BESZÉDHIBÁK
Nagyon sok gyermek küzd beszédhibával, ami pici korban aranyosnak tűnik, az az iskolában súlyos tanulási nehézségeket okozhat.
Forduljunk időben szakemberhez!
Ezen az oldalon kis segítséget szeretnék nyújtani a problémák felismeréséhez, és ajánlok néhány hasznos oldalt is!
Beszédhibák
A hangképzés rendellenességeit összefoglalóan pöszeségnek nevezzük. A pösze ember nem képes hangtanilag teljes értékû hangokat képezni.
Fajtái: selypesség, raccsolás, orrhangzós beszéd. A pöszeségnek szervi és funkcionális okai lehetnek.
A beszédritmus zavarai többfélék.
A leppegés és a pattogás. Aki leppegve beszél, csaknem mindig megnyújtja a rövid szótagokat is. A pattogó beszédûek pedig majdnem minden szótagot röviden ejtenek.
A hadarás hangképzési torzulással is járó rendellenes beszédsebesség. Általában fokozott érzékenységûeknél, gyenge idegrendszerûeknél fordul elõ. A zavart ütemû beszédmûködés következtében a hadaró gondolkodásában is zavarok mutatkoznak. A hadarás és kísérõ tünetei összefüggnek az illetõ ingerlékenységével is. Minél ingerültebb, annál erõsebbek a tünetek, annál érthetetlenebb, követhetetlenebb a beszéde.
A dadogás a beszédfolyamat összerendezettségének zavara, amely a ritmus felbomlásában, a beszéd görcsös szaggatottságában mutatkozik meg. Sokféle bonyolult okra vezethetõ vissza (gyenge idegrendszer: fokozott ingerlékenység, indulati feszültség, érzelmi és indulati labilitás).
A PÖSZESÉG
A beszédfejlődés folyamán 3 éves korra alakul ki az anyanyelvre jellemző hang- és fonémarendszer, melynek ejtésében az élettani pöszeség miatt lehet ingadozás. 4,5-5 éves korra az élettani pöszeség jó akusztikus és motoros fejlődésnél autokorrekcióval javul. Megfelelő beszédfejlődésnél először észreveszi a gyermek a környezete rossz ejtését, de a sajátját még nem pl. nem szapka, hanem szapka, következő fok, amikor már a sajátját is érzékeli nem szapka, de nem tudom kimondani, majd végül, amikor javít: nem szapka, hanem sapka. Mivel az élettani pöszeség teljesen fiziológiás, nem kell a gyermeket terápiában részesíteni.
4,5-5 éves kor körül amennyiben még mindig nem megfelelő a gyermeknél a hangok kiejtése, akkor pöszeségről beszélünk. A pöszeség érinthet 1 és több hangot egyaránt. Amennyiben csak néhány hangnál van gond, részleges, míg 10-nél több hang érintettsége esetén általános pöszeségről beszélünk. A pöszeség tünete lehet hangkihagyás (pl. h hang kihagyása), felcserélés (pl. s hang helyett sz hang ejtése), torz ejtés (pl. sz hang ejtése úgy, hogy a nyelv hegye kicsúszik a fogak közé). A legsérülékenyebbek az ún. sziszegő (sz-z-c-s-zs-cs) hangok, ahol már egy enyhébb hallássérülés, fogsorzáródási rendellenesség is torzításhoz vezethet. A pöszeség hátterében állhat emellett a motoros kivitelezés, illetve az akusztikus észlelés zavara. A motoros problémák, valamint renyhe nyelv esetében gyakori ok, hogy nem szoptatta az anya a gyermeket csecsemőkorában, hanem kivágott cumisüvegből etette, így elmaradt a kellő izomtréning. Gyakran lenőtt nyelvfékkel is találkozhatunk. Ezek felvágására abban az esetben van szükség, ha a gyermeke E-hang állásban a nyelvét nem tudja felemelni a felső foga mögötti íny területére.
A pösze gyermekek logopédiai szűrése minden évben megtörténik az óvodákban: szeptemberben a nagycsoportosok, januárban pedig a középső csoportosok körében végzünk artikulációvizsgálatot. Amennyiben problémát találunk, a gyermeket előjegyzésbe vesszük, és amint lehet, a beszédhibák súlyosságának figyelembe vételével terápiában részesítjük. Természetesen a felvételkor előnyben részesülnek azok, akiknél több hangra terjed ki a pöszeség. Általában a kizárólag R hangot nem megfelelően ejtő óvodás gyermeket csak második félévben vesszük fel. Náluk, miután az R a legnehezebben kivitelezhető, legkésőbb kialakuló beszédhang, gyakori a spontán javulás is. Szeptemberben az iskolában is elvégezzük az artikulációvizsgálatot, és akinél szükséges, folytatjuk a terápiát.
