MIÉRT JÓ AZ ÚSZÁS

Miért jó az úszás?

Az egyik legkedveltebb sport, gyermekek számára gyakran

ajánlott. Nem ritkán az orvos javasolja.

Miért jó az úszás?

Több szempontból is igen kedvezõ hatással van a fejlõdõ gyermekre ez a sport.

-

Elsõ és legfontosabb szempont, hogy az izmokra és csontokra gyakorolt hatása

nagyon kiegyensúlyozott. Az ízületek terhelése szinte elhanyagolható a

"szárazföldi" sportokhoz képest.

Gondoljunk csak arra, hogy nincsenek hirtelen nagy erõbehatások, esések, ütések. A sportsérülések valószínûsége, a többi sportághoz viszonyítva nagyon kicsi, leszámítva persze a sakkot.

- Az izmok és csontozat kedvezõ gyermekkori fejlõdésének

kulcsszerepe van az idõskori csontritkulás és más mozgásszervi betegségek

megelõzésében!

- Fontos az is, hogy az izmok közül szinte mindegyik részt

vesz a mozgásban, ezért nagyon egyenletes az igénybevétel. Ezek alapján

kifejezetten ajánlott mellkas fejlõdési zavarok, gerincferdülés esetében.

- Szempont a légzés javítása is. Úszás során nagy a szervezet

oxigénigénye. Ennek következtében az állandó fokozott légzés miatt, hosszútávon

nõ a tüdõ befogadóképessége, teljesítõképessége.

-Az egyenletes és kíméletes terhelés mellett nagy energiafelhasználással járó

sport az úszás, így kifejezetten jó a túlsúlyos gyerekek számára is.

Kik vigyázzanak az úszással?

Lényegesen kevesebben vannak azok, akiknek árt az úszás. Nem

ajánlott azoknak, akik hosszantartó súlyos bõrbetegsége van. Ezek közül kiemelt

jelentõségû az ekcéma, a kiterjedt gombás bõrbetegség, a panaszokat okozó

száraz bõr.

Kerüljük az úszást epilepszia, és terhelés okozta súlyos asztma esetén is.

Mikor kezdjen úszni a gyerek?

Sokat hallunk a korán kezdhetõ sportokról. Ezek közül is messze kiemelkedõ az

úszás, hiszen ma már elfogadott és közismert a baba-úszás.

Jelentõsége rendkívül nagy, hiszen egyrészt jó alapozás a késõbbi mozgások

szempontjából, sokszor már a járás elõtt "úszik" a baba! Másrészt a

vízzel kapcsolatos félelmek, fóbiák ki sem alakulhatnak, aminek késõbb

felmérhetetlen haszna lehet.

Általánosságban viszont nagyon fontoljuk meg, mikor kezdje a gyerek és milyen

intenzitással a sportot. A kicsik korai túlerõltetésének leginkább lelki

következményei lehetnek, hiszen szervezetük a fizikai terhelést nagyon jól

tûri. Gyermekeinknek elsõsorban testmozgásra, játékra és szórakozásra van

szükségük, nem pedig a tûréshatárig fokozott edzésre!

Tehát kezdjék minél korábban, de ügyeljünkarra is, hogy jó társaságban, barátok közt, jó edzõ/pedagógus vezetésével sportoljon a gyermek. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Ha nyár, akkor strand! Minél több idõt töltsenekgyermekeikkel vízparton, uszodákban, strandokon! Az úszás a legegészségesebbsportok egyike, úszómozgás közben dolgozik a legtöbbet az izom.

Az érzékletek fejlõdése

Az ember õsi késztetése a világ megismerése. A csecsemõ születésekor

belecsöppen egy ismeretlen világba. Ép érzékszervei és idegrendszere, egyre

nyiladozó értelme és természetes kíváncsisága arra ösztönzi õt, hogy

megtapasztalja, megismerje szûkebb, tágabb környezetét. A környezetbõl érkezõ

ingerek szinte csalogatják a csecsemõt a tapasztalatszerzésre. Lényeges tehát,

hogy ebben az idõszakban megfelelõ ingergazdag környezetet biztosítsunk

számára.

A látási (vizuális, hallási (auditív), izomérzékelési (kinesztetikus), tapintási

(taktilis) ingerek a csecsemõ mozgásos tapasztalatszerzései révén válnak

tanulássá, fejlõdnek képességei (fizikai és mentális), amelyekre élete végéig

szüksége lesz. Alakul és fejlõdik testsémája, testtudata, nagymozgásai

finommozgásai, koordinációs képességei, egyszóval fejlõdnek tanulási

képességei, amelyek iskolakezdésre egy meghatározott tanulási teljesítmény

elérését teszik lehetõvé.

Sok-sok tanulási zavar (diszlexia, diszgráfia,diszkalkulia) hátterében a korai szenzomotoros tevékenység (a környezetbõl érkezõ ingerek sorával szerzett tapasztalatok) hiánya áll.

Mozgásfejlõdés

A tanulási zavarok megelõzésében a kulcsfontosságú feladat a sokrétû

mozgás-fejlesztés. A kisgyerek ruházata legyen minél könnyebb, hogy szabadon

mozoghasson, nyáron, veszélytelen helyeken hagyjuk mezítláb járkálni. Másszon

minél többet padra, székre, fára és mászókára. A térbeli viszonyok

megismerésére is a mozgás a legalkalmasabb. A koncentrációs képességet is

növelik az egyensúly-gyakorlatok.

Az a gyerek, amelyiket túlságosan védenek a szülei, ügyetlenebb marad, és esetleg tanulási problémái is lehetnek a hiányos testkép, és fejletlen szenzomotoros képességei miatt. Az

egyensúly-gyakorlatokon kívül igen hasznos mindenféle mozgás, forgás, a sportok

közül az úszás.

A víz tulajdonságai ésélettani hatásai

A víz a levegõnél sûrûbb közeg, ezért jelentõs ellenállása van. Sûrûsége

lehetõvé teszi, hogy támasztékot találjunk rajta, így jelentõsen megterheli a

szívet és a keringési rendszert, ezáltal javítja mûködésüket, a fokozott

izommunka pedig magas szintû légzõrendszeri mûködést eredményez.

A gyógyászatban is kiemelkedõ szerepet szánnak a vízben való mozgásnak. Az

allergiás, asztmatikus megbetegedések megelõzésében, jelentõs szerepe van a

vízben való foglalkozásoknak.

Az élettani funkciók felgyorsulnak, az immunrendszer hatékonyabban védekezik a betegségekkel szemben.

A légzéstechnika javul, a légzõizmok erõsödnek. A testhõmérsékletnél alacsonyabb hõmérsékletû víz összehúzza a vérereket, felgyorsítja ezzel a véráramlást, ami fokozottabb

szívmûködést eredményez. Ennek pedig következménye a kapillárisok javuló

vérellátása.

Az úszás hatásai

A vízben való mozgás életkortól független, élettani hatásai korosztálytól

függetlenül érvényesülnek.

A víz nem csak az úszásnemek gyakorlása során fejti ki jótékony hatását, hanem már önmagában is hat a szervezetre. A benne való mozgás ingerek sokaságát biztosítja a gyermeknek, más mozgásélményt biztosít,mint a szárazföldi mozgás. Mások a látási, hallási információk, a felhajtóerõ miatt más a mozgás-kivitelezés.

Szabadabb izületi mozgást enged, a melegvízlazító hatású, könnyebb az izomtevékenység. Más a tájékozódás, a tapintás,mint a szárazföldön.

Több és más mozgásélménnyel gazdagodik, finomodik a

koordináció, javul az egyensúlyérzék, ügyesedik gyermekünk, kialakul és

fejlõdik a vízérzékelés. A vízérzékelés által élhetõ meg a kellemes vízben

tartózkodás, mozgás élménye. A vízérzékelés olyan tulajdonság, amelyet ébren

lehet tartani, hiánya esetén pedig fejleszteni kell.

Összességében több örömteli mozgásos tapasztalatszerzéssel fejlesztjük

gyermekünk motoros, értelmi képességeit, fejlõdik ügyessége, mozgása

összehangolt lesz, bonyolult mozgásos cselekvés megoldására lesz képes. A

szülõ-gyermek kapcsolat bensõségesebb, szorosabb lesz a közös élményen

keresztül. Az úszás után nagyobb lesz az étvágy, javul a közérzet.

A hidroterápia lényege

A vizet a felhajtóereje és kellemes simogatása, ami egy állandó taktilis

(tapintási) inger, nagyon alkalmassá teszi arra, hogy a megtanulandó

nagymozgásokat ebben a közegben sajátítsa el a gyermek. A kicsik még nagyon

formálódó, plasztikus központi idegrendszerének fejlõdése szempontjából

lényeges annak a fülben elhelyezkedõ egyensúlyszervnek, illetve a

helyzetérzékelõ (azaz vesztibuláris) rendszernek a mûködése, ami az agy számos

területével áll kapcsolatban. Így a vesztibuláris rendszert érõ ingerek a

dominóelvnek megfelelõen a teljes idegrendszeri mozgásirányítás fejlõdését

segítik. Nem véletlenül szeretik a kisgyerekek, ha hintáztatják, pörgetik,

forgatják, dobálják õket. Ugyanezeket a mutatványokat a vízben is kedvelik.

Fejlesztõ hatása

Terápiává attól válik, hogy kifejezetten azon gyermekek számára fejlesztették

tovább a jól átgondolt gyakorlatsorokat, akik növekedésük idején a mozgásfejlõdés

fontos mozzanatai közül egyet vagy többet valamiért kihagytak, például nem

kúsztak, felülés nélkül azonnal felálltak. A nagy mozgások kimaradását azért

szükséges utólag korrigálni, mert ezek nélkül a finom mozgások kiépülése, a

rajzolás és írás (grafomotoros mozgások), és sok mozgásra épülõ mentális

tevékenység, pl. az olvasás készsége is csorbát szenvedhet.

A hidroterápia alkalmazható így egészséges, csupán koraszülött vagy

részképesség-zavarokkal élõ gyerekeknél, akik fejlettségükben egy-egy területen

elmaradnak kortársaik mögött, késõbb nem teljesen iskolaérettek, koncentrációs

képességük, monotónia-tûrésük kisebb, nehezebben illeszkednek be társaságba.

Segíthet diszlexiás, diszgráfiás gyerekeknek is. Segítségével kialakul a

térérzék, az iskola elkezdése elõtt fontos a sorrendiség, egymásutániság

megtanulása.

Az úszómozgások bõvítik a saját magunkon való eligazodást, a kar és a láb

mozgásának összerendezése, ritmusos mûködtetése nemcsak a vízben lét örömét

idézi elõ, hanem a biztonság élményét is.

Fejlesztõ gyakorlatok avízben

A gyakorlatok egy részében a gyerekek passzívan vesznek részt, és az oktatók

úgy mozgatják õket a vízben, hogy a helyzetérzékelõ szervrendszerük a megfelelõ

ingereket kapja.

Természetesen vannak olyan gyakorlatok is, amikor a gyerekek

már maguk is mozognak. Majd az egymásra épülõ feladatok sorában

egyensúly-fejlesztõ és szem-kéz koordinációs gyakorlatok következnek. Például

az oktatók, - akik hivatalosan: "gyógyúszás foglalkoztatók", de

magukat szerényen és vidáman csak vízibohócoknak nevezik, - a ritmikus

mozgásokat mondókák elmutogatásával tanítják meg, amibe aztán a gyerekek is

bekapcsolódnak. A komoly módszertani háttér tehát nem jelenti azt, hogy a

foglalkozások ne lennének nagyon is szórakoztatóak.

A foglalkozások állandó részét képezik a különbözõ légzõ gyakorlatok is. Talán

meglepõen hangzik, de sok gyereknél a helyes légzést is tanítani kell. Nemcsak

a beszédkészséget, de még olyan vegetatív mûködéseket is segít, mint például az

emésztés.

Játékötlet vízben

Halacskázás, búvárkodás

Halacskázásnál két gyermek szembeáll egymással a vízben, megfogják egymás

kezét. A harmadiknak át kell úsznia az összekulcsolt kezek fölött. Lehet lábbal

elõre, támaszkodva is a társak vállán, de aki jól úszik, át tud siklani a

karokat elõrenyújtva is.

Búvárkodás: a levegõ benntartását gyakoroljuk elõször víz alatt tartózkodással.

Nagy levegõvétel után lemerülnek a gyerekek a vízbe, egy valaki pedig (szülõ,

nagytestvér) méri a víz alatt eltöltött idõt. Versenyezni lehet, hogy ki bírja

tovább.

Játszhatunk késõbb olyat, hogy egy pénzdarabot leejtünk a vízbe, és fel kell

hozni az ügyes búvároknak.

forrás:http://fejlesztok.hu/

#1 Dr.BauerBela

---