtájékra sugározhat. Megerősíthetik a diagnózist a kísérő puffadás, sárgaság, májfunkciós eltérések.
Májtályog
Hullámzó lázmenettel jár, a máj nyomásra fájdalmas, ez az érzés néha a jobb vállba sugárzik, A rekeszizom alatti tályogok is hasonló panaszokat okoznak.
Pangásos máj
Gyermekekben hirtelen jelentkező szívelégtelenség első tünete lehet; kólikaszerű fájdalom kíséri. Ezt észleljük szívizom- és szívburokgyulladás esetében is. A jobb szívfél elégtelensége a tüdőkeringés nehezítettségét okozza (pl. tüdőgyulladási, pangást), amelyet a máj megnövekedése, fájdalmassá válása kísér. A kezelés általában kardiológus specialistát igényel.
Epehólyag-gyulladás
Csecsemőkben és kisdedekben ritkán előforduló, nem típusos lokalizációjú fájdalommal jár. Hasmenés, enyhe sárgaság, étvágytalanság, illetve hasi nyomásérzékenység kísérheti. Néha drámai formában, hidegrázással jelentkezik; a bevezető tünetek köldök körüli, kólikaszerű hasfájás, illetve sárgaság. A típusos nyomásérzékenység az epehólyagtájékon, illetve a borda alatt övszerűen mutatkozik, a hátba sugárzó fájdalmak nagyobb gyermekekben fordulnak elő. Az epehólyagot összehúzó ételek (pl. csokoládé, vajas kenyér) a fájdalmat provokálhatják.
Az elhízott alkat gyermekkorban nem kritérium; Kawasaki-betegségben gyakran észleljük az epehólyag akut, fájdalmas tágulatát, amely fertőzéses eredetű, és ultrahanggal könnyen tisztázható. Találkoztunk már olyan vakbélgyulladással is, amikor a kilyukadt vakbél az epehólyag alá beékelődve epetáji panaszokat, sárgaságot okozott!
Vakbélgyulladás
A gyermekkori fájdalom jelentkezésének helye sajnos nem mindig típusos. Elméletileg a jobb csípőárokban, a medencelapátot és a köldököt összekötő egyenes külső harmadoló pontjánál kellene, hogy legyen a fájdalom maximuma és az izomvédekezés. A kiterjedt izomvédekezés a perforáció és a kísérő hashártyagyulladás mellett szólhat.
Direkt és indirekt jelek megléte segíti a diagnózis felállítását. Leánygyermekekben hasonló fájdalmakkal járhatnak a petefészek betegségei, a menstruáció előtti fájdalmak és a pelefészek megcsavarodása. Nőgyógyász szakorvos vagy az ultrahang-diagnosztika segít a betegség feltárásában. Bizonytalan esetekben kórházi megfigyelés is indokolt. Az elkésett műtét, az ezt követő hashártya-összenövések életre szóló bélműködési zavarokat okozhatnak.
Colitis ulcerosa
Néha enyhébb, de gyakran heves, kólikaszerű, a bal alsó hasfélben érzett fájdalommal járó betegség a fekélyes vastagbélgyulladás, amelyet eleinte nyálkás, majd véres hasmenés kísér. A fekélyes elváltozás komoly vérveszteséget okozhat; a gyulladásos vastagbél nyomásérzékeny. A diagnózis általában kolonoszkópiával állítható fel; eredete szövetmintavétellel igazolható. Úgyszintén vérzéssel járhatnak a vastagbél polipos elváltozásai, s a fájdalom jellege olykor hasonló.
Mérgezések
Az ólommérgezés kólikaszerű hasfájást okozhat. Gyakran észleltük ezt a formát a míniumfestékkel hamisított paprika forgalmazása idején. Hasonló tünettel járhatnak a fluormérgezések. (A fogszuvasodás megelőzésére adott fluorkészítmények mértéktelen szedése úgyszintén hasi kólikát idézhet elő.) A magas nitráttartalmú növények (spenót) csecsemőkorban hasi görcsöket okozhatnak.
Porphiria acuta
Görcsös hasi fájdalmakkal, bélelzáródásra jellemző tünetekkel járhat a károsodott hemoglobinlebontás. Izomvédekezés nincs, de izomfájdalmak, érzéskiesések kísérhetik. Egyes gyógyszerek rohamot provokálhatnak (pl. barbiturátok, szulfonamidok). Az anyagcsere-betegségek közül a cukorbetegség rosszul vagy nem kezelt formáiban igen komoly hasi fájdalmak jelentkeznek, de az anyagcsere helyreállításával a panaszok megszűnnek.
Végezetül...
Talán riasztó lehet, hogy mi minden állhat az egyszerű hasfájás hátterében. A fájdalom csak felhívó jel, tisztázása nem mindig könnyű feladat, de a betegség igazolása vagy kizárása kemény orvosi feladat. Néha úgy tűnhet, hogy indokolatlanul sok vizsgálatot végzünk, de ez mind azért történik, mert a tünetek hasonlóak, ám a betegségek különbözőek, és kezelésük is eltérő.
#1 Dr.BauerBela