Fontos, hogy a tájnyelvi ejtés nem tartozik a pöszeség körébe.
Mit tehetek én mint szülő?
Nagyon fontos a szerepe a gyermek fejlődésében az anya-gyermek között kialakult korai kapcsolatnak. Már a gagyogás időszakában döntő jelentőségű az a beszédkapcsolat, ami kialakul a gyermek és édesanyja között. A gyermek felfogja és érzékeli a környezet válaszreakcióit és ezeknek a tapasztalatoknak birtokában tanul meg beszélni és sajátítja el a beszédviselkedési formákat is.
* A szülőnek mindig beszélnie kell a gyermekéhez, öltöztetésnél, fürdetésnél, játék közben mindig kísérje beszéddel mindazt, amit csinálnak!
* A kisgyermek utánzóképessége, figyelme fokozatosan fejlődik, a 2. év elejére már tudatosan kezdi használni beszédét. Természetes, hogy beszédszervei még gyakorlatlanok, és hibásan, esetleg pöszén, dadogva beszél. Ezért nagy a környezet felelőssége, szerepe és feladata. Nagyon fontos, hogy a szülő mindig tiszta hangon beszéljen gyermekéhez. A későbbiekben sem szabad a gyermek hibás hangjait utánozni. Ha rossz beszédpéldát kap a gyermek, azt utánozza, és így rögzülnek beszédhangjai. A szülőnek ügyelnie kell a beszéd dallamára, a helyes hangsúlyozásra is, mivel ez a gyermek helyes beszédritmusának kialakulására döntő befolyással lesz.
* Lényeges a jobb megértés érdekében, hogy az anya mindig egyszerű, rövid mondatokban szóljon gyermekéhez.
* Türelmesen hallgassa végig, mindig legyen érdeklődő és bátorító. Ösztönözze a gyermek beszédkedvét. A zaklatott, ideges környezet károsan befolyásolja a gyermek beszéd- és személyiség-fejlődését is.
* Előfordul, hogy a szülő mindent megtesz a gyermekéért és az mégis beszédhibás lesz. Ekkor sem kell megijedni, a 4 és 4, 5 éves, sok hangzót rosszul ejtő gyermekkel forduljon tanácsért logopédushoz. Ha szükséges, kezdődjön el a terápia minél előbb.
* Általában a pöszén beszélő gyermekek a logopédiai foglalkozások hatására szinte teljesen megtanulnak helyesen beszélni. Ehhez azonban együtt kell dolgozni a logopédussal. Meg kell fogadni tanácsait, útmutatásait. Az órákra rendszeresen el kell járni, otthon gyakorolni kell és így az eredmény sem fog elmaradni, még a legsúlyosabbnak tűnő esetekben sem..
A SELYPESSÉGRŐL
A beszédszervek leggyakoribb sérülései az alábbiak: - a lenőtt nyelvfék, - a fogak rendellenes növekedése, - a fogak hiánya, - az ajkak és a szájpad hasadéka, különböző ajaksérülések, - az állkapocs aránytalanságai, - a hallás fogyatékossága. A beszédhiba nem szüntethető meg a kiváltó organikus okok elhárítása nélkül (pl. fogszabályozás, foghiányok pótlása stb.), amit majd természetesen megfelelő gyakorlásnak (logopédiai kezelésnek) kell követnie. A pöszeség leggyakoribb fajtája az ún selypesség (szigmatizmus), s ez nemcsak a gyerekek körében, hanem sajnos a felnőtteknél is igen sűrűn előforduló hangképzési hiba. A selypesség csoportjába a következő hangok hibás képzése tartozik: sz, z, s, zs, c, dz, cs, dzs - amiket sziszegő, illetve susogó hangoknak nevezünk. Ezeknek azért problémás a képzése, mert a nyelv működésének nagyon kis eltérése már torz hangot hozhat létre.
