A dohányzás káros hatásai!
Amiről eddig talán nem is tudtál.
A cigaretta részei
Feltételezem, hogy már nagyjából mindenki látott cigarettát, ezért a kinézetének részletezését mellőzöm.
Csak néhány apróság:
-Az a rész, ahol meggyújtják a cigit az égési zóna. Hőmérséklete kb. 1000 °C,
- Itt keletkezik a füst, cigarettánként kb. 2 liter.
- A cigi másik végén helyezkedik el a füstszűrő. Ennek funkciója az lenne, hogy megszűrje a füstöt és így csökkentse az ártalmakat.
-A füstnek kb. az 1/3-át szívja be a dohányos, ezt kb. harmadrészben tudja megszűrni a füstszűrő,
-vagyis a füst 1/9-e jut a dohányosba és 2/3-át juttatja a környezetének. (Az 1/9-nél ez az érték persze több, mivel az aktív dohányos egyben passzív dohányos is, tehát a környezetbe jutó 2/3-ból is belélegzik még valamennyit.)
A környezetbe jutó füst nagy része két szívás között keletkező un. mellékfüst. Ilyenkor az égés alacsonyabb hőmérsékleten megy végbe, ún. tökéletlenebb égés, és ezért rákkeltő anyag tartalma nagyobb, mint a főfüsté.
-Fontos még tudni, hogy a cigaretta a vége felé egyre inkább erősödik, nagyobb lesz a nikotintartalma és töményebben tartalmazza az égéstermékeket, mint az elején. --Tehát a zúgdohányos kisgyerekek azon szokása, hogy az eldobott csikkek utolsó slukkjait elszívják sokkal károsabb, mint ha egy egész cigiből szívnának egy-egy slukkot.
A dohányfüst részei
A dohányfüstöt kb. 4000 anyag alkotja, ebből 40 bizonyítottan rákkeltő
Nikotin
-1828-ban izolálták a dohánylevélből.
-Tulajdonképpen ez az anyag felelős a függőség kialakításáért.
-Dohányzás során a tüdőbe, onnan a vérbe, majd az agyba jut.
-A nikotinnak számos hatása van, leglényegesebb a belső szervi működéseket szabályozó sejtek, az ideg-izom átmenetre (ahol a mozgatóideg kapcsolódik ahhoz az izomhoz, amit mozgat) és a központi idegrendszerre (az agyra) kifejtett hatása.
-Az ideg-izom átmenetre kifejtett hatását inkább csak mérgezés során lehet tapasztalni, vagy ha pl. az a perverziónk, hogy elaltatott patkányoknak fecskendezünk be nikotint. Hatása eleinte serkentő, majd mintegy kihasználva minden serkentési lehetőséget bénítja az izmokat. Ezért pl. mérgezés során leáll a légzés, mert megbénul a rekeszizom, és hát nélküle nem megy.
.
A nikotin valójában méreg, halálos adagja 20-60 mg. (Méreg az az anyag, amelynek viszonylag kis egyszeri adagja is a szervezetbe jutva annak pusztulását idézheti elő.) Az égő dohánylevél nikotintartalmának 30-60 %-a kerül a füstbe, ebből a dohányzás módjától függően (hányszor, mekkorákat szívunk, mennyire szívjuk le a tüdőbe a füstöt) 20-90 % szívódik fel. A felszívódott mennyiség nagymértékben függ a használt termék nikotintartalmától. Szivar esetében elérheti a 10-40 mg-ot is.
Ötven db cigarettából már be lehet vinni egy halálos adagot.
Vagyis egy erős dohányos a halálos adag többszörösét juttatja be naponta a szervezetébe. Hogy miért nem hal akkor meg? Egyrészt azért, mert a szervezete hozzászokik az egyre nagyobb nikotinmennyiséghez, emiatt lesznek majd leszokáskor elvonási tünetei.
