„SÉRÜLT GYERMEK A CSALÁDBAN,,
A fogyatékosság bemutatása, jellemzői
A fogyatékosság szó a gyógypedagógia alapfogalma. Gyermekeknél azt a tulajdonságot, vagy tulajdonságcsoportot jelenti, amitől speciális szükséglete keletkezik a gyógypedagógiai ellátásra.
Születés előtti, szülés közbeni károsodás vagy a korai életszakaszban lezajlott betegség után fennmaradt, orvosi beavatkozással már nem befolyásolható állapot.
Ez jelentkezhet az érzékszervek, a mozgás, az értelmi funkciók területén.
Részletesen az értelmi fogyatékosságot mutatom be
Egy adott kóros állapot, melynek megnyilvánulási formája a fejlődéstől eltérő állapot, ami véglegesen nem szüntethető meg, de a gyógypedagógiai módszerek segítségével enyhíteni lehet.
Azt a gyermeket nevezzük értelmi fogyatékosnak, akinek intelligenciája kifejezetten alacsonyabb az átlagos, normális gyermekénél.
Az értelmi fogyatékosság alapvető oka, a központi idegrendszer sérülése.
Nem minden esetben lesz a gyermek értelmi fogyatékos, de minden értelmi fogyatékos esetében az idegrendszer károsodott.
Az értelmi fogyatékosság kialakulásában közrejátszanak a környezeti és genetikai tényezők.
Az általános értelmi képesség az első életévektől kezdve a népesség átlagától jelentősen elmarad, s emiatt az önálló életvezetés akadályozott.
1. Enyhe értelmi fogyatékosság
Tanulásban akadályozott. (IQ 70-50) általában az iskolai követelményeknek nem tudnak megfelelni. Ez gyakran az iskola érettségi vizsgálaton vagy az első iskolai években derül ki.
A fejlődési zavarok nem olyan nyilvánvalóak, mint a középsúlyos értelmi fogyatékosnál. A fejlődés zavara a magasabb fejlettségi szinteken, magasabb pszichés funkciókban jelenik meg. Az értelmi fejlődés zavara azokban a funkciókban, helyzetekben mutatkozik meg, ahol egy csoportban ugyanazon követelményeknek kell megfelelni.
Eltérés mutatkozhat a beszédfejlődés területén.
- gyakoribb a megkésett beszédfejlődés, megjelennek a pöszeség tünetei
- számfogalmak kialakulásának gyengesége
- térbeli, időbeni tájékozódás alacsonyabb szinten működik.
- viselkedés, magatartászavarok kialakulnak, nehezen igazodnak emberi viszonylatokban.
- Erkölcsi értékrendjük nem annyira szilárd, ebben is támogatásra szorulnak
- Viszont gyakorlati érzékük meglepően jó
- Kis segítséggel önálló életvezetésre is képesek lehetnek
2. Középfokú értelmi fogyatékosság
Értelmében akadályozott. (IQ 50-25)
Az értelmileg akadályozottságnak már külső jelei is vannak. Ilyen például a járásuk, a tekintetük, a tátott szájuk, a lógó nyelvük, gyakran a koponya forma is deformált.
Ezeknél a gyerekeknél a fejlődési zavar szinte minden fejlődési területet érint: a mozgásukat, a beszédüket, a játékukat, a szokáscselekvéseiket. A fejlődésük igen lassú, az iskolás kor végére is csak egy részük képes írásra, olvasásra - számolásra alig képesen néhányan.
Önállóságra csak közvetlen környezetükben képesek, és csak egyszerű munkák elvégzésére, például a ház körüli munkákra, ha értelmi és mozgásképességük ezt megengedi.
Családalapításra, önálló életvezetésre nem képesek.
Az értelmileg akadályozott gyermekek fejlődésére jellemző, hogy sérülésük az egész személyiségükre vonatkozik.
Környezetváltozásra inkább érzelmekkel, mint értelemmel reagálnak. Mérhetetlen szeretetet tudnak adni akkor , ha biztonságban érzik magukat.
Nagyon kötődnek. Krízishelyzeteket nehezebben élik meg, mivel ezeket mentálisan nem képesek feldolgozni.
3.Súlyos értelmi fogyatékosság
A súlyos fokban sérült értelmi fogyatékosok, olyan gyermekek, fiatalok és felnőttek, akiknél nem csak az agyféltekék kérgei, hanem a kéreg alatti nyúltagyi rész is sérült. A sérülésnek ez a kiterjedtsége és súlyossága hozza létre az egész pszichofizikai fejlődés nagymértékű akadályozottságát.
A súlyos fokban sérült értelmi fogyatékosoknál rendszeresek a kóreredettel összefüggésben a szomatikus fejlődés rendellenességei, a koponya és csontváz torzulásai.
. Mindehhez rendszeresen más fogyatékosságok is kapcsolódnak az érzékszervi - és mozgásfunkciókban, alkati deformitásokban és ezek funkcionális kihatásaiban.
Az alapvető funkciók fejlődése súlyosan akadályozott. A motorikus funkciók alig fejlődnek ki, az ülés és a járás megtanulása nehézségekkel jár, a kialakult mozgások is gyakorlati rendellenességeket mutatnak, elsősorban a koordinációban, a sztereotip - ritmusos együttmozgásokban. A kéz ujjainak finom mozgásai nem fejlődnek ki. Az önkiszolgálási, higiénikus szokások nem, vagy alig alakulnak ki. A súlyos fokban sérült értelmi fogyatékosok nem sajátítják el az artikulált, tagolt beszédet. A kognitív funkciók fejlődése alig mérhető.
Szociális magatartásuk fejletlen, erősen befolyásolja a kommunikáció korlátozottsága, valamint szélsőséges affektivitásuk. Emberi kapcsolatok kialakítására, kooperációra korlátozottan képesek.
A súlyos fokban sérült értelmi fogyatékosok személyiségfejlesztéséről alig beszélhetünk.
Állandó ápolást, gondozást igényelnek felnőtt korukban is. Egyesek individuális gyógypedagógiai tevékenység által fejleszthetők, elsősorban az önkiszolgálás és az elemi kommunikáció terén.
A súlyos fokban sérült értelmi fogyatékosok ellátásában az orvosi felügyeletnek és gyógykezelésnek döntő szerepe van. Életük fenntartása speciális szociális intézményi ellátással biztosítható.
SZELEKTIV-KISMAMA-INFO
#1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése