Változó alvásigény
A csecsemő jobban tudja, hogy mennyi alvásra van szüksége, mint akárhány felnőtt. Alvása időtartamát és mélységét biológiai ritmusa határozza meg.
Az egészséges csecsemő alvászavarát csupán a környezet tapintatlansága válthatja ki: ha nincsenek tekintettel spontán alvási igényére, ha nem teremtik meg számára azokat a feltételeket, amelyek között természetes biológiai ritmusának megfelelően pihenni tud, könnyen fellépnek az első alvászavarok.
Nem lehet erőltetni
Engednünk kell, hadd aludjék a baba akkor és annyit, amennyit akar.
Teljesen felesleges álmából felriasztani, még ha etetni is akarjuk, hiszen ekkor még a táplálkozási ritmus is alá van rendelve a biológiai óra szabályozásának.
A kisbaba spontán jelzi, ha megéhezett, s ha rá hagyatkozunk, meglepetéssel fogjuk tapasztalni, milyen szigorú rend szerint "szabályozza" ébrenléti és alvási ciklusait.
A gyermek kétéves korától azonban már nekünk kell ügyelnünk arra, hogy lehetőség szerint annyit aludjék, amennyi egészséges fejlődéséhez szükséges. A biológiai óra természetesen ebben az életkorban is működik, de a kisgyermek már olyan izgalmasnak találja környezetét, annyi fontos tennivalója akad, s úgy el tud merülni a játékban, hogy akkor sem igen akaródzik ágyba mennie, ha nagyon álmos.
Pedig ebben az életkorban általában 11-12 órai éjszakai alvásra van szüksége ahhoz, hogy kipihenje magát.
Nehezebb a gyermek helyzete, ha bölcsődébe, óvodába kerül. A gyermekközösségekben ugyanis meghatározott időben kell mindenkinek lepihennie, tekintet nélkül az egyes gyermekek egyéni alvásigényére. Sok gyerek igen jól ellenne délutáni alvás nélkül, sőt kifejezetten szenved, ha délután, amikor egyáltalán nem álmos, aludni parancsolják. Az alvást egyébként sem lehet erőltetni.
A kívánatos nehezen valósítható meg
A kisiskolás korra csökken a gyermek alvásigénye. Általában este 8-9 óra között alszik el és reggel 7 óra körül ébred. Legalábbis így volna kívánatos. Ám a szülők korai munkakezdése miatt gyakran jóval korábban ébresztik a gyerekeket, a tapasztalatok szerint igen sokan már hajnali öt órakor talpon vannak.
Ezt csupán az esti korai lefekvéssel lehetne ellensúlyozni, ha nem volna amúgy is túl rövidre szabott a családi életre fordítható idő, és nem volna oly vonzó a tévé esti műsora. Nem szólva arról, hogy számos családban még este hét után is szorgalmasan folyik a napközben elmulasztott leckék pótlása.
Ha egy gyerek megszokja, hogy csak hosszan tartó esti szertartások után tud elaludni, a szüleinek igen sok gondja lesz vele.
Ha hozzászoktatjuk a gyereket a túlságosan hosszú mesékhez, az egyébként igen kellemes hátvakargatáshoz, ha mellébújunk az ágyba, és türelmesen kivárjuk, míg elalszik, a megszokott rítusok elmaradásakor képtelen lesz elaludni.
Gyakran szinte naponta újabb kívánságokkal áll elő, csak hogy még hosszabbra nyújtsa az esti "cirkuszokat". Szinte zokogásba fúlva sorolja kívánságait: szomjas vagyok, pisilni kell, melegem van, fázom, félek és így tovább.
De nem csak agyonbabusgatott, elkényeztetett gyerekek küszködnek alvászavarokkal. Az a gyermek, akinek sok nehézséggel kellett megbirkóznia a nap folyamán, akit talán súlyos kudarcok értek, s aki felkavaró, eleven élményeit nem tudja megosztani az elfoglalt, gyakran közömbös szülőkkel, magával viszi az ágyba a gondjait, bajait, félelmeit.
Nem csoda, ha ezután hosszan, nyugtalanul hánykolódik az ágyában, félálomban felelevenedő élményeivel küzdve. A feszült, nyugtalan, szorongó gyermek érthető módon nehezen szánja rá magát a lefekvésre, és hosszú időn át nem jön álom a szemére.
SZELEKTI-KISMAMA-INFO
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése