A NEHEZEN NEVELHETŐSÉG

A nehezen nevelhetőség fogalma

A nehezen nevelhető gyermekek azok, akinek magatartása nem megfelelő, jelentősen eltér az adott korban megkívánható, helyes magatartástól, és az általánosan használt pedagógiai módszerekkel nem lehet náluk eredményt elérni.

Különleges egyéni bánásmódot kell náluk alkalmazni, ugyanakkor azonban gyógypedagógiai, vagy javító nevelést még nem igényelnek.

Ezek a nehezen nevelhető gyermekek nem tévesztendők össze a rosszul nevelt gyermekkel, akiket az általánosan használt módszerekkel is meg lehet nevelni, ha azokat ténylegesen és helyesen alkalmazzák.

A nehezen nevelhetőség sokféle okból származhat, és sokféle alakban jelentkezhet.

A nehezen nevelhetőség tünetei

Böttcher tíz személyiségjegyet, illetve gyermektípust ismertet, akiknél könnyen adódnak nevelési nehézségek:

-Nyugtalan, állhatatlan, nyüzsgő gyermek

-Túl szigorúan nevelt gyermek (agresszív)

-Önfejű, konok gyermek

-Csipkelődő, mások kínzását élvező gyermek

-Félénk, gátlásos, bizalmatlan gyermek

-Elkülönítve nevelt arisztokrata típus, (lenéző)

-Befelé forduló, álmodozó

-Bűntudattal küzdő gyermek

-Túlzott igényű (szeretet, érvényesülés stb.) gyermek

-A magát túlértékelő típus

Ezek a személyiségjegyek már következmények, tünetei a gyermeki személyiség fejlődésében jelentkező zavaroknak, torzulásoknak.

A tüneteket a pszichikus működés főbb területei szerint osztályozzák-:

-Idegi eredetű szervi működészavar,

-Motorium (hipermobilitás, lassúság),

-Értelmi fejlődés (figyelemkoncentráció, tanulmányi nehézség),

-Érzelmi, indulati élet (agresszió, szorongás, túlzott érzékenység),

-Erkölcsi fejlődés (hazudozás, lopás, csavargás),

-Cselekvés, helytelen szokások,

-Beszéd területén jelentkező zavarok.

Ez a felsorolás a pszichológiai rendszer szempontjából logikus és teljesnek mondható.

A nehezen nevelhetőség okai

Gegesi Kiss Pál szerint a gyermeki személyiség fejlődését három, egymással szorosan összefüggő tényező határozza meg:

1.Biológiai, öröklött adottságok,

2.Fiziológiai tényezők (magzati életkor milyensége),

3.Aktuális környezeti tényezők.

A környezeti hatást két nagy életszakaszra bontja:

-a családi túlsúlyú hatás korszaka,

-az iskolai túlsúlyú hatás korszaka.

Vizsgálatai szerint a gyermeki személyiségzavarok főként az érzelmi fejlődés zavarai miatt keletkeznek, mivel gyermekkorban minden értékelés elsősorban érzelmi és nem logikai eredetű. Előfordul ilyen személyiségzavar kitűnő értelmi képességű gyermekeknél is.

A helytelen nevelésen kívül szerepe van a nehezen nevelhetőség kialakulásában a gyermeki idegrendszer típusának is.

Idegalkat szempontjából létezik ideges és hisztériás gyermek.

-Ideges gyermek: Jellemző a fokozott ingerlékenység és a csekélyebb teherbíró-képesség. Lelki tempója többnyire gyors, ezért gyakran gyors felfogású, feladatait hamar elkészíti, de kapkodó és könnyen fárad. Főbb pszichés tünetei: ideges félelmek (álmok), várakozási félelmek (drukkolás), dadogás, fejfájás, dacolás, elkeseredett lemondás és csökkentértékűségi érzés.

-Hisztériás gyermek: Alaptulajdonsága a túlzott önérvényesítés. Feltűnésből különleges eljárásokhoz folyamodik, pl. hatásvadászatból elájul. Ha nehéz helyzetbe kerül betegségbe, bénulásba menekül. Ilyenkor pszichés okokból valóban testi tünetek jelentkeznek. A sokszor csalásnak, szimulálásnak látszó hisztériás tünetek tehát védekező mechanizmusok, amelyekkel a hisztériás a maga védelmét próbálja akaratlanul biztosítani.

http://www.google.hu

#1 Dr.BauerBela

---