Másrészt viszont azért nem, mert nem egyszerre juttatja be a szervezetébe ezt a mennyiséget, így a nikotin egy része már kiürül, mire az új cigi nikotintartalma felszívódik.
Nikotinmérgezés tünetei:
Szédülés, fejfájás, hányás. didergés, verejtékezés, térdremegés, erős, izomgyengeség, hasmenés, kezdetben gyér pulzus, magas vérnyomás, szűk pupilla. Súlyos mérgezés esetén eszméletveszés következik be, rángógörcsök jelentkeznek, majd az egyén sokkos állapotba kerül, légzése leáll és bekövetkezik a halál. A mérgezésnek ellenszere nincs.
CO-Szénmonoxid-
A szénmonoxid a tökéletlen égés során keletkezik. Mérgező gáz.
-A mérgezés alapja, hogy a vérben az oxigénszállító molekulához, a hemoglobinhoz kötődik. A kötődése sokkal erősebb az oxigénénél, ezért sokkal tovább a kötésben marad, és megakadályozza ezzel a megfelelő oxigénszállítást. CO nem csak dohányzás során keletkezik, hanem szinte mindenhol, ahol égési folyamat megy végbe, pl. fűtés, autók kipufogógáza ...stb. Ezért a vér szénmonoxid szintje nem csak dohányosokban emelkedett, hanem pl. a nagyvárosok lakóiban is. Viszont amíg egy városlakó embernél a CO-hemoglobin aránya 5 %, addig egy dohányosnál ez 15 % (a normál érték 0,25-2 % között van). 15-20 %-os értéknél már megjelennek a mérgezés első tünetei, és a 60 %-nál pedig beáll fulladás.
CO mérgezés tünetei: Fejfájás, hányinger, szemkáprázás, nagyfokú gyengeség, összeesés. Súlyos mérgezésnél szapora légzés, pulzus, eszméletvesztés, görcsök jelentkeznek, majd beáll a halál.
Krónikus mérgezés tünetei (tehát amikor nem egyszerre sok CO-ot lélegzik be az egyén, hanem sokáig egy kicsivel többet, mint a normális): makacs fejfájás, álmatlanság. emlékezetzavar, mozgáskoordinációs problémák. A mérgezés ellenszere az oxigén.
Kátrány
A kátrány az égés során keletkező anyagok sokaságát jelenti. Ez a füst alkotóeleme, tehát a dohányzás során a tüdőbe bejut és ott lerakódik. Ezért ez felelős a rákkeltő hatásért, de emellett a lerakódott kátrány számos más elváltozást is okoz a tüdőben. Egyes számítások szerint egy, napi 20 szálat elszívó dohányos ember tüdejében 10 év alatt 2 kg kátrány rakódik le.
Azonnali hatások
Az azonnali hatások kialakulásáért a nikotin a felelős.
Aki tudni szeretné, hogy milyen érzés elszívni az első cigarettát lapozzon vissza a nikotinmérgezés tüneteihez. Hiszen az első cigaretta elszívása során az illető tulajdonképpen kis mennyiségű mérget juttat a szervezetébe. (Sajnos előfordulhatnak súlyos mérgezések is, amikor az első cigaretta elszívásakor, főleg gyerekek, nem törődve a kellemetlen tünetekkel, több szálat is elszívnak egyszerre.)
Azonnal jelentkeznek azok a hatások, amelyek miatt tulajdonképpen az emberek használják a dohánytermékeket: a nikotin enyhe pszichés hatása, a hangulatváltozások, élénkítő hatása vagy stressz helyzetben nyugtató hatása.
Hosszú távú hatások
A dohányzás hosszú távú hatásai zömében károsító jellegűek.
A káros hatásokat szervenként fogjuk áttekinteni.
Légutak, tüdő
A füst, ahogyan bejut a tüdőbe, útközben mindenhol növeli a rák kialakulásának valószínűségét.
