MEGKÉSETT BESZÉDFEJLŐDÉS

Megkésett beszédfejlődés kisgyermekkorban

Ha egy gyermek 18 hónapos korától kezdett el beszélni sok hibával, de a beszéd a kommunikáció eszközévé vált, megkésett beszédfejlődésről beszélünk.

Jellemzője, hogy ép értelem és ép érzékszervek megléte mellett a gyermek beszédfejlődése lemarad a megfelelő beszédszinttől.
Oka lehet:

• Halláskárosodás
• Értelmi fogyatékosság
• Genetikai ok
• Agyi sérülések, szülési rendellenességek

Tünetek:

• A beszédfejlődés elhúzódása
• Makacs, több hangra kiterjedő (univerzális) pöszeség
• Hibás vagy hiányzó raghasználat
• Hadarás, amelyhez dadogás társulhat
• Átlagosnál rosszabb zenei képesség
• Veszélyeztetettség a későbbi írás/olvasás elsajátításában

Logopédus segít a kezelésben, de elengedhetetlen más szakemberek megkeresése is.

Terápia:
Cél:

• A beszédkedv felkeltése, szinten tartása
• A beszéd kifejező, közlő funkciójának fejlesztése
• A szemantikai és szintaktikai szabályrendszer kiépítése és megerősítése
• Az ún. alsóbb nyelvi szintek (a beszéd hangzási arculata, a mondatfonetikai jellemzők) az életkori sajátosságoknak megfelelő megalapozása

Feladatok:

Tanácsadás szülőknek ( a gyermek két és fél, hároméves korában)
Három és fél, négyéves korban (előkészítő szakasz):

• A beszédfejlesztés szakaszainak didaktikai megtervezése, lépcsőzetes kiépítése
• A beszédre irányuló figyelem fejlesztése
• A mozgások speciális fejlesztése
• Az aktív és a passzív szókincs fejlesztése

A logopédiai foglalkozás szakaszai:

• A beszédészlelés és megértés fejlesztése
• Az előkészítés után is tapasztalható beszédhibák kijavítása
• A gondolkodás és a figyelem fejlesztése
• A beszéd tartalmi részének továbbfejlesztése
• A mondatformák kialakítása, bővítése
• A prognosztizálható olvasás-/írászavar megelőzése

Eljárások, gyakorlatok:

• A percepció fejlesztésére irányuló gyakorlatok (beszéd, látás, hallás, mozgás)
• A figyelem fejlesztését szolgáló gyakorlatok
• Az emlékezet fejlesztésének gyakorlatai
• Hangutánzó gyakorlatok
• Zenés ritmus- és mozgásgyakorlatok
• A pszichomotoros fejlesztés gyakorlatai
• A beszédszervek ügyesítésének gyakorlatai
• A szó és a mondat megértésének fejlesztő gyakorlatai
• Az aktív és passzív szókincs fejlesztésére irányuló gyakorlatok

Megkésett és akadályozott beszédfejlődés

Meghatározás:

A beszédfolyamat különböző típusú zavarai között sajátos probléma a beszéd elsajátításának nehézsége, az ún. akadályozott beszédfejlődés, vagy más elnevezéssel beszédfejlődési zavar, vagy fejlődési diszfázia.
Ez a beszédprobléma lehet enyhébb és súlyosabb, emellett egyes gyermekeknél elsősorban a beszéd feldolgozása, megértése nehezített (ép hallás mellett) – ilyenkor a kiejtés viszonylag helyes, tiszta is lehet (szenzoros diszfázia), más esetben viszont a beszéd kivitelezése okoz nagyobb gondot (motoros diszfázia), azonban az is előfordul, hogy mindkét oldal érintett: a megértés és a beszéd kivitelezése is.

Okok:

lassúbb agyi érés
születés előtti, szülés közbeni, utáni sérülés
öröklött beszédgyengeség
környezeti tényezők (ingerszegény környezet).

Tünetek:

Mi jellemző ezeknek a gyermekeknek a beszédére? A nyelv minden szintjén (hangok, szavak, ragok, mondatalkotás) jelentkezik eltérés, és nem egyszerűen késik a fejlődés, hanem más utat is jár be (nem megkésett, hanem akadályozott a beszédfejlődés):

• később indul a beszéd: a gagyogás kimaradhat, később csak magánhangzókat mond a gyermek, vagy mutogatással fejezi ki magát, szótöredékeket mond , vagy nem beszél még 3-4 éves korban sem
• lassan gyarapodik a szókincs, a szavak valódi jelentésének megértése nehéz
• nem használja helyesen a ragokat, a nyelvi szerkezeteket
• a beszédében megfigyelhető hangképzési hibák nem következetesek (pl. a “csiga” szó hol “csida”, hol “ciga”stb.)
• előfordulnak hang-és szótagcserék, kihagyások a szavakon belül (pl. bogár=gobár, kefe=feke stb.), nehéz a hangok sorrendjét megjegyezni
• néha a szavak torzítása miatt érthetetlen a beszéd
• beszédfejlődésük sokáig úgy tűnik, hogy a megkezdett fejlesztés ellenére is megtorpan, stagnál, és 6-8 éves korukban is az eltérő beszédfejlődés miatt életkori társaiktól a nyelv használatában nagymértékű lemaradást mutathatnak
• iskoláskorban az olvasás és írás elsajátításának nehézsége jellemző, ebből adódóan tanulási problémák jelentkezhetnek.

Egyéb tünetek:

• általában fáradékonyak, szétszórtak, nem köti le őket sokáig semmi (gondok a figyelemmel)
• túl mozgékonyak
• mozgásfejlődésük lassabb, mozgásuk ügyetlen gyenge az emlékezetük mind a hallás, mind a látás területén
• rosszul tájékozódnak saját testükön és a térben
• az észlelés minden területén nehézségeik lehetnek (tapintás, látás, hallás)
• biztonságigényük fokozottabb, nehezen alkalmazkodnak új dolgokhoz, kis korban sokszor indokolatlan félelmeik vannak

• játékuk eltérhet társaiktól, pl. később jelenik meg a szimbolikus és a szerepjáték
• mivel kisebb korban a gyermeknek a kapcsolatteremtésben, később a tanulás során nehézségei vannak, másodlagosan magatartási problémák is jelentkezhetnek (visszahúzódó lesz, vagy éppen túl játékos, esetleg agresszív) – gyakran ez tűnik fel leginkább a felnőtteknek.

Mit tegyen a szülő, ha ezeket a tüneteket veszi észre gyermeke fejlődése során?

• minél előbb kérjen segítséget logopédustól (szükség lehet más szakemberek bevonására is: pszichológus, orvos)
• nyújtson jó beszédpéldát gyermekének
• a gyermek mindenféle hang-és beszéd-megnyilvánulását utánozva próbálja gyermeke beszédkedvét fokozni a beszédfejlődés megindulásakor
• minden nehézség ellenére nyújtson elfogadó, szeretetteljes, támogató családi hátteret gyermeke számára
• minden közös játékot, tevékenységet kísérjen beszéddel is
• meséljen sokat a gyermek életkorának, fejlettségének megfelelő szinten, mondogassanak egyszerű ritmusú versikéket, mondókákat,
• minden apró eredménynek örüljön, dicsérje a haladást gyermekénél, sok-sok türelemmel foglalkozzon vele
• a diszfáziás gyermekeknél különösen fontos a rendszeresség, a napirend következetes betartása, amely segíti eligazodását a környezetében
• iskolaválasztásnál a szakemberek véleményét vegye figyelembe

A terápia időtartama, előrelátható eredményei:

Nagyon fontos a minél korábban megkezdett logopédiai fejlesztés, amire ezeknél a gyermekeknél sokszor egészen az általános iskola végéig, esetleg még később is szükség van, mivel a maradványtünetek egészen felnőttkorig megmaradhatnak (pl. írásban vétett ragozási hibák, fogalmazási nehézség stb.) A logopédiai terápiát kiegészíthetik különböző mozgásfejlesztésre épülő, illetve pszichológiai terápiák is.

Be Sociable, Share!

http://oviszulo.hu

#1 Dr.BauerBela

---