A sziszegők és susogók leggyakoribb hibái: - a fognyomásos (addentális) selypeség, amikor a nyelv eleje a metszőfogakhoz szorul, - a fogközi (interdentális) selypesség, amikor a nyelv eleje a két fogsor közé vagy egy hiányzó fog helyére kerül, - füttyszerű (sztridensz) selypesség esetében a rés szűkebb a kelleténél, - alsó ajki selypességnél f-szerű hangot hallunk, - oldalképzésű (lateriális) selypesség eredményeként a levegőt a nyelv oldalra tereli. Fogaink nem megfelelő állapota okozhatja tehát az egyik leggyakrabban előforduló beszédhiba kialalkulását, így ismételten hangsúlyozzuk a kiváltó okok (foghiány, rendellenesen növő fogak) megszüntetésének a fontosságát. Ezek elmaradása esetén a beszédhiba állandósul s a későbbiekben (felnőtt- és időskorban) kialakuló újabb foghiányok csak még fokozhatják e problémát.
MI A RACCSOLÁS?
A beszédhiba egyik típusa, torz képzés: az R hangot nem a megfelelő helyen képezzük, és így a végeredmény sem megfelelő.
A RACCSOLÁS TÍPUSAI
* Egy perdületű R hang: ez a változat az egyik legkevésbé felismerhető, a nyelv jó helyen van, csak nem perdül meg eléggé.
* Laterális képzésű R hang: a perdület az oldalsó nyelvperemmel jön létre.
* Interdentális R hang: a nyelv a fogak között pereg.
* Uvuláris R hang: vagy hátulképzett R hang, talán a legjellegzetesebb hiba, ilyenkor az R hang úgynevezett nyelvcsapi pergéssel jön létre. (a „franciás” változat)
* Hangcserélés: főleg gyerekekre jellemző, de felnőtteknál is előfordul, aki nem fáradozik helytelen képzéssel, egyszerűen egy másik hangot mond az R hang helyett. Ez leggyakrabban a J, L vagy V hangok egyike.
ORRHANGZÓS BESZÉD
Meghatározás
A magyar nyelvben a hangok többségénél a levegő a szájon keresztül áramlik, kivéve az m,n,ny hangokat, ahol a levegő az orron át távozik. Ha a gyermek beszédében a hangok többsége orrhangzós színezetű, beszédhibával állunk szemben, s ilyen esetben nemcsak az artikuláció zavaráról, hanem a hangszín változásáról is szó van.
Okai lehetnek
Szervielváltozások:
o Fejlődési rendellenességek: ajak- és szájpadhasadék, rejtett hasadék, lágyszájpadrövidülése
oOrrpolip,orrsövény-ferdülés,orr-garatmanduláktúlburjánzása
oBénulás,sérülés,hegesedés
*Működésbeliokok:
oRenyhelágyszájpadműködés
oRosszbeszédpélda
o Mandulaműtét után a lágyszájpad beidegződési zavar
Tünetei - figyelemfelhívó jelek
Formái:
* Zárt orrhangzós beszéd
Jellemzője:
Esetében az orr vagy az orr-garatüreg átjárhatósága valamilyen anatómiai vagy működéses ok miatt akadályozott, s az orrüregbe az orrhangok képzéséhez szükséges levegő nem tud bejutni és így elmarad az orr módosító funkciója. Az m,n,ny hangok dünnyögő: b,d,gy színezetűek lesznek. A beszéd többi hangja is többé-kevésbé változik. Ez a zavar befolyásolja a magánhangzók képzését is, hangzásuk üres, természetellenessé válik.
* Nyílt orrhangzós beszéd
Jellemzője:
Esetében hiányzik vagy hiányos a lágyszájpad által alkotott zár (az orrüreg elválasztása a szájüregtől), és a levegő az orrüregbe is bejut, holott erre nincs szükség, s a levegő szabadon áramlik. Ennek következtében többé-kevésbé megváltoznak magánhangzók és a mássalhangzók csengése és hangszíne.
A magánhangzók közül hangzásban leginkább az i és ú hangoknál feltűnő az eltérés, mivel ezek képzésénél a nyelvhát emelkedik és így a garatból kiáramló levegőt majdnem teljes egészében az orrüregbe irányítja. Legkevésbé az á hang zavart, mert ezt nagy száj- és előrehelyezett nyelvállással képezzük és így a sok levegő a szájüregen keresztül távozhat.
Módosulnak a mássalhangzók is, főként a p-b, t-d, k-g hangok esetében, mert ezeknek a hangoknak a képzéséhez (a zár felbontásához) szükséges levegő sűrítésére képtelen a gyermek. A sziszegő hangok és az f,v képzésekor zavaró, fúvó zörejt hallani az orrban.
Nyílt orrhangzós beszéd leggyakrabban az ajak- és szájpadhasadék esetében fordul elő. Ez a fejlődési rendellenesség kiterjedhet a lágyszájpadra, súlyosabb esetben a keményszájpadra és az ajkakra is, és deformálódhat a fogazat is.
A hasadék lehet egy- vagy kétoldalú. Létrejöttében az öröklésnek is szerepe van. Rendbehozatala műtétsorozatok elvégzését teszi szükségessé.
Ez a fejlődési rendellenesség születéstől fogva sok problémát okoz. Nehezített lesz a szopás, ezért mesterségesen kell táplálni a csecsemőt. Zavarok jelentkezhetnek a nyelésnél is, mert a folyadék a gyermek orrán visszafolyik. Gyakori náluk a hurutos megbetegedés, a fertőzés veszélye nagyobb, könnyen kapnak középfülgyulladást. Gyakran halláskárosodás társul hozzá. Ha fogaik szabálytalanul nőnek, gyakran ezeknek a gyermekeknek hosszú ideig fogszabályzót is kell viselniük.
A beszédterápiát minél korábban meg kell kezdeni, de a hangzók teljes rendbehozatala, a beszéd orrhangzós színezetének csökkentése, megszüntetése csak a műtétek befejeztével, esetleg a szükséges garatszűkítő műtét után válik lehetővé és lehet eredményes.
* Kevert típusú orrhangzós beszéd
Jellemzője:
Az orr átjárhatatlansága mellett a garatzár tökéletlensége is megfigyelhető. Ebben az esetben nagyon fontos a foniáter szakorvos szakvéleményét is kikérni az esetleg szükséges műtétek elvégzésével kapcsolatban
.
A beszédritmus zavarai többfélék.
A leppegés és a pattogás. Aki leppegve beszél, csaknem mindig megnyújtja a rövid szótagokat is. A pattogó beszédûek pedig majdnem minden szótagot röviden ejtenek.
A hadarás hangképzési torzulással is járó rendellenes beszédsebesség. Általában fokozott érzékenységûeknél, gyenge idegrendszerûeknél fordul elõ. A zavart ütemû beszédmûködés következtében a hadaró gondolkodásában is zavarok mutatkoznak. A hadarás és kísérõ tünetei összefüggnek az illetõ ingerlékenységével is. Minél ingerültebb, annál erõsebbek a tünetek, annál érthetetlenebb, követhetetlenebb a beszéde.
Hadarás
A hadarás (mint a beszédritmus zavarainak) esetében a beszéd folyamata, összhangja, szerkezete, ritmusa esik szét.
A hadaróknál fokozott beszédkésztetést találunk, amely a beszéd sebességének ritmustalan formájában ölt testet. Súlyosabb esetekben a beszéd teljesen érthetetlenné válhat, a hangok, szótagok, szavak torzulásának, kihagyásának következtében.
Meghatározás
A hadarás nem azonos a gyors beszéddel, ugyanis valódi hadarás esetében a beszéd üteme és ritmusa olyan nagymértékben felbomlik, hogy a hadaró folyamatos beszéde igen nehezen érthető, sőt gyakran érthetetlenné válik, az egyes szótagok, szavak összemosódnak.
Okai lehetnek
A hadarás hátterében sokan minimális agysérülést tételeznek fel, mely keletkezhet a terhesség alatt, a szülés körül vagy után.
Elterjedt az a felfogás is, hogy a hadarás a dadogáshoz hasonlóan beszédneurózis, és gyenge idegrendszerű, érzékeny egyéneknél alakul ki.
Szerepe van még kialakulásában az öröklésnek is.
Ok lehet a veleszületett beszédgyengeség vagy beszédfejlődési rendellenesség is.
Gyermekkori agysérülések és bizonyos betegségek is, illetve kedvezőtlen környezeti hatások is hadaráshoz vezethetnek.
Tünetei - figyelemfelhívó jelek
* Legfeltűnőbb tünet a gyors beszéd, s ez a gyorsaság annál inkább jellemző, minél hosszabb a szó.
* Jellemző, hogy felbomlik, rendszertelenül változik a beszédük ritmusa.
* Mivel a gyors beszédtempó következtében nincs idejük a szükséges hangképző mozgások elvégzésére, a hangok és a szótagok egy részét elnyelik vagy torzítják, a szavakat gyakran megcsonkítják. S így részben a gyors ütem miatt, részben azért mert artikulációs ügyességük elmarad az ép beszédűekétől, artikulációjuk pontatlan
* Beszédük színtelen, monoton, mert tagolásra, megértést segítő szünetek tartására, hangsúlyozásra nincs idejük.
* Légzésük felületes, kapkodó, és alig alkalmaznak hangerő, hangszín és hangmagassági váltásokat.
* Hallási figyelmük gyenge, és a hadaró gyermeknek gyakran az egész magatartásán megfigyelhető a gyorsaság, a pontatlanság, szétszórtság.
Mit tehetek én, mint szülő, pedagógus
Leghelyesebb, ha a szülő a hadaró gyermekkel logopédushoz fordul, és az ő tanácsai alapján foglalkozik a gyermekkel!
* Fontos a rendezett életmód kialakítása és a gondolkodás rendszerezése, amelynek a gondolatok megfogalmazásában érvényesülnie kell!
* Meg kell tanítani a hadarót rövid, egyszerű mondatokban beszélni, ahol a gondolatok szorosan kapcsolódnak egymáshoz és a beszéd pontosan a tartalmat fejezi ki
* A javuláshoz hozzájárul minden olyan hatás, mely erősíti az idegrendszert és mindaz, amely segítségével a gyermek személyisége rendezettebb lesz!
* Fontos, hogy ne fárasszák túl a gyermeket se szellemileg, se fizikailag! Nagyon fontos a nyugodt és megfelelő időtartamú alvás, pihenés.
* Játékai kikapcsolódását, ellazulását szolgálják! A számítógépes játékok idejét korlátozni kell, mert ezek is fárasztják és feszültté tehetik a gyermeket!
* Jó, ha van a gyermeknek nem túl merev napirendje, mert a rendszeresség növeli biztonságérzetét és jó hatással van egész személyiségére!
* Az együtt végzett tevékenységek lehetőleg lassú, nyugodt tempójúak, jó hangulatúak legyenek!
* A túl engedékeny és túl szigorú és a túl aggodalmaskodó nevelés egyaránt helytelen! A szülő gyermeke számára akkor jelent biztonságot, ha szeretete mellett érzi határozottságát és erejét is!
* Ne legyen a gyermek türelmetlen, ideges, hangos jelenetek, veszekedések szem-és fültanúja!
* Minél kevesebb erőszakos, félelmet, bűntudatot, feszültséget keltő hatás érje a gyermeket – kevés mozi, tv ajánlott!
* A szülők szoktassák a gyermeket feladataik megtervezésére és elvégzésére, komoly feszültség lehet a gyermekben, ha az iskolába felkészületlenül megy!
* A lassú, nyugodt tempójú beszédpélda jó hatással lehet a hadarókra!
* Ha a gyermek mesélni akar valamit, fontos, hogy ne szakítsák félbe, mert ha félnie kell attól, hogy nem hallgatják végig, beszéde még gyorsabb lesz!
* Szükség van a beszédhiba tudatosításra, arra, hogy figyelmüket a beszédre irányítsuk.
* Fontos, hogy a beszédtechnikai gyakorlatokat otthon is rendszeresen gyakorolják!
A hadarás esetében is az eredményes javítás elengedhetetlen feltétele a logopédus, a szülő és a gyermek szoros együttműködése. Fontos, hogy a szülő türelmes és bizakodó társa legyen gyermekének ebben a nagy kitartást igénylő munkában, buzdítsa, vegyen észre és értékeljen minden apró eredményt.
Forrás:
"…Hogy szebben beszéljen…" Szülőknek a beszédhibákról, OPI, Budapest, 1982.
Tanácsadó és terápiás tájékoztató beszédhibás gyermekek szüleinek, Tárogató Kiadó, Budapest, 1994.
A dadogás a beszédfolyamat összerendezettségének zavara, amely a ritmus felbomlásában, a beszéd görcsös szaggatottságában mutatkozik meg. Sokféle bonyolult okra vezethetõ vissza (gyenge idegrendszer: fokozott ingerlékenység, indulati feszültség, érzelmi és indulati labilitás).
http://fejleszto.network.hu/blog
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése