A gyermekkori mozgásfejlődés jellemzői

Az ideg-izom együttműködés már az újszülötteknél gyorsan fejlődik, és ezért hamar lehet észlelni változást a mozgásteljesítményben.

Az első két évben négy kiemelkedő szakasz különíthető el.

1-A negyedik hónap után az újszülött önkéntelen ritmikus mozgásai eltűnnek.

2-Egyéves kora előtt kifejlődnek a gerincvelő felső szakaszán a szándékos, akarattól függő mozgások, viszonylag csökken az aktivitás a csípőben és az alsó végtagokban.

3-Egyéves kor után nő a gerinc alsó szakaszához tartozó régió aktivitása, majd elkezdődik az asszociációs folyamatok gyors fejlődése.

4-Ezzel az egyszerű és közvetett társítások, a kondicionális, a szimbólumokkal asszociálás - beleértve a nyelvet is - válik lehetővé (a korai úszásoktatás feltételei).

Kimutatták, hogy ha a gyermekek számára 7-15 hónapos korban korlátozottak a mozgáslehetőségek, akkor az fejlődésben elmarad. Az első két év súlyos betegségeinek káros hatása lehet még a személyiség alakulására is.

A gyermek mozgásfejlettsége másfél éves kortól lehetővé teszi az önálló cselekvést. Növekedésének üteme fokozatosan csökken, ezzel szemben egyre többféle mozgást tud végrehajtani.

Az 5 és 7 évesek csoportjának mozgásfejlettsége kielégítő. A fiúk ugrásban és dobásban, a lányok szökdelésben, szkippelésben, galoppfutásban tűntek ki.

5 éves kor után már alig alakulnak ki új, alapvető mozgásformák, viszont a meglevők csiszolódnak. A későbbi fejlődés üteme attól függ, hogyan foglalkoztatták a gyermeket az első évtizedben.

A magasság, a testsúly és a mozgásteljesítmény összefüggése a gyermekkorban kifejezett. Az azonos korosztályúaknál a testsúly jobban utal a mozgásteljesítményre, mint a magasság. Az erő szorosan összefügg a magassággal, alkattal, de a környezeti hatásokra jobban változik, mint a magasság. Ezzel kapcsolatban a nemi különbség is jelentős. Egyes kutatók összegezték a kéz szorítóerejét vizsgáló eljárások eredményeit. Megállapították, hogy a fiúk ereje 18 éves korig folyamatosan növekszik, a lányoknál viszont 14 éves kortól megtorpanás tapasztalható.

.

.

A nemi érés időszakában az erőnövekedés ugrásszerű fejlődése összefügg az izomösszehúzódás gyorsaságának növekedésével, az izomnak azzal a sajátosságával, hogy alkalmas huzamos statikus jellegű megfeszítésre. 11-12 éves korban valószínűleg még éretlen a vázizomzat a maximális, akaratlagos összehúzódásra, tehát az intenzív erőfejlesztésre.

A nemi érés megindulásával a vázizomzat erőteljes formálódása azt mutatja, hogy 14-15 éves korban már megvannak a feltételek az izomerő hatásos fejlesztésére.

A koordináció terén 12-13 éves kortól megnyilvánulnak a nemi különbségek. Az ügyességi próbákon a lányok 14 éves kortól már alig, a fiúk még fejlődnek. Ez is az első 8-10 év jelentőségére utal a koordináció fejlesztésének fontosságában.

A lányok teljesítménye kisiskolás korban emelkedik, a maximumot futásban, ugrásban 18 éves korban érik el..

Fejlődés érés kora:

- Csecsemőkor (1nap – 1 év)

- Korai gyermekkor (1 – 3 év)

- Első gyermekkor (4 – 7 év)

- Második gyermekkor (8-11/12 év)

- Serdülő kor (12/13 – 15/16 év)

- Ifjúkor (16/17 – 20/21 év)

• A születéstől , sőt már a magzati kortól kezdve a gyermek igen sok mozgást gyakorol , amíg eljut az összerendezett , koordinált mozgásokig .

• Bizonyos reflexek , melyek az első félévre jellemzőek , fokozatosan gátlás alá kerülnek .

(Ha tartósan fennmaradnak , később is kiváltódhatnak , és ennek eredményeképpen felesleges és kóros együttmozgások történnek. Az együttmozgások miatt nem tudja a gyermek az egyes izmait , izomcsoportjait kontrollálni , ami a mozgáskoordináció alapfeltétele.)

- Pislogási reflex: megvédi a szemet a túl erős fénytől és a károsító idegen testektől. A szem gyors becsukása inger hatására.

- Szopó- és nyelőreflex: a táplálkozáshoz szükséges. Szopni kezd, ha valamit a szájába tesznek.

- Keresőreflex: a fejét fordítja és a száját nyitja, ha az arcát megérintik, mert keresi a mellbimbót. 3-6 hónapos kortól már nem váltható ki.

- Fogóreflex: amikor hozzáér valami a tenyeréhez, összezárja ujjait. 3-4 hónapos korban tűnik el.

- Moro-reflex: ha tartás közben hirtelen lejjebb engedik az újszülöttet, mintha leejtenék, vagy pedig erős hangot hall, akkor karjait először széttárja, majd hirtelen összezárja, mintha át akarna karolni valamit. Ez hasonló ahhoz, ahogy a majomkölyök belecsimpaszkodik anyjába veszély esetén. 6-7 hónapos korban tűnik el.

- Mászóreflex: ha hasra fektetik az újszülöttet, és talpát megtámasztják, akkor mászó mozdulatokat végez. 3-4 hónapos kor után szűnik meg.

- Babinski-reflex: ha a talpát végigsimítjuk, akkor a lábujjak szétnyílnak, majd begörbülnek. 8-12 hónapos korban eltűnik.

Tevékenység	Életkor (hónap)	Életkori határ (hónap)
Fejét függőlegesen tartja	0,8	0,3 – 3,0
Oldaláról a hátára fordul	1,8	0,7 – 5,0
Kis segítséggel ül	3,8	2,0 – 6,0
Hátáról az oldalára fordul	4,4	2,0 – 7,0
Felhuzódzkodik ülő helyzetbe	5,3	4,0 – 8,0
Hátáról a hasára fordul	6,4	4,0 – 10,0
Egyedül ül jó koordinációval	6,9	5,0 – 10,0
Egyedül felül	8,3	6,0 – 11,0
Segítséggel feláll	8,1	5,0 - 12,0
Segítséggel sétál	9,6	7,0 – 12,0
Leül	9,6	7,0 – 14,0
Egyedül áll	11,0	9,0 – 16,0
Egyedül megy	11,7	9,0 – 17,0

– 1. hónapos Hason fekve átfordítja a fejét, ha ülésbe húzzuk egy pillanatig meg tudja tartani a fejét.

– 2. hónapos Fejét pár másodpercig meg tudja tartani, hason fekve kicsit megemeli.

– 3. hónapos Kezével játékok után nyúl, fejét meg tudja tartani, ha állásba emeljük, kirúgja magát.

– 4. hónapos Forgáshoz hasonló mozdulatokat végez, 1-1 alkalommal oldalra fordulhat, apró tárgyakat is meg tud fogni, a felé nyújtott tárgyat megfogja

– 5. hónapos már tud hasról hátra fordulni, feltámasztva meg tud ülni

– 7. hónapos Körbe-körbe vagy hátrafelé kúszik, az ügyesebbek előrefelé is tudnak, kezére támaszkodva

– 6. hónapos Hasról hátra fordul és esetleg vissza is, a tárgyakat a szájához emeli

– ül

– 8. hónapos Előrefelé kúszik, néhány másodpercig támaszték nélkül ül

– 9 hónapos Mászni kezd, kapaszkodva megáll, de még nem tud felkapaszkodni, magától felül

– 10. hónapos Ügyesen mászik, feláll

– 11. hónapos Kapaszkodva, oldalazva jár

– 12. hónapos Néhány másodpercig egyedül megáll, kapaszkodó nélkül

– 13. hónapos Megteszi az első önálló lépéseket

Egyes mozgásformák fejlődése, azok változatos formáinak megjelenése különösen igénylik a felnőttek segítségét, mozgásmintáját.

Az utánzás korai életévekben meghatározó a tanulás, így a motoros tanulás szempontjából is.

Ezért fontos, hogy a bölcsődében dolgozó szakemberek jól képzettek legyenek, ismerjék a csecsemő-, és a korai gyermekkor mozgásfejlődési sajátosságait

• Megfogás, elkapás kezdeti mozzanatai
1,5 – 2 éves korban figyelhetőek meg.

• Két éves kor körül kezd iránya lenni a dobásnak

• Korai gyermekkorban a dobó mozgás karból történik

• Dobó – ugró teljesítményt befolyásoló funkcionális asszimetria a legtöbb esetben 3 éves kor körül kialakul

• Az első évben a baba energiáit a mozgáskoordináció és az izmok fejlődése köti le. Megtanul ülni, átfordulni, mászni, mielőtt eljönne a felhúzódzkodás és az állás ideje.

• Ezek után már csak önbizalom és egyensúly érzék kérdése, hogy mikor indul el a kicsi.

• Sebessége a korai gyermekkorban javul

• Lépéshossz nő

• Lépésfrekvencia csökken

• Lépcsőn járás fellépéssel, után lépéssel történik

• Az ugrás fejlődése a járáshoz és futáshoz képest lemarad

• Kezdetben helyből ugrik a gyermek

• Gyakori a futásból történő megállás és ugrás

• Csecsemő korban emelik, majd helyváltoztatás megjelenésével hordják a tárgyakat

• Járás tanulásnál már megjelenik a húzás tolás, később a gyermek előszeretettel mozgatj testméretéhez képest nagy tárgyakat

Mozgásfejlődés az első gyermekkorban

4 – 7 éves kor

Sokrétű mozgásformák tökéletesedésének

és az első mozgáskombinációk megjelenésének időszaka

• Az óvodás kor a szenzomotoros képességek szempontjából a legnagyobb jelentőséggel bír:

– A gyermek egyre több dolgot megtanul a testével kapcsolatban ,

– igyekszik mindent kipróbálni , még veszélyes dolgokat is , hogy tisztában legyenek képességeinek határával.

• Megjelenik a teljesítmény igénye: meg tudom csinálni

• Az óvodás kor a szenzomotoros képességek szempontjából a legnagyobb jelentőséggel bír:

.

– A kisgyermek szinte mindig mozog: mászik, ugrik, fut, hintázik, játszik .

• A reakciógyorsaság, a mozgásgyorsaság és a gyorserő fejlődése is lökésszerű ebben az életszakaszban.

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO

#1 Dr.BauerBela

---