Normális esetben a testünk sejtjei tudják, hogy meddig kell élniük és egy idő után elpusztulnak. Ezért tud a bőrünk, a bélnyálkahártyánk időről időre megújulni, egy idő után a szervezet minden sejtjének lejár az ideje és új jön helyette.
Amikor viszont egy sejt rákosan elfajul, elfelejt meghalni. Csak szaporodik és szaporodik ... és minden utódsejtjének átadja az örök élet képességét. Így alakul ki a daganat, amely tehát egy kóros sejtszaporulat. És ahogyan növekszik, mind mérete miatt, mind az általa elhasznált tápanyagok miatt, mind az általa termelt káros anyagok miatt lehetetlenné teszi a gazdaszervezet életét. Akár halálhoz is vezethet.
Ma már rendelkezésünkre áll számos daganatellenes szer, amelyekkel a sejtek szaporodását gátolni tudjuk, de ezeknek rengeteg mellékhatása van, és a tüdőrák halálozása még kezelés mellett is 60-70%. (Ezt úgy kell érteni, hogy a betegség felfedezése után a betegeknek csupán 30-40 százaléka él még öt év után.
A kimenetel nagyon sok mindentől függ a felfedezés ideje, a terápiára adott válasz a tumor elhelyezkedése, szövettani szerkezete...stb. A legfontosabb és egyetlen általunk befolyásolható tényező a felfedezés időpontja. Tüdőszűrésre kell járni!! Na meg lányoknak nőgyógyászhoz, férfiaknak urológushoz, mindenkinek a háziorvosához időnként.
Akkor is, ha nincs baj. Az egészségünk a miénk és csak mi vagyunk érte felelősek!
Szájrákot leginkább a szivar és a bagó okozhat. Dohányosoknál gyakrabban alakul ki gégerák, légcsőrák, és tüdőrák.
A légcső- és tüdőrák kialakulásának valószínűsége 11-szeres, a gégeráké 5-szörös a nemdohányzókéhoz képest.
A karcinogén (rákot okozó) hatás nagymértékben függ a dohányzás mértékétől. Nap 8 szál cigaretta elszívása az esélyt 10-szeresére, 40 cigarettáé pedig 30-szorosára növeli. Itt említem meg, hogy a dohányzás nem csak a légutak rákjának valószínűségét növeli, de gyakrabban fordul elő nyelőcső, gyomor, hasnyálmirigy, húgyhólyag, prosztata, vese daganat is.
A légutakba bejutó füst folyamatos irritáló hatása miatt krónikus légcsőhurut alakul ki. Ez szintén hozzájárul a dohányosok korai halálozásához.
.
Rontja az asztmát, előhozhatja az asztmás rohamokat.
Szülők dohányzása esetén a gyerekeknél nagyobb valószínűséggel fejlődik ki asztma.
Gátolja a csillószőrök mozgását a légúti hámsejtek felszínén. Mivel ezek a sejtek felelősek a légutak portól, baktériumoktól való megtisztításáért, működési zavaruk esetén gyakrabban alakulnak ki légúti betegségek, gyulladások, pl. tüdőgyulladás.
Szív, erek
A dohányzás hatására az ereken fokozódik az érelmeszesedés Vagyis az erek fala merevvé, sérülékennyé válik. Az ereken belül mészszerű anyag rakódik le, beszűkítve ezzel az ér keresztmetszetét, rontva a szervek vérellátását. Az erek keresztmetszetét nem csak a lerakódott anyag szűkíti, hanem ilyen esetben az ér belfelszíne megváltozik. A korábbi sima hámborítás helyett durva mészszemcsék borítják, amelyeken a vérlemezkék megtapadnak és elindítják a vérrögképződés. Megszüntetve ezzel a keringést azon az érszakaszon keresztül.
-Ez a mechanizmus áll a szívinfarktus hátterében is, hisz így az elzáródott érszakasz mögött lévő izom nem kap tápanyagot, oxigént és elhal. Ennek szervenként különböző tünetei lehetnek. a nemi szerveken jelentkező tüneteket lásd lentebb.
Az agyban növeli az agyvérzés kialakulásának valószínűségét. (Itt is tulajdonképpen hasonló dolog történik mint a szívizom esetében. Az elzáródott érszakasz mögötti agyterület vérellátásától megfosztva elhal.
Ennek súlyos következményei lehetnek, bénulások, beszédzavar, látászavar, egyensúlyzavar, az érelzáródás helyétól függően.)
A végtagokban, ha romlik a vérellátás elhalnak a szövetek, emiatt sor kerülhet a végtag amputációjára. A szívben az érelmeszesedés hatására nő a szívinfarktus esélye. Ezt az esélyt növeli a dohányzás miatt emelkedett vérnyomás és a vér emelkedett koleszterintartalma, illetve a nikotin érszűkítő hatása is.
Napi 20 cigarettát elszívók között a szívinfarktus háromszor gyakrabban alakul ki, mint nemdohányzókon.
A dohányzás növeli a vérrögképződés gyakoriságát. Külön veszélyes ez, ha valaki fogamzásgátló tabletta szedése mellett még dohányzik is, hiszen mindkét tényező önmagában vérrögképződést okozhat. Együtt pedig hatásuk megsokszorozódik. Kövér, dohányzó, fogamzásgátlót szedő nőknél a vérrögképződés esélye 10-szerese a normál értéknek.
Gyomor, bélrendszer
A nikotin növeli a gyomorsav szekréciót, serkenti a bél mozgását. főleg alkohollal és kávéval együtt gyomorfekély kialakulásához vezethet.
Nemi szervek
A nikotin direkt érösszehúzó hatása miatt gátolja a merevedést. Hosszú távon pedig az érelmeszesedés érszűkítő hatása miatt impotencia alakul ki.
Csökkenti a spermiumok számát és a kevés spermium között is több a rendellenes alakú, méretű és genetikailag károsodott spermium. Hátráltatva ezzel a fogamzást.
Magzat
Dohányzó nőknél gyakoribb a korai vetélés, amire esetleg csak egy megkésett, szokásosnál nagyobb mennyiségű, fájdalmasabb vérzés hívja fel a figyelmet.
Ha a terhesség megmarad, akkor a dohányzás magzatkárosodásokhoz vezethet. Ennek oka, hogy a dohányzás miatt ugyan úgy, mint a szervezet összes többi ere, a méhlepény erei is károsodnak. Rontva ezzel a magzat vérellátását. Ezt tovább rontja a CO-hemoglobin magas aránya.
Dohányzó anyák gyermekei kisebb súlyúak kevésbé intelligensek az átlagosnál és magasabb a születés körüli halálozás mértéke is. Gyakoribb a koraszülés.
Passzív dohányzás
Passzív dohányzás esetében is ugyanúgy jelentkeznek ezek a károsító hatások. Sőt, mint már említettem a mellékfüst több rákkeltő anyagot tartalmaz, mint a főfüst.
Tehát soha ne felejtsük el, hogy ha valaki, pl. terhes nő közelében dohányzik, kockáztatja ezzel a baba egészséget.
Kisgyermekek körüli dohányzás növeli a hirtelen csecsemőhalál valószínűségét is, a fent említett károsodások mellett. (A hirtelen csecsemőhalál (SIDS=Sudden Infant Death Syndrome) egy olyan betegség ami előtt még ma is tanácstalanul áll az orvostudomány. Az elmúlt évtizedek, századok során a csecsemőhalandóság drámaian csökkent a megfékezett járványok, tökéletesített császármetszési technikák stb. miatt. mégis maradt egy betegség amiről nem tudjuk, hogy mi okozza. Valószínűleg azért mert okai összetettek. Hirtelen csecsemőhalálnak nevezzük, amikor az addig teljesen egészségesnek gondolt csecsemő váratlanul meghal. A halál általában éjszaka következik be, váratlanul mindenféle megelőző betegség nélkül. )
A dohányzás a beltéri levegőszennyezés legfőbb oka. Legyél határozott és bátor, szólj, ha körülötted dohányoznak, hogy téged ez zavar! Mindenkinek joga van a tiszta levegőhöz! Oktatásaim során találkoztam egy 17 éves, asztmás lánnyal, aki egy kétszobás panellakásban élt szüleivel. Édesapja erős dohányos volt, ami rengeteget rontott a lány asztmáján, a dohányfüst ugyanis közvetlenül irritálja a hörgőket. Már a legerősebb gyógyszereket kapta.
A háziorvos, a gyermekorvos és az osztályfőnök felváltva győzködték apukát, hogy ne dohányozzon a lakásban. Ő azt mondta, ennyit megérdemel, ha már egyszer van lakása, ne kelljen az erkélyen fagyoskodnia, és változatlanul dohányzott a lakásban. Természetesen a legtöbb dohányos azért odafigyel embertársaira, mindenki tudja, hogy pl. autóban, étkezés közben nem illik rágyújtani, ha nemdohányzók is vannak a társaságban, különösen pedig gyerekek társaságában. Ennek ellenére előfordulhat, hogy meg kell kérnünk valakit, ne gyújtson rá a jelenlétünkben ez nem udvariatlanság, hanem saját egészségünk védelme.
A dohányzás, mint drog
A dohányzás során a nikotin alakítja ki a függőséget. A nikotin az egyik legártalmasabb, nagy addiktív potenciállal rendelkező drog. (Ez azt jelenti, hogy nagyon könnyen erős függőséget alakít ki.) Egyes vizsgálatok szerint, azok a dohányosok, akik legalább négy szál cigarettát elszívnak 85-90 %-ban válnak rendszeres dohányossá, lesznek nikotinfüggők.
A dohányzás esetében nincs olyan dózis, amely még ne lenne egészségkárosító. Mind testi, mind lelki függőséget kialakít. Elvonási tünetei az utolsó cigaretta elszívása után 24 órával jelentkeznek. Éhség, ingerlékenység, indulatosság, szorongás, koncentráció-gyengeség, nyugtalanság, csökkent szívműködés, növekvő étvágy és testsúly képében.
A függőség kialakításáért a szociális megerősítők mellett a nikotinfüggőség kialakulása tehető felelőssé.
A dohányzásról való leszokás a megfelelő segítség nélkül, nagyon nehéz.
Ha most abbahagyod...
• 20 perc múlva visszatér a normális vérnyomás és pulzus értéked.
• 8 óra múlva a vér nikotin- és szénmonoxidszintje a felére csökken, az oxigénszint visszatér a normál értékre.
• 24 óra múlva a szervezetből kiürül a szénmonoxid, a tüdő kezd megtisztulni a dohányzás okozta lerakódásoktól.
• 48 óra múlva a szervezetből teljesen kiürül a nikotin. Jelentősen nő az íz- és szagérzékelés.
• 72 óra múlva a légzés könnyebbé válik, a hörgők ellazulnak és megnő energiaszintjük.
• 4 hét múlva elköltheted az első 15000Ft-os megtakarításodat és innentől folyamatosan.
• 4-12 hét múlva javul a vérkeringés.
• 3-9 hónap múlva enyhülnek a légzési problémák, a köhögés, a fulladás. A tüdőfunkció akár 10 %-kal is javul.
• 5 év múlva a szívinfarktus kialakulásának kockázata felére csökken, mint egy dohányosnál.
• 10 év múlva a tüdőrák kialakulásának kockázata a dohányosokéhoz képest a felére csökken. A szívinfarktus kialakulásának kockázata visszatér a nemdohányzók szintjére
és látod felnőni az unokáid, látod változni a világot.
Szelektiv-kismama-info